A klasszikus DOOM játékokat annak idején élvezetből nyomták a népek, de voltak olyan fanatikusok, akik ezen belül másban találták meg az ihletet. Az első két részben jelentős rekordokat állított fel egy fiatal srác, amit aztán hosszú évekig nem tudott megdönteni senki, de néhány éve jött a nagy áttörés, ami megváltoztatott mindent. Az írás első felében ezeket nézhetjük meg kicsit részletesebben, de a vizuálisabb típusú olvasóknak van két összefoglaló videó is Karl Jobst jóvoltából. A második kitekintő a DOOM PlayStation 1-es portjához köthető, pontosabban az abban látott tűz animációhoz. Ez egy technikailag roppant érdekes megoldás, ami lehetővé tette annak idején egy élethű, mozgó és lélegző láng imitálását, mindezt pedig egy nem túl erős konzolon/gépen – az akkori PC-khez képest.
Szélsebes brutalitás, avagy rekordok, amiket 20 évig megdönthetetlennek hittek
A speedrun mint olyan, mindig is jelen volt a videójátékos kultúrában, de igazán csak a modern kor elérkeztével tudott kiteljesülni. Számtalan streamer választja ezt a fajta tartalmat az élő adásaihoz, így egyes esetekben akár órákig is nézhetjük egy-egy világrekord megszületését. A teljes játékokat bemutató futamoknál a képernyőn számlálót is láthatunk szakaszokra bontva, amin a zöld és piros színekkel jelölve még azt is mindig tudjuk mennyivel van előrébb/hátrébb a célhoz a közvetítő. A közösség hatalmas és a hivatalos gyűjtőoldalaknak köszönhetően bogarászhatunk is az adatokban, de a YouTube is őriz számos elképesztő felvételt.
A többnapos Games Done Quick rendezvényeken a közösség krémje és java szokta bemutatni tudományát, a speedrun maratonok és hasonló különleges események pedig mindig rendkívül nézettek. Az évente több alkalommal és tematikával megrendezett programok minden egyes esetben jótékony célokra gyűjtenek, az első ilyen GDQ-t pedig 2010-ben láthattuk. Áldásos tevékenységüknek hála már több mint $62,65 millió dollárt tudtak nemes célokra felajánlani, aminek a Prevent Cancer Foundation és a Doctors Without Borders (Orvosok Határok Nélkül) voltak a kedvezményezettjei. Voltak olyan rendezvények, ahol kutya versenyzővel is találkozhattunk, Peanut Butter ráadásul visszatérő, mert 2024-ben már a harmadik serlegért indult a cuki Shiba Inu.
Az első Doom már hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a nemzetközi speedrun közösséget, a játékban pedig más címekhez hasonlóan számos kategóriában versengenek a műfaj legjobbjai a dicsőséget nyújtó rekordokért. A teljes játékot felölelő futamokban a tized másodperceket is csak komoly erőfeszítések árán lehet lefaragni, bizonyos eredmények pedig sokáig legyőzhetetlennek számítottak. Ilyen volt az is, amit a német születésű Thomas „Panter” Pilger állított fel 1998-ban az ikonikus első pályán, de sokáig a Doom 2-ben is ő volt az abszolút első az ottani kezdő szinten. A fiatal hardcore Doom játékos 18 és 20 éves kora között tetemes mennyiségű demó fájllal bombázta a Compet-n és Doom Speed Demo Archive oldalakat, a legjobb beküldött eredményeit pedig szépen hitelesítették is.
Manapság a könnyen hozzáférhető telefonos és egyéb kamerák, valamint a szoftveres rögzítőknek köszönhetően sok esetben videókkal is lehet bizonyítani a rekordokat, amihez a gyors internet is egy fontos adalék a célba juttatáshoz. Panter futamaihoz nem kellett kamera vagy bonyolult felvevőeszköz a 90-es évek végén, hiszen a demófájlos módszerből született adatcsomagok lényegében a perifériák által bevitt inputokat tartalmazták, valamint a játékban történő eseményeket jegyezték le – mint egy feketedoboz.
A néhány kilobájt vagy megabájt terjedelmű fájlokat már magában a játékban lehet életre hívni, a csalások megelőzése érdekében pedig a mai napig bekérik ezeket bizonyítéknak, de elemző programokkal is rámennek a modok, ha kapnak egy új rekordot. Az eredeti első két Doom kezdő pályái már rendes játékmenet mellett is roppant rövidkék, de speedrunos berkekben ezeken még gyorsabban át lehet suhanni, ikonikus mivoltuk miatt pedig számtalan játékos próbálja legyőzni rajtuk a veterán közösség által felállított elképesztően gyors eredményeket. A Doom első pályáján Panter két évtizeden át ült a trónuson 9 másodpercével, a megdönthetetlennek hitt E1M1 (Hangar) időt pedig végül 2019-ben sikerült rengeteg próbálkozás, kísérletezés és kitartás segítségével lenyomni, így a csúcstartó már 4shockblast volt, akit azóta négyen is megelőztek egy picivel.
