Az utóbbi hónapok állandó témája az Activision Blizzard felvásárlása. Az ügy alakulása majdnem olyan fordulatos, mint egy Bond-film: eleinte minden hatóság ellenezte a felvásárlást, majd az angol CMA úgy nyilatkozott, hogy nem a felvásárlás nem borítaná fel jelentősen a játékpiacot és jóváhagyná azt. Erre reagált a Sony is, mivel megalapozatlannak vélték a hatóság álláspontját.
Most pedig a CMA hivatalosan is ellenzi a felvásárlást, de nem azért, mert a korábbi álláspontját visszavonná. Az döntés mögötti oknak a cloud gaming piacot adták meg. A több millió dokumentum átvizsgálását követően arra jutottak, hogy a globális felhő alapú játékok piacának 70%-át uraló Microsoft még jobban eltorzítaná ezt a szegmenst, ha hozzájutna olyan címekhez, mint a Call of Duty, a World of Warcraft vagy az Overwatch. A redmondi cég számos szerződést kötött más szolgáltatóval, hogy ezzel is bebizonyítsa arra irányuló szándékát, hogy egy sikeres felvásárlás esetén más platformokon is elérhetővé tenné a játékaikat.
A CMA viszont nem találta kielégítőnek az erre a megállapodásokra vonatkozó adatokat, véleményük szerint a másik félnek túlságosan is a Microsoft rendszereihez kellene igazodnia, és ezek a megállapodások figyelmen kívül hagytak olyan szolgáltatókat, akik a Windows rendszeren kívüli ökoszisztémák számára szeretnék elérhetővé tenni a játékokat.
A Microsoft természetesen fellebbezett a döntés ellen, bár ezúttal sem sikerült a hatóság minősítése nélkül nyilatkozniuk. Brad Smith, a Microsoft elnökének véleménye szerint a döntés a cloud gaming piac hibás felfogását, illetve a piac működéséről szóló ismeret hiányát tükrözi.
Hogy a fellebbezés milyen eredménnyel jár majd, még nem tudni, azonban ha nem sikerül időben meggyőzniük az angolokat, úgy bukhatják az egész felvásárlást. Ha július 18-ig nem sikerül nyélbe ütni a felvásárlást, akkor 3 milliárd fontnak megfelelő kötbért kell fizetnie a Microsoftnak az Activision Blizzard részére.