Az idő mindent megszépít. Igaz ez az 1996-ban bemutatott Space Jam: Zűr az űrben című filmre is, ami már 25 évvel ezelőtt is meglepően kínosnak számított. Persze ezt akkor, tízévesen nem éreztem annak. Egyrészt mert imádtam a kosárlabdázást és így természetesen Michael Jordant is, másrészt pedig gyerekként pont Tapsi Hapsi és bolondos barátai meséit nézve nőttem fel. Vagyis papíron ez a kombináció számomra maga volt az álom.
És működött? Igen, mert Jordan neve akkor egyetemes fogalom volt, a világ bármely pontján szóba került, mindenki tudta, hogy kiről van szó. De azért is működött, mert Tapsi Hapsi, Dodó kacsa, Lola nyuszi, Cucu malac vagy Csőrike és Szilveszter kalandjai ugyanúgy mindennapos vendégek voltak a gyerekszobánkban, mint Tom és Jerry vagy a Disney-mesék. Egyszerűen velük nőttünk fel, így gyöngyvásznas kitérőjük is közelebb állt hozzánk.
Azóta viszont eltelt két és fél évtized, új generációk nőttek fel, akiknek jó eséllyel már nem csak arról nincs fogalmuk, ki is az a Michael Jordan, de azt sem nagyon értik már, mi, szülők, miért is rajongtunk az olyan rövid rajzfilmes szkeccsekért, mint a Gyalogkakukk, a Speedy Gonzalez vagy a Marvin, a marslakó. Éppen ezért számomra jó nagy kérdőjel, hogy mi is volt a Warner Bros. elképzelése és jövőképe, amikor rábólintott a Space Jam felmelegítésére, mert ahogy önreflexíven céloz is rá Tapsi Hapsi, őket bizony jó ideje elsüllyesztették, megfeledkeztek róluk.
A Space Jam: Új Kezdet pedig nem is igen tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, és képtelen úgy egymásnak ereszteni a múltidézést a jelennel, hogy abból a megcélzott közönség számára valami igazán szórakoztató egyveleg kerekedjen ki. A folytatás egyértelműen a gyerekeknek szól, de számukra ezek a karakterek már semmit nem mondanak, így maximum a tényleges bolondozásaikon tudnak jóízűen szórakozni. A felnőtt, nosztalgiára vágyó célközönség pedig csak egy felszínes retrohullámvasútra válthat jegyet, ugyanis Tapsi Hapsi és társai mókázásai a közel kétórás játékidő alatt csak nagy néhány percre vannak igazán kiaknázva.
Akkor viszont nagyon működik az új Space Jam, amely ezekben a pillanatokban tökéletesen idézi meg a karakterek elvetemült idétlenkedéseit. Ezek azok a villanások, amikor az alkotók tényleg kreatívan mixelik a múltat a Warner Bros. jelenével. A verbális vagy vizuális kikacsintások, amikor összemossák a Matrix, a Mad Max - A harag útja vagy éppen a Harry Potter-franchise univerzumát Tapsi Hapsiék bolondos világával, tényleg a film legjobb és legszórakoztatóbb pillanatmorzsái. De mindez sajnos kimerül a csapattoborzásra és a kosárlabdamérkőzés egy-egy emlékezetesebb momentumára.
Közben viszont egy-egy LeBron James karrierjét cikiző önreflexív viccen, az eredeti Space Jamre utalgató bohóckodáson és néhány metapoénon kívül nem sokat kínál a folytatás. A Warner Bros. képtelen volt méretes univerzumkatalógusát egységes világgá kovácsolni, így ami ment a Ready Player One-nak, az itt csak bazári cirkuszi magamutogatás. Mert hiába bukkannak fel olyan ikonikus karakterek, mint King Kong, Pennywise, Joker, Batman és Robin vagy épp Éjkirály a Trónok harcából, egyszerűen csak díszletek, nem pedig szervesen beépített, aktív szereplői ennek a bolondos kalandnak. Közben pedig a történet is borzasztóan sekélyes, unalomig nyúzott frázisokkal operál, a tanulságot pedig felszínesen, gyorsan letudva igyekszik kommunikálni.
Nagy kár ezért a filmért, mert a Warner Bros. filmkatalógusával egy nagyon kreatív, őrült bolondozássá is válhatott volna Tapsi Hapsiék visszatérése. Ehelyett kaptunk egy enervált, néha ugyan vicces és látványos végeredményt, amelyen sajnos a magyar szinkron még tovább ront. A helyzetet némileg menti Don Cheadle egyszerre szórakoztató és tenyérbemászó ripacskodása, mert bizony ő tényleg nagyon élvezte, hogy nem egy szokványos karaktert kellett alakítania, de ettől még a Space Jam - Új kezdet nem tűnik egy olyan feltámasztásnak, ami hosszabb távú jövőt biztosítana Tapsiék számára.