A strafe-running adja az egész technika alapját, ami az előre és átlós futás kombinálásával, valamint az egér jó szögben tartásával nagyobb sebességet enged elérni, mint amit eredetileg elképzeltek a fejlesztők. Ezek között is kettőt lehetett megkülönböztetni a Doomokban, az „SR40” egy egyszerűbb technika, mint az érzékelhetően gyorsabb „SR50”, viszont utóbbit nehezebb kivitelezni és a kanyarodás lehetetlenné válik közben. Ezek ismerősek lehetnek a modernebb FPS-ek némelyikében is, a Counter-Strike például több profi mozdulatot is ilyen elvek mentén tesz lehetővé. A másik fontos tényező a lendület megtartása, ugyanis a Doomban a való élethez hasonlóan időbe telik felgyorsulnia a karakternek, ami a zárt ajtók kinyitásánál lesz szembetűnő, de a pályán lévő falakat és ellenfeleket is ezért érdemes kikerülni. A precíz irányításra épülő mozdulatok mellé így tökéletesen be kell tanulni melyik saroknál hogyan lehet a leghatékonyabban befordulni, majd a rosszfiúkat is számításba kell venni az egyszerűnek tűnő, mégis egészen bonyolult manőverezések közepette.
Az sem segíti a játékost, hogy az ellenfelek randomizált módon mozognak, a bekapott találatok pedig nagyon csekély mértékben, de belassítanak. A speedrunnerek néhány évvel a nagy rekord felállítása után levitték a számlálót az áhított 8 másodpercre, de ezt csak ellenfelek nélkül tudták összehozni, így nem számított be az alapnak számító Ultra Violent kategóriába – az SR50 nagy szerepet játszott benne. 4shockblast a legintenzívebb időszakában túlzás nélkül több 10.000-szer próbálta meg elérni a lehetetlent, majd nagyjából egy év múlva végre sikerült neki. Vele párhuzamosan mások is törekedtek ugyanerre, így részben csapatmunkaként is felfogható a végeredmény, hiszen a közösség nagyban segítette egymást, de motivációt is jelentettek egymásnak – a jelenlegi leaderboard.
Az áttörést jelentő megoldást részletesen elemezte egy témában jártas videós, aki szintén nem ismeretlen a speedrun világban, nevéhez köthetőek például a GoldenEye 007 és a Perfect Dark játékok egyes rekordjai, de a hasonló elemzések miatt is népszerű – csalókat is buktat le olykor. A pontos történetért érdemes megnézni a videóját, amit ráadásul egészen közérthetően rakott össze:
Érdekességképpen Thomas Pilger nevéhez fűződik továbbá az első legit Nightmare nehézségen letolt Doom 2 speedrun is, amit annak idején maga John Romero is megkapott emailben, és reagált is a benne lévő csatolmányra:
„Köszönöm az infót. Leszedtem a demókat és amint lesz egy kis időm, futtatom is őket – Alig várom, hogy láthassak egy Doom 2 nightmare futamot, hihetetlen lehet!”
Panter szintén 1998-ban felállított Doom 2-es MAP01: Entryway rekordja egészen 2024-ig bírta a heves ostromot, de az új módszerek nyomán ezt is elbitorolta 4shockblast. Itt is trükkös kicsit a helyzet, hiszen az eredeti játék mindig is lefelé kerekítette a másodpercet a számlálón, szóval hivatalosan 5 másodperc volt a legyőzésre váró idő 5,97 helyett – ahogy az első Doomban is 9,97 volt az a bizonyos 9. A szigorúan mért rekordot legalább két tucat ember tudta überelni a mai századmásodperces mértékkel, de a varázslatos álomhatár alá csak 4shockblast tudott lemenni, ez pedig változatlan maradt az elmúlt 2 évben. A korábban taglalt SR50 futás volt itt is az egyik sztár, de a „Thing Running” volt az igazi főszereplő, ami az ellenfélről elpattanás nehéz és pontos mozzanatát takarja – a jelenlegi ranglista itt nézhető meg.
