Outriders - Worldslayer teszt

A People Can Fly csapata nem hagyta magára a több mint egy éve megjelent és komoly szervergondokkal küzdő Outriderst, sőt, az azóta kijött számos javítás és ingyenes bővítés után elkészültek az első valódi kiegészítővel is.

Ez lenne a Worldslayer, amiben ismét visszatérünk az Enoch bolygóra, hogy egy teljesen új és a korábbinál sokkal félelmetesebb fenyegetéssel nézzünk szembe, ami komolyan próbára tesz majd minket és csapatunkat egyaránt. Pontosan emiatt csak az alap kampány teljesítése után, valamint a 30-as szint elérését követően indulhatunk útnak az eddig még sohasem látott, többnyire fagyos és mocsaras területekre, de akkor sincs gond, ha csak most kezdenénk a kalandot. A kiegészítő ugyanis az elején felajánlja, hogy új karakter készítésekor rögtön feldob minket a kívánt erősségre; amit én csak akkor ajánlok, ha egy másik kasztot is ki szeretnénk próbálni, mivel a frissiben belépő játékosok számára a játékmenet tartogathat pár előre nem látott kellemetlen meglepetést.


Ez alatt leginkább az Outriders gyógyítási mechanikáját értem, ami továbbra is a folyamatos támadást és képességek használatát díjazza, nem pedig azt, ha meglapulunk egy fedezék mögött. Még mindig piszok élvezetesek a folyamatos koncentrációt igénylő harcok, ami több játékos esetén csúcsosodik ki igazán, ahol a különféle kombinációk hatalmas pusztítást tudnak véghez vinni. Szerencsére a játék ezen részéhez nem nyúltak a készítők, sokkal inkább a lehetőségeinket növelték meg, méghozzá nem is kevéssel, hiszen számos olyan extrát kaptunk, amikkel tovább erősíthetjük karaktereinket.

Ezek közül a legszembetűnőbb kétségkívül a kasztonként megjelenő további két fejlődési fa. Az Ascension részen négy főbb kategórián belül oszthatjuk el az XP-ért megszerzett pontjainkat, melyekből összesen 200-at zsákolhatunk be. Ezek kisebb passzív bónuszokat biztosítanak majd, növelhetjük az életünket, a sebzésünket, de akár a fegyvereink tárának méretét is. Ennél jóval érdekesebbek viszont a PAX pontok, amiket bizonyos követelmények teljesítése után szerzünk és egy két ágú fán oszthatunk el, ahol az egyik irányban a képességeinket erősíthetjük, a másikban pedig a kezünk ügyébe akadó mordályokat buffolhatjuk tovább.

Utóbbiak esetében egyébként ezen kívül is számos újdonsággal találkozhatunk majd, melyek közül a legérdekesebbek az újonnan megjelenő Apocalypse fegyverek, illetve páncélok. Ezek brutális statisztikákkal rendelkeznek, ami főleg a harmadik mod-helynek köszönhető, de jobb észben tartani, hogy ez mindegyik tárgy esetében fix, azaz csak az első két jellemzőjét változtathatjuk meg. Pontosan emiatt a kívánt felszerelés megszerzése a korábbinál jóval komolyabb farmolást igényel, amihez szerencsére kapunk segítséget, méghozzá a Challenge Tiereket leváltó Apocalypse Tierek képében, amiket egészen 40-es szintig feltornászhatunk, így növelve meg a gear score-t a 75-ös álomhatárig.

Természetesen ezzel együtt a kihívás is növekszik majd, de higgyétek el, megéri szenvedni, ugyanis a nagyobb szinteken olyan cuccok eshetnek, amikről korábban nem is álmodtunk. Ez a lehetőség pedig nemcsak a DLC-t megvásárlók kiváltsága, bár azok, akik inkább kimaradnak a Worldslayer nyújtotta extrákból, bizony komoly korlátozásokkal számolhatnak, hiszen a maximális 40-es Apocalypse Tier helyett csupán 15-ig tornázhatják fel az erősséget. Ennek köszönhetően az 50-es gear score elérése után leáll a fejlődés, és csak akkor tudnak tovább erősödni, ha beruháznak a kiegészítőre, aminek nem túl baráti az árszabása, de erről majd kicsit később.

Előtte érdemes még megemlíteni az újfajta endgame-kihívásnak szánt The Trial of Tarya Gratart, ami egy kíméletlen, inkább csapatoknak szánt dungeon, ahol csupán pár próbálkozásunk van arra, hogy végigérjünk és legyőzzük a főellenfelet. Bár a feladat nem éppen egyszerű, megéri szenvedni, ugyanis rengeteg tárgyat szerezhetünk, ha pedig sikerrel járunk, akkor három komolyabb cucc közül is választhatunk magunknak egyet. Sajnos azonban hiába a randomizált ellenfelek sokasága, nagyon gyorsan ki lehet ismerni, és az első pár sikeres próbálkozás után repetitívvé válik az egész. Ezen az sem segít, hogy az ellenünk vonuló szörnyek és katonák között alig akadnak újak, szinte mindegyik az alapjátékból lett átemelve, ami azért elég olcsó húzás.

Mondjuk ez szinte az egész kiegészítőre ráhúzható, ugyanis a fejlődési lehetőségek, valamint a felforgatott kihívás mellett szinte alig tartalmaz valamit. A sztori felejthető, ráadásul röpke pár óra alatt végigjátszható, ami után nem marad más, csak a végtelen grind, amire azért elég hamar rá lehet unni. Ezek mellett az alapjáték szinte minden egyes problémája visszatér, azaz az átvezetők borzalmasak, a játék harcok közben sokszor laggol, az ellenfelek bárhova képesek beakadni, gyakran bogaras, és a töltőképernyőkből sem lett kevesebb. Mindezért pedig elkérnek kemény 40 (!) eurót (ráadásul az alapjátékkal szemben a Game Pass nem tartalmazza a kiegészítőt), ami köszönőviszonyban sincs a tényleges tartalommal, még akkor sem, ha akad pár jópofa újdonság.

Kétségkívül ez utóbbi az Outriders – Worldslayer legnagyobb problémája, ugyanis hiába kapunk egy aránylag korrekt kiegészítőt, ami remekül bővíti, illetve gondolja tovább az eddigi játékelemeket, méghozzá úgy, hogy a pörgős játékmenet szemernyit sem csorbul, de egyszerűen ez sem elég ahhoz, hogy feljogosítsa a kiadót az eltúlzott árcédulára. Ez színtiszta pofátlanság, amit nem szabad díjazni, ezért a legelvakultabb rajongóktól is azt kérem, hogy várjanak a vásárlással egy komolyabb leárazásig, mert pár órányi extra szórakozás sehol sem ér meg ennyit. Ha azonban az elkért összeg lekúszik 10-15 euró környékére, akkor már nyugodtan benevezhettek rá, hogy aztán az új lehetőségekkel felvértezve létrehozzátok azt az Outridert, aki minden gond nélkül gázol át az ellenséges vonalakon, csak vért és pusztítást hagyva maga után.  

Az Outriders – Worldslayer PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X/S-re, valamint PC-re jelent meg. Mi utóbbin teszteltük.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...