2014 nagyon érdekes év volt a videójátékok szempontjából, talán az azt megelőző évekhez képest nem volt annyira erős, azonban még így is olyan már-már kultikus játékokkal lettünk gazdagabbak, mint az Alien: Isolation, a Mario Kart 8, vagy épp a mai egyik tesztalanyunk, a Middle-earth: Shadow of Mordor. A játék sikerét mi sem támasztja jobban alá, mint hogy 3 évre rá megjelent a folytatása, a Shadow of War is. Ennek a megjelenését azonban csúnyán beárnyékolta a hozzá kapcsolódó loot box-botrány, melyet utólag a készítők ki is vettek a játékból, annak megítélésén viszont ez sem segített, így azóta sem kaptunk folytatást hozzá.
A történet során Talion, egy gondori harcos bőrébe bújva indulunk el bosszúhadjáratunkra, az utunkon pedig elkísér egy szellemvilágban ragadt elf hadúr, akinek földöntúli képességeit használva jutunk közelebb a célunkhoz. A Shadow of War sztorija pedig közvetlenül a Shadow of Mordor történései után veszi fel a fonalat, így aki most csöppen bele a világába, annak egy kiváló, hosszú és tartalmas kalandban lesz része. A játék története meglehetősen sötét tónusú és ugyan talán a legjobb Gyűrűk Ura világa által inspirált sztori videójáték formájában tálalva, mégsem ez az, ami igazán magával ragadja az embert, hanem fantasztikus harcrendszer, valamint a hozzá kapcsolódó Nemesis-rendszer.
Le sem tagadhatnák a fejlesztők, hogy a harcrendszer megalkotása során erősen inspirálódtak a Batman Arkham, valamint az Assassin’s Creed-játékokból. Habár mai szemmel kissé egyszerűnek hat az egész, mégis mind a mai napig fantasztikus élményt nyújt a freeflow harcrendszer, megspékelve a folyékony kivégzési animációkkal, valamint a változatos különleges képességekkel. Ráadásul kellő szabadságot is kapunk ahhoz, hogy kedvünkre választhassunk a csendes lopakodás, vagy épp a hangos kaszabolás között.
Hiába telt el több konzolgeneráció is a Shadow of Mordor megjelenése óta, sajnos mind a mai napig kizárólag PC-n élvezhetjük a játékot 60fps mellett. Ez a Switch 2 port megjelenésével sem változott, a fejlesztők a lehető legkevesebb erőfeszítést igénylő módhoz nyúltak, és lényegében a PS4 változatot portolták a hibrid konzolra. Bizonyára nyomós okuk van arra, hogy miért nem érhető el egyik konzolon sem 60fps mód egyik játékhoz sem, azonban ez nem mentség a részükről. Nem elég, hogy a textúrák minősége nem az igazi, de még komoly frame pacing-problémákkal is küzd a játék Switch 2-n, melynek következtében darabos és kvázi élvezhetetlen élmény játszani vele.
És ez végtelenül elszomorító, ugyanis az Elden Ring, vagy épp a Resident Evil: Requiem portja ékes példája annak, hogy kicsi odafigyeléssel és beletett munkával mennyire fantasztikus dolgokat ki lehet hozni a kis konzolból. Ehhez képest a Middle-earth-játékok portjai inkább a minimális energiát befektetett, gyenge minőségű portok sorát erősítik, akárcsak az év elején megjelent Tomb Raider. És persze érthető, hogy a 10+ éves játékoknak meglehetősen kicsi a felvevőpiaca ezen a konzolon, azonban ilyen minőségben szerintem senki sem szeretne játszani ezekkel még akkor sem, ha alapvetően jó játékokról beszélünk.
És ha mindez nem lenne elég, a két játékért összesen 70 eurót kérnek el, ami előtt abszolút értetlenkedve állok. Egyszerűen semmi nem indokolja azt, hogy ennyire vastagon fogott a ceruza az árcédula írása közben, és még úgy sem tekinthető jó ajánlatnak, hogy mindkét játék teljes verzióját kapjuk meg minden letölthető tartalommal és extrával. Mindenesetre akiknek esetleg kimaradtak volna ezek a címek, azok egy nagyobb akció keretében csapjanak le rájuk, ugyanis kiváló akciójátékok, melyek olyan élményt nyújtanak, mely után még a legvadabb Tolkien-rajongók is elégedetten csettintenek majd.
A Middle-earth: Shadow of Mordor és a Middle-earth: Shadow of War szeptember 30-án jelent meg Nintendo Switch 2-re.