Gamekapocs értékelés: 4.0
Rendezte: Malcolm D. Lee
Szereplők: Zendaya, Sonequa Martin-Green, Don Cheadle, Jim Cummings, LeBron James Gabriel Iglesias, Martin Klebba, Eric Bauza, Jeff Bergman, Candi Milo,
Játékidő: 120 perc
Hazai premier: 2021. július 15.
A felnotteknek meg ez a Looney Toons total ki van herelve, abszolut nem olyan orultek mint amilyenek alapbol es az egesz tortenet gyerekes es bena.
Igy en ugy erzem ket szek kozul a pad ala estek, mert gyerekeknek tul sok a felnottes dolog benne es a film is tul hosszu, felnotteknek meg gyerekes es bena.
Kar erte, mert en imad(om)tam az elozot es nagyon szurkoltam ennek is, de iszonyat kis bena lett. Mondjuk a fortelmes szegyen Tom es Jerrytol egy fokkal jobb lett, a Tom es Jerry egy nezhetetlen iszonyat volt.
Don Cheadle karaktere nagyon irritált, de LeBron se volt a legjobb az alakításban!
A film tanulsága is túlcsépelt volt, ráadásul, ahogy írták a cikkben is, felszínesen és gyorsan végigpörgették.
A legeslegjobban azt sajnálom, hogy muszáj volt megdigitalizálniuk Tapsiékat, de mint tudjuk, 21. század van és most ez a divat, de egyáltalán nem állt jól egyik karakternek sem. Nem beszélve a "lebutított" Lola nyuszit vagy a majdnem kihagyott Speedy Gonzales-t.
Az egyetlen értékelhető rész számomra a csapat összeállítás volt, azokon jókat kacagtam, főleg, mikor meghozták Taz-t! :)
A M.B.J utalást kellett volna a legeslegjobban kihagyni a filmből, számomra az egy ilyen facepalm reakciót váltott ki!
Azért, hogy pozitívumot is mondjak, ami elég kevés, de nekem pl tetszettek a Goon Squad karakterei, illetve a vendégszereplők az 1. részből. Valamint, az elődre való visszautalások is bejöttek!
Remélem nem tervezik a folytatást! Lehet jobban jártunk volna, ha a 2000-es évek környékén kaptunk volna egy focis verziót, ahogy azt egyszer pedzegették, Ronaldinho-val, illetve, ha emlékeztek, voltak kártyák vagy matricák is, amin a Looney Toons karakterei voltak focimezben.
Az eredetiben sokkal jobb volt az egész sztori, több szerepet kaptak a vendég kosarasok, akikből kiszívták az erőt a szöryecskék stb. Itt gyakorlatilag semmi kis jelenetük se volt a filmben csak annyi, hogy 1-2 mp-re megmutatták őket és ennyi.
Nem szeretném értékelni, mert szinte értékelhetetlen az egész, ha az egészet nézzük.
Szóval még a GOAT MJ pályafutás tekintetében és a film tekintetében is. Eddig 2-0 :D
Annyira szanalom amikor 80as 90es evek kozosseg kedvenc filmjeit kritikusok nagykepuen leszarozzak mert az most a menu. Szerintem inkabb ez a kinos, hogy kialakul egy egyetemes velemeny es mindenki azt szajkozza mert az most a modi.
A film a 90es evekben abszolut nem volt kinos, sot nem talalkoztam olyannal aki ne imadta volna, isten zene, MJ, Looney Toons, vicces volt es tobbszor nezos, nyilvan nem Remeny rabjai vagy Forest Gump szintu melysegu filmet kell varni egy Space Jam-tol, de igenis MJ, Wayne Knight, Bill Murray es Tapsi Hapsiek mind viccesek voltak es elmeny volt vegig nezni a filmet.
Na ez a folyatasrol nem mondhato el, kiherelt volt, szanalmas, bar meg se csinaltak volna, es ebben viszont igaza van a cikk irojanak, a fiatal generacio ugysem tudja ki az a Bugs Bunny, az idosebb korosztalynak meg ez verszegeny lesz, mert kb negyedannyira sem viccesek a firkak mint a regi mesekben meg az elozo Space Jam-ben.
En senki nem ajanlom ezt a filmet, foleg annak nem akinek kellemes emlek volt az elozo Space Jam, az kulon anyazni fogja, nem is ertem, hogy lehetett elrontani egy ilyen filmet, de mindegy, a mai vilagban szinte mindent elrontanak csak miert lenne ez maskepp a filmmel is.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.