A Doom széria legősibb rekordja így két éve, 26 év után került csak megdöntésre, amihez a másik kitárgyalt esettől eltérően már 100.000 körüli próbálkozás kellett. Karl Jobst erről a legendás 4,97-es időről is készített egy igényesen felépített videót, ami több mint 23 percet ölel fel:
A varázslatos DOOM tűz titka
Az utóbbi időkben ismét egyre több helyen bukkannak fel különböző videósoknál a DOOM PSX portjában látható látványos lángok, pontosabban a működési elvük. Erről elsőként 2018-ban olvashattunk egy informatikus oldalán, ahol Fabien Sanglard 2008 óta rendszeresen posztol érdekesebbnél érdekesebb cikkeket, főként retró videójáték- és PC-témában. Az úriember ismerős lehet két könyv miatt is, melyek részletesen elemezték az id Software két legendás játékának technikai oldalát – Game Engine Black Book: Wolfenstein 3D és Game Engine Black Book: DOOM. Ezek tanulságos és érdekfeszítő olvasmányok, utóbbiban például egy külön fejezetet szentelt a DOOM konzolos portjainak, valamint a fejlesztést érintő nehézségeknek.
A PlayStation 1-re kiadott DOOM és Final DOOM ügyes megoldásokat tartalmazott a 95-ös eredeti játék után, de a gyengébb RAM miatti korlátok hatására bizonyos mértékben vissza kellett venni dolgokból. Egyes nagyobb pályák és komplexebb ellenfelek kimaradtak a PS1 portból, a képfrissítést nem tudták a PC-s változat szintjén tartani, valamint a felbontás és a textúrák is alulmaradtak némileg – menteni se lehetett pálya közben. A portok közül azonban ez állt legközelebb az alapműhöz, a PS hang és látvány tekintetében lenyomta a mezőnyt, Aubrey Hodges szuper OST-je pedig még hangulatosabbá tette az egészet.
A PS1 port ügyes fejlesztői egy kis extra tűz animációt is be tudtak csempészni az intróba és a játékmenetbe, Fabien pedig kíváncsi volt hogyan is készült a kellemes pixel-plazma. Első körben nem sikerült megszereznie a kívánt infókat, így pont a szakirodalom felé nyúlt, amikor is végül Samuel Villarreal válaszolt neki Twitteren – a KEX Engine tervezője és több FPS remake/remaster készítője. Az elismert programozó és pályatervező az N64-es változatból már visszafejtette az egészet, szóval Fabiennek már könnyű dolga volt az egyszerűsítéssel és az optimalizálással. Ismerős dologra bukkant és kicsit nosztalgiázott is, ugyanis annak a klasszikus demóeffektnek az alapötlete köszönt vissza, amit a 90-es években számos szakmabeli használt a víz fodrozódására. A tűzeffektet nagyon szépen foglalta össze:
„A tűz effekt ragyogó tanúbizonysága azoknak az időknek, amikor a gondosan kiválasztott színpaletták és az egyszerű trükkök kombinálása volt az egyetlen út a kívánt eredmény eléréséhez.”
Az egész magját a teljes képernyőt beterítő hatalmas láthatatlan tömb (array) adja, ami framebufferként funkcionál és az egyes elemek 37 különböző értéket jeleníthetnek meg – 0-36-ig. Az adott számok egy színpaletta tagjait elevenítik meg, melyek a fehérből kiindulva a feketénél állnak majd meg. A köztes színek a sárga, narancs és vörös árnyalatait tartalmazzák még, így már akár fejben is összeállhat a képzeletbeli tűz és annak intenzitási folyamatai. A valóságban ugyebár a hőmérséklet a fehér irányába emelkedik, a sötétebb tónusok pedig ott is és itt is a kevésbé forrót jelentik, ami a feketénél meg is szűnik.
A működési elv roppant egyszerű, alapértelmezett állásban minden fekete lesz (nullák), kivéve a képernyő alján található egyetlen pixelsávot (36), ami a láng forrása, magja és táptalaja lesz. A bonyolultabb technikai részletektől innen már megkímélnék mindenkit, de lényegében felfelé fogja randomizáltan -1 értékkel változtatni magát a legalsó fehér (nullás) sor, ami a színek látványos változását eredményezi, megadva a felfelé táncoló lángnyelvek illúzióját. A dolgon lehet még egyet csavarni, amivel véletlenszerűen a hőmérsékletvesztés tempóját is fel lehet gyorsítani, de a szelet is imitálhatjuk, amennyiben oldalirányba is vándorolhat az egész metódus.
A cikket más érdekességekkel együtt meg lehet tekinteni Fabien Sanglard oldalán, de a Game Engine Black Book: DOOM című könyve alaposabban is átveszi Aaron Seeler virtuális lángnyelveit. Ha akad valami DOOM ereklye otthon a vitrinben, akkor a december 5. és 6. között megrendezésre kerülő PlayIT-et biztos nem akarod kihagyni, ugyanis a sztárvendég nem más lesz, mint a DOOM játékok atyja, John Romero!
Jegyek még kaphatók a hivatalos oldalon, de a dedikáláshoz és a fotózáshoz külön kell regisztrálni, ott viszont már csak a legkorábbi sávban maradt néhány hely a VIP jeggyel és bérlettel érkezőknek – pedig ez pont ingyenes, ha van megfelelő belépőd.