A firmware-frissítés bétatesztelői már nyúzhatják az új Boost Mode-ot, amely lehetővé teszi, hogy azok a játékok is hozzáférhessenek a PlayStation 4 Pro erősebb hardveréhez, amiket a fejlesztőik nem készítettek fel erre. Korábban a patch nélküli játékok esetében egész egyszerűen "csökkentett" üzemmódban ketyegett a gép.

A Digital Foundry jó szokásához híven megnézte, hogy mennyit segít a Boost Mode, és bár nem meglepő módon változó eredményekbe szaladt bele, összességében úgy vélik a srácok, hogy imádni fogják a PS4 Pro-tulajok az új funkciót. Csodát persze senki ne várjon, de ez a kis plusz mindenképpen jól jön, ha a 60 vagy 30 fps stabilizálására van szükség, és akkor is lehet némi javulásra számít, ha a fejlesztők nem korlátozták a framerate-et előzetesen. Néhány példa:

  • A Knack esetében 14 százalékos javulást ért el a csapat az alap üzemmódhoz képest, igaz, ez jóval elmaradt a Pro-peccsel felvértezett változat teljesítményétől.
  • A Killzone: Shadow Fallnál is 14 százalékos javulást mértek.
  • Az Assassin's Creed: Unity a Boost Mode-dal már simán tudta hozni a 30 fps-t.
  • A Battlefield 4 és a Mirror's Edge: Catalyst is rezzenéstelenül fut 60 fps mellett.
  • A Project CARS esetében látványos volt a javulás, 35-38 százalék volt a különbség.
  • Az Assetto Corsa fix 60 fps-t hoz.
  • Az F1 2016 esetében 7-8 fps különbséget tapasztaltak.
  • Az Unreal Engine 3-as játékok (Mighty No. 9, BioShock Infinite) teljesítményproblémái megszűntek.
  • A Tomb Raider: Definitive Edition esetében is közelebb jár a framerate-számláló a 60 fps-hez.


A Digital Foundry egyébként arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg a Boost Mode sem biztosít korlátlan hozzáférést a PS4 Pro hardveréhez. Azokban az esetekben, ahol a tesztalany (például az Assassin's Creed: Unity) a CPU miatt küszködött az alapmodellen, épp 30 százalékos a javulás - pont ennyit emelkedett a Pro CPU-jának órajele is.

A GPU-limites játékok esetében (ilyen a Killzone) azonban nagyobb változás lett volna indokolt a Pro teljesítményéből kiindulva: az itt mért 14 százalékos különbség csak azzal magyarázható, ha a Boost Mode csupán az órajel-növekedésből profitál GPU-fronton, a 36 számítási egység fele pedig továbbra is inaktív marad.