Ready Player One filmkritika

  • Írta: Shifty
  • 2018. április 1.
Amikor James Halliday, az OASIS alapítója meghal, végrendeletéből kiderül, hogy elrejtett egy easter egget a rendszerben. Aki megtalálja, az örökli meg cégét. Öt évig senki sem jár sikerrel, de aztán egy Parzival nevű avatár rálel az első kulcsra.

Ernest Cline regénye, a Ready Player One tulajdonképpen egy szerelmeslevél a '80-as évekhez, örömóda a korszak mostanra popkultúra részét képező motívumaihoz, jöjjön az filmekből, zenékből vagy éppen videojátékokból. Egy igazi geek-enciklopédia, amit kimondva kimondatlanul egy geek írt geekeknek. Cline lényegében minden oldalon, minden soron kikacsint az olvasóra, de ezt a mesét azok is örömmel falhatták, akik a gyermekkorukat nem egy Atari-gép előtt ülve töltötték. Persze a könyvnek is megvoltak a maga negatívumai, mert amíg az OASIS-ban tényleg csak a képzelet szabott határt a történéseknek, addig a nyomorúságos valóság már a regényt olvasva sem tűnt kifejezetten érdekesnek, míg a cselekménybe beleszőtt szerelmi szál vagy az érintőlegesen feszegetett társadalomkritika inkább csak helykitöltésre, az olvasó valóságba való visszarántására volt alkalmas. Mert akármennyire is szar a valóságban élni, mégis csak ez az egyetlen valóság, ami valódi.

Steven Spielbergnek azonban még ugysem volt könnyű dolga, hogy egy ponyvát kellett vászonra vinnie. Ezzel nem a Ready Player One-t akarom becsmérelni, de a legtöbb adaptáció ott csúszik el, hogy nem képes azt a hangulatot és világot visszaadni, amit több száz oldalon felépít magában az olvasó. És amíg itt nem sokat kellett pepecselni a mondandóval, hiszen egy meglehetősen nyílegyenes cselekményről van szó, és a karakterek sincsenek túlbonyolítva, addig a világépítés bőven okozhatott volna fejtörést Spielbergnek, még akkor is, ha a '80-as éveket betéve ismeri. A filmadaptációnak ugyanis arra is ügyelnie kellett, hogy ne csak azokat célozza meg, akiket alapvetően a regény, azaz a '80-as évek retrótengerében örömmel újra és újra megmártózó geekeket.

A Ready Player One pedig laza könnyedséggel pipálja ki ezt a kötelezőt, a film ugyanis az elejétől a végéig úgy vezet végig Parzival (Tye Sheridan) és társai kalandján, hogy minden korosztállyal képes rezonálni, legyen szó a Twitch-en és a virtuális valóságon felnőtt mai fiatalokról, a már sokat emlegetett, retróra szomjazó geekekről, esetleg csak a szórakozni, kikapcsolódni vágyó mozinézőkről. Ez a film ugyanis egy, a könyv hibáin felülemelkedni nem tudó, de nem is akaró, cserébe baromi látványos és szórakoztató sci-fi kaland lett.

A történet szerint 2044-ben járunk, a Föld pedig mostanra egy igazi pöcegödör lett. Az átlagemberek lakókocsikból összetákolt negyedekben, mocsokban élnek, helyzetük pedig meglehetősen kilátástalan, így nem csoda, hogy egy olyan virtuális világba menekülnek, ahol ha egy kis időre is, de maguk mögött hagyhatják problémáikat és avatárjaik mögé bújva egészen más, boldogabb és nem utolsó sorban színesebb és gazdagabb világot teremthetnek maguk köré. Ezek után nem meglepő, hogy az OASIS-t feltaláló és megalapító James Donovan Hallidayt (Mark Rylance) nagy tisztelet övezi, az igazán fanatikus rajongók pedig betéve tudnak mindent az életéről, kezdve a gyerekkorától, egészen a haláláig.

Mi akkor kapcsolódunk be a történetbe, amikor Halliday már öt éve nincs az élők között, hagyatékát pedig végrendelete szerint az kaphatja csak meg, aki megtalálja az OASIS-ban jól elrejtett három kulcsot, amivel aztán eljut a játékbeli easter egghez. Öt éven át azonban nincs áttörés, a kulcsok utáni keresés körüli lelkesedés is lankad, amíg egy nap az egyik magányos "nyest" rá nem jön, hogyan szerezhetné meg az első kulcsot. Egyedüliként felkerül a ranglétra tetejére, amit a világ legnagyobb telkójának, az IOI-nak vezére, Nolan Sorrento (Ben Mendelsohn) is érdeklődéssel követ, hiszen saját avatárrészlege is évek óta szeretné már megkaparintani a kulcsot. Innen pedig kezdetét veszi az őrült hajsza, hiszen aki elsőként szeli át a virtuális célvonalat, az akkora vagyonra tesz szert, hogy nemcsak a virtuális, de a valós életét is sínre teheti.

