A szóban forgó billentyűzet pedig nem más, mint a Corsair SKIFF 100 Plus, mely a méregdrága mechanikus modellek helyett a pénztárcabarát gamer billentyűzetek közt próbál érvényesülni. A gamingre szánt billentyűzetek alaposan felduzzasztott világában amúgy is könnyű manapság elveszni, gondoljunk csak a megannyi különböző kapcsolóra, válaszidőkre, polling rate-re vagy akár a spéci RGB-világításra. Így nem meglepő, hogy a billentyűzetek ára is kilőtt a csillagos égbe, rengetegen kisebb vagyont költenek a perifériájukra, miközben a vásárlók jelentős részének valójában nem igazán van szüksége az extra költségeket igénylő specifikációra. Ha valaki délutánonként vagy esténként játszik egy pár órát, napközben pedig munkára vagy csak netezgetésre használja a gépét, annak miért is ne lenne fontosabb a kényelem és megbízhatóság, az ezredmásodpercek lefaragása helyett? Tesztünk főszereplője pontosan az ilyen játékosokat célozza meg, ráadásul néhány olyan ügyes húzással, mellyel képes lehet kitűnni a minőségibb belépőszint túlzsúfolt mezőnyéből.

A SKIFF 100 Plus egyik legfeltűnőbb sajátossága a billentyűzet bal oldalára megdöntve bezsúfolt hat programozható G-gombja. Ezek alapjáraton teljesen funkció nélküliek, ám beállíthatunk rájuk bármilyen makrót, játékok közben különböző kombókat, különböző alkalmazásokhoz különböző gyorsbillentyűként vethetőek be, és persze majd azoknak is jól fognak jönni, akik netán streamelésre adnák a fejüket. Mindezt ráadásul úgy hozták össze, hogy a szabvány méretű billentyűzet szélessége nem növekedett meg észrevehető mértékben, úgyhogy ezért mindenképpen jár a pacsi! Ahogyan a billentyűzet jobb felső sarkában elhelyezett forgókapcsolóért is, amivel a hangerőt szabályozhatjuk, illetve be is nyomhatjuk az azonnali némításhoz. Ugyanitt kapott helyet a dedikált billentyűzár és a a fényerő hat fokozatban történő állítására szolgáló gomb.

Ha pedig már szóba jött a világítás: a gombok alatt átlátszó tartókat találunk, alattuk pedig opálos fehér burkolat rejti az RGB-fényeket. Ha felkapcsoljuk őket, akkor olyan hatást keltenek, mintha a billentyűk lebegnének a fényárban, ami meglepően jól néz ki az olcsóbb RGB-s billentyűzetekhez képest. Gombonként variálható megvilágítás helyett 10 zónát képes külön irányítani a Skiff 100 Plus, amelyet a Corsair termékeknél már jól megszokott iCUE felületéről szabhatunk testre, de aki nem szeretne telepíteni semmit, az a Corsair Web Hubbal is hozzáférhet mindenhez. Kedvünk szerint állítható színek, különböző fényhatások, villogások, amire csak szükség lehet – már ha erre vágyunk. Amennyiben nem, úgy a Corsair billentyűzete dizájn tekintetében sem kell, hogy szégyenkezzen, az oldalsó betűkkel, a fehér csíkokkal megfestett hangerőszabályzóval, fekete házával és visszafogottabb stílusával nem csak prímán megállja a helyét irodai és otthoni környezetben egyaránt, hanem markánsan jelzi is, nem valami filléres gagyival van dolgunk.

A hétköznapi és casual gamer elvárásoknak technikai téren is igyekszik egyszerre megfelelni a billentyűzet. A mechanikus kapcsolókról nyilván le kell mondanunk, helyettük gumidómokra épülő membrános szerkezet dolgozik, melyeknek viszont hatalmas előnye, hogy jóval halkabban gépelhetünk. És ami azt illeti, a membrános billentyűzetek közül is kifejezetten halknak számít a Skiff 100 Plus! Persze nem lesz olyan markáns a leütések karaktere, nem érzünk határozott visszajelzést, és a precizitás sem lesz olyan pontos, de az 1000 Hz-es polling rate és a 12 billentyűs rollover hozza az alapokat, amivel már érdemes lehet nekiveselkedni akár kompetitív címeknek is. A gépelés könnyed és gyors, a gombokat könnyű lenyomni, és talán itt jegyezném meg, hogy számomra ez egyben talán az egyetlen komolyabb probléma; a bal alsó sarokba helyezett Ctrl gomb annyira közel van billentyűzet széléhez és olyan könnyű lenyomni, hogy megszámolni is nehéz, hány alkalommal indítottam véletlenül hanghívást a Discordon gépelés közben, vagy töröltem ki mindent, amit addig írtam. Persze ez szokható és tanulható, viszont a billentyűk tényleg érzékenyebbek a kategóriában megszokottakhoz képest.

A kényelmet illetően kapunk egy levehető csuklótámaszt is, melynek enyhén puha, gumírozott a tapintása, viszont meglepő módon nem a már-már standarddá vált mágneses megoldással lehet felcsatolni, hanem műanyag kallantyúkkal, melyek ugyan meglepően stabilak, de eléggé erőteljesen szorulnak, úgyhogy biztosan nem csatlakoztatnám fel-le túl sűrűn a támasztékot. A billentyűzet magasságát és dőlésszögét két kihajtható lábbal állíthatjuk, a felülete pedig IP53-as minősítést kapott, ami por és vízpermet elleni, korlátozott védelmet jelent. Ha egyszer-egyszer véletlenül nyakon öntjük egy pohár vízzel, akkor nem fog tönkremenni, de azért nyilván nem érdemes medencéből játszani vele. Annál is inkább, mivel csatlakozás terén kizárólag USB 2.0-s kábel áll rendelkezésre, a klaviatúrához forrasztott, fixen rögzített kábellel.

És a teszt végére elérkeztünk a Skiff 100 Plus legfontosabb tulajdonságához, az árhoz. A 69 dolláros ajánlott árhoz képest a magyar viszonteladók kissé vastagon fogó ceruzával dolgoztak, és jelenleg 26-32 ezer forint között árulják a billentyűzetet. Ez jelenleg kétségkívül egy kategóriával magasabbra lengett ki az ideálishoz képest, főleg, hogy a hasonszőrű Asus TUF Gaming K1 és a legendás Logitech Prodigy G213 már 16 ezer forinttól megvásárolható, amelyekhez viszonyítva a Corsair üdvöskéje pont annyi előnyt tud felmutatni (jóval halkabb gépelési hang, minőségibb membránok, makrózható plusz gombok), mint hátrányt (nincs billentyűkénti világítás, se magyar kiosztás, sem pedig mechanikus-érzetű gomblenyomás). Hardcore játékosoknak és elsősorban kompetitív címekkel játszóknak nem igazán ajánlanám a Skiff 100 Plus-t, viszont aki egy megbízható „mindenest” szeretne, az az eredeti áron garantáltan nem lő mellé, ha a Corsairt választja.

A Corsair SKIFF 100 Plus billentyűzetet annak gyártója, a Corsair biztosította - köszönjük!