Spielberg szerencsére nem másolt szolgalelkűen, több ponton is módosítottak a forgatókönyvet is író Cline-nal. Ez elsőre szentségtörésnek tűnhet, de a két médium közötti különbségek miatt teljesen érthető döntések születtek. Ettől egyébként nem lesz más az élmény, cserébe sokkal feszesebb lesz a cselekmény, sokkal pergősebb lesz a nagybetűs kaland, amit a rendező hihetetlenül jól töltött meg élettel. Megszámlálhatatlan popkulturális utalással, videojátékos kikacsintással, miközben a saját korábbi munkásságai előtt is tiszteleg, legyen szó egy jól ismert beállásról vagy egy-egy régi ismerős karakter felbukkanásáról. Ez persze azt is magával hozza, hogy a regény hibái egytől egyig visszaköszönnek.

Nemigen foglalkozik a karaktereivel, a valódi világról sem tudunk meg sokkal többet, de igazából nincs is rá szükség. Ahogy a regényben, úgy a filmben is azon van a hangsúly, hogy az ember az OASIS virtuális valóságában akarja jól érezni magát, abban akar elmerülni. Ez pedig már az első próbatétellel, az előzetesekben is látott elképesztően látványos autós versennyel teljesül, onnantól kezdve pedig nincs megállás, a lendületet ugyanis a valódi életben zajló, főleg a romantikára kihegyezett történések sem képesek megtörni.

És ez jól is van így, a Ready Player One ugyanis nem a klasszikus értelemben vett sci-fi. Nem szabad tudományos fantasztikumot várni, elgondolkodtató cselekményt. Az csak a váz, amit az író és most Spielberg csak megtöltött a '80-as évek legmenőbb lenyomataival, aminek az a feladata, hogy a székbe szögezzen. Ez pedig maradéktalanul teljesül, mert bár kicsit faraghattak volna a játékidőből, összességében elég gyorsan eltelik az a 140 perc, ami lehet, hogy sokszor csak CGI-orgiának tűnik, de az mindenféle öncélúságot nélkülöz. Lehet, hogy a mondandó elvész, de az már a regényben sem volt erőteljes. Ettől persze a filmváltozat még megtehette volna, hogy ráerősít a könyv gyengeségeire, kár, hogy ez nem történik meg, de ettől még baromi szórakoztató lett a végeredmény.

Gamekapocs értékelés: 7.5

Ready Player One
Eredeti cím: Ready Player One
Rendezte: Steven Spielberg
Írta: Zak Penn, Ernest Cline
Szereplők: Tye Sheridan, Simon Pegg, T.J. Miller, Mark Rylance, Olivia Cooke, Hannah John-Kamen, Ben Mendelsohn
Játékidő: 140 perc
Magyarországi premier: 2018. március 29.

59.
#58: Én is ezt mondom.
Szerintem sokan már olyan hibákról is beszéltek amik nincsenek is.
Bevallom, Spielberg mozijait bár szerettem, nagyon hiányoltam azt a stílust viszont, amit fiatalkorában képviselt.
Aki az E.T.-n vagy a Harmadik típusú találkozáson nőtt fel, azok számára ez egy örök élmény.
58.
PaprikaJancsi
#57: 7.5-nél szerintem is jobb, nem egy szimpla popcorn mozi volt, annál szerintem többet nyújtott. Én egy 8.5-9 pontot simán megadnék neki.
57.
7.5-nél jóval többet ér.
Én kétszer láttam és azóta is gondolkodom rajta.
Szerintem ez minimum 95 pontot megér, ha nem 100-at.

Spielberg varázslatos rálátása, hangulatteremtő képessége még mindig él.
Ezer éve nem csinált ilyen látványos sci-fit, utoljára gyerekkoromban, így én roppant mód élveztem.
Epic sztori, a karakterekkel én együtt éltem szószerint.
Maximális pontszám, örülök, hogy anyagilag is sikeres lett végül.
55.
delphijos
Érdekes téma ez. Valóban azt látom én is hogy az van bebeszélve a fiataloknak hogy (kicsit eltúlozva) “valósítsd meg magad” meg “legyél csak önmagad” aztán majd “jönnek a dolgok”. És utána sokan csodálkoznak hogy kilépve az egyetem kapuján lobogtatva a papírt nem jön magától a milliós felsővezetői állás. A környezetemben sok ilyet látok. Gyakorlati tapasztalat semmi, csak “arc” van. Tisztelet a kivételnek.
54.
CitromH
#51: Szerintem kicsit fordítsuk meg a diákoknak mindent szabad szófordulatodat. Inkább úgy mondanám, hogy a fiataloknak minden szabad és jár. Ez pedig azért helyesebb, mert elvonatkoztat az oktatási rendszertől(emi egyébként rengeteg sebtől vérzik). A szülői felelősség az, ami megszűnt valahogy. Hányszor hallottam, hogy "nehogy már korlátozzuk szegény gyereket, mert sérül a lelke" és ennek a variánsait. Hát nem egyszerűbb ezt mondani, mint nevelni? Ha pedig a tanár akar nevelni, akkor meg bemennek balhézni az iskolába. A tanárt pedig senki nem fogja megvédeni. Főleg ha pénzes vagy politikai a szülő.
53.
Mr.Dead
#51: Azért ez a "diáknak mindent szabad" duma kissé erős.
52.
hadzsime
#51: Bocsi, de te mi a francról beszélsz? Egy szóval nem mondtam ilyet. Csak azt mondtam, hogy nem tetszik a könyv és azért nem fogom azt hazudni, hogy tetszik mert ettől én piszoknagy hazafi leszek. A kötelezőket pedig azért szidtam mert a nagy részük száraz, nem gyereknek való és csak azt érik el velük, hogy a diákok megutálják az olvasást. (Saját vélemény, nem muszáj vele egyetérteni.)
"A mai generációt istenkomplexusos életképtelen szűz balfaszok alkotják" témát pedig ne velem vitasd meg. Lentebb találsz rá beszélgetőpartnert.
51.
kamgecam
#33: Még jó hogy nem rasszistázól,nácizól le valakit akinek tetszett az Egri Csillagok! A baj az inkább hogy nincs nevelés, ma a diáknak mindent szabad, semmi se legyen kötelezző mert az pfuj rossz. Emiatt a hozzállás miatt van ma annyi életképtelen elkényeztetett hülyegyerek. Mindenki azt csinál amit akar és nem azt amit kéne. Ez az én vagyok az isten mentalitás teljes káoszba vezet.
49.
CitromH
#39: Én általánosban olvastam az Egri Csillagokat, és tetszett is. Pár évre rá elővettem, és elolvastam még egyszer. Biztos velem van a baj (ja nem). Még a Kőszívű is tetszett, bár az a könyv rendkívül nehezen indul, és az elejét valóban át kell szenvedni.

Itt főleg a KELL! a probléma. Az iskolák legnagyobb felelősége abban van, hogy az olvasást nem szeretteti, hanem erőlteti. Ha már a gyerek megszerette a könyveket, lehet terhelni komolyabb anyagokkal is. Én sem akkor kezdtem olvasni, amikor megjelentek a kötelezők, hanem már előtte.

Egy könyv minden szempontból nagyobb élményt ad egy filmnél. Erről nem is kell/lehet vitát nyitni. Sokkal részletgazdagabb, a személyiségfejlődés, gondolatok, a cselekmény is sokkal összetettebb mint amit bármilyen film is meg tud jeleníteni.
48.
Apuci1970
Hogy kedvenc színészemet-Ábelt-idézzem:"...de miért???"
44.
#43: Jah és ő még csak 24 éves, úgyhogy kedves Cod, elmondanék valamit.
Nekem kedvességgel és odaadással is hosszú időbe telt mire találtam egy rendes csajt, sok fent és le is út volt, de hidd el nekem, mikor egy zsírúj verdával odafeszítessz, ott bizony "nők" (bár ki, hogy definiálja ugye) egész tömkelege tesz rá magasról mennyi idős vagy.
39.
NemecsekErno
#31: Pontosan. Amikor kötelező olvasmány, akkor csak arra jó, hogy megutáltassa a gyerekekkel.
Szerintem Gárdonyi sem a 11-12 éveseket tervezte a célközönségnek amikor megírta a történetet.

Gimiben viszont vegigolvastam az összes egykori kötelezőt és nagyon jól szórakoztak többek között az Egri Csillagok-on is.

Sajnos manapság egyre korábban akarnak bele verni egyre többet a gyerekekbe, vissza is üt később az olvasási szokások alább taglalt hiányában.
37.
sloth
Nálad nincs rendben valami...
33.
hadzsime
#31: Ez elég vicces, mert nekem az Átváltozás és A köpönyeg pont, tetszettek, de az Egri Csillagokat rettentően unalmasnak tartottam(főleg az elejét).
Nem értem miért akkora baj, ha egyszerűen száraznak és unalmasnak tartom azt a nyamvadt könyvet. Mindenkinek más az ízlése. Pont ezt a könyvet kellene mindenkinek szeretnie?
Úgy tesztek mintha egy nehéz munkanap után egy kád forróvízben ázva, gyertyafénynél Egri Csillagokat és Szigeti Veszedelmet olvasva relaxálnátok, pedig a nyakam rátenném, hogy ha mindenféle előismeret nélkül kerülne a kezetekbe nem olvastátok volna végig. Nem hallottam még olyan beszélgetést, amiben valaki megkéri az ismerősét, hogy ajánljon neki egy jó könyvet és azt választ kapja, hogy: "Basszus olvasd el az Egri Csillagokat, az kurvajó!".
Vagy azért kéne szeretnem mert egy magyar író, egy magyar csatáról írta? Nem vagyok az a fajta, aki a 15 éves autóján Nagy Magyarország térkép matricával furikázik és tüsszentés helyett Vesszen Trianont kiabál.
32.
sloth
#31: Jó hát nem tudom, ismerőseim 80%-a nem bírta végigolvasni az Egri Csillagok-at, amikor kötelező volt, mert olyan unalmasnak és vontatottnak érződik a történetvezetése egy 11-12 éves számára. Nem azért mert mocskos hazaárulók akik nem tisztelik a történelmet. Nem kell egyből ominózus következtetéseket levonni egy szubjektív véleményből.
29.
pkflavio
#19: Már több éve kint van... :)
26.
hadzsime
#25: Nem érzem annak. Szerintem pont olyan címek, amiken csak keresztül szenvedi magát az ember, majd ír belőlük egy dolgozatot és elfelejti az egészet.
25.
delphijos
#18: Részben egyetértek. De pont ezeket a címeket felhozni, szerintem elég nagy hiba.

#Haslerfan, Neked meg azt mondom nem kell szeretni olvasni, de legalább ne hirdesd hogy az mekkora hülyeség. Az meg ha valaki szeret, és MELLETTE még filmeket is néz, az miért is probléma?? Egész más élmény. Aki szokott futni az ne biciklizzen, hiszen futva is odajut, ugye?
24.
Aang
A kedvencem kimaradt:)
https://youtu.be/jNplf3Vc3FY
23.
Aang
Filmeket kéne vetíteni a gyerekeknek, olyanokat amelyekek regényből készültek, vagy van belőlük könyv verzió. Aztán szabadon választhatnának, hogy melyik könyvet olvashatnák el.
Az első pár regénynêl nem lenne osztályzás. Csak beszélgetés, barátilag a könyvről. Hogy ne utálja meg az olvasást.
Később szintén saját maga választott regényt lehetne olvasni. Már osztályzásért persze. Azt is kb hatodik osztály után. Ha szórakozásként gondol az olvasásra, sokkal többet érnénk el.

Ezek meg a vers tanulását segítené.
https://youtu.be/bRG09CJ9hnM
https://youtu.be/o_TJRP7QfNM
https://youtu.be/uqM5IYmGZc4
https://youtu.be/b2pcG-U6TUk
22.
Apuci1970
21.
thecook
#20: Idén ez az egyik legnagyobb tévedésed.
20.
Extol
Már a bemutatóból láttam, hogy nem éri meg kifizetni a jegyet
19.
NemecsekErno
#18: Ahhoz pedig az kellene, hogy a tanárok általánosban, majd gimnáziumban, majd egyetemen ne ugyanazokat a klasszikusokat tanulják, hanem valami modernebb történeteket, amiből aztán vizsgáztatni is tudnának.

Amúgy a filmet tegnap láttam, nagyon jó volt, a 8-at nálam lazán hozta volna.
Majd amikor a Ready Player One könyvkritikát jelenteti meg a Gamekapocs, akkor megéri arról is vitatkozni.
Ez most itt a filmről szól...
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...