A.I.L.A teszt

A brazil székhelyű Pulsatrix Studios nem ismeretlen a videójátékos piacon, a 2019-ben hivatalosan is összeállt és megalakult csapat 3 éve méltán büszkén indította útjára első horror játékát, a Fobia - St. Dinfna Hotelt. A debütálás remekül sikerült és a felhasználók imádták az első próbálkozást, így semmi sem állhatta útját a következő nagy dobásnak. A srácok nem titkoltan imádják a túlélő horrorokat, legújabb alkotásuk pedig a sci-fi, a fantasy és a pszichológiai sanyargatás tökéletes egyvelegével szállítja a borzongást.

A történet 2035-ben játszódik és ahogy az a jövőt vizionáló médiában lenni szokás, itt is egy futurisztikus, ultramodern közeggel találkozhatunk. A központi rendszerrel ellátott irodaként is használt két szintes apartmanban egy AI személyi asszisztens lesi minden kívánságunkat, így fizikálisan nem is lenne okunk elhagyni a kéglit. A nappaliban és a szomszédos épületeken folyamatosan kapjuk a jövő reklámjait, a magas épületek közötti rész pedig valóságos drónsztrádaként funkcionál. A korlátra telepített „postaládánkba” mi is folyamatosan kapjuk majd a csomagokat, így a lakásban kibontakozó magánéleti szál és a sztori egy pillanatra sem áll meg.

A letisztult apartmanban körbejárva számos utalás és easter egg kapott helyet, a könyvek és a cicánk (A cicát meg is lehet simogatni!) tápjának márkája rögtön sejteti melyik játék lehetett az egyik legnagyobb inspiráció az alapokat tekintve – Resident Evil. A kifejezetten szép megvalósításon kívül a berendezés is dicséretet érdemel, a felelősben egy lakberendező veszhetett el, de a kihelyezett tárgyak és cuccok szintén természetesnek ható módon vannak kipakolva – ez a pályákon is érzékelhető. A sztori itt kezdődik a lakás rendszerét is birtokló tech cég tesztlehetőségével, ugyanis elsőként nekünk adódik lehetőség kipróbálni az innovatív csodaként aposztrofált, A.I.L.A. kódnéven futó mesterséges intelligenciát. Ebből már sejthető, hogy játékban a játék szituáció áll fenn, így tesztelhettem a játékot, amiben egy fickó tesztel egy játékot – szerencsére ennél beljebb nem gyűrűzött a dolog és neki nem kellett egy másik tesztelőt irányítania.

A sétálgatás, nézelődés meg a napi rutin letudása után be is futott a csomagos drón, a dev kit kicsomagolása és üzembe helyezése pedig pikk-pakk meg is történt. A.I.L.A. szépen bemutatkozott és kifaggathattuk a részletekről, ezután bele is merülhettünk a személyre szabott borzongásba – az elérhető demó is ez. Az első élmény bemelegítésként egy klasszikus pszichológiai horrorral indít egy kis csavarral, ahol egy sötét elhagyatott helyen kell keresgélni a kivezető utat, de a hasonló címekkel ellentétben itt valós veszély is fenyeget. Ez egy okos döntés volt a fejlesztők részéről, más horrorokban lehet persze parázni, de a „sétaszimulátorok” legnagyobb hátránya mindig a valós veszély hiánya lesz, egy idő után leperegnek a jumpscare scriptek.

Az A.I.L.A. persze koránt sem sorolható ebbe a kategóriába, már az előzeteseken is láthattuk a fegyvereket és néhány várható ellenfelet, itt bizony akció is lesz. Eltérő műfajú és tematikájú történetekkel szórakoztat el minket a VR világokba kalauzoló hölgy, ráadásul a fő sztori egészen izgalmas és érdekes formában alakulgat a valóságban is. Egy rövidebb horrorokat magába foglaló gyűjteménynek is fel lehet fogni az egészet, de a történet haladtával és a fináléval realizálódik majd mennyi rejtett utalással találkozhattunk, amik csak ott nyernek értelmet. Az emeleti galérián találjuk az egyik gyűjtögetni valót, a virtuális élmények során talált lapok ide kerülnek vissza a tanmesét tartalmazó könyvbe – külön érdekesség, hogy a lapokon lévő írás és az olvasás megnyomása után felugró szöveg direkt eltér, nem fordítási hiba. A másik szedegetni való kis ellenfél szobrocskák formájában van elrejtve, ezeket a hálószobában csodálhatjuk meg amikor éppen nem valamelyik világban tekergünk.

A régi Resikből ismert inventory és a kombináló rendszer remekül működik itt is, viszont soha nem kerülünk ilyen téren nehéz döntések elé, egyszer sem voltam a közelébe sem, hogy megteljen a tatyó – az élettöltő italok és a töltények egy kupacba mennek szerencsére. A pályák közül minél kevesebbet említenék és a képeknél is igyekeztem a korai darabokat összeválogatni – vagy ami nem buktatja le a tematikát –, hiszen az egyik legizgalmasabb a felfedezés élménye volt. A korábban említett demós szakasz után AILA kiértékeli főhősünket és néha kérdéseket is tesz fel, emiatt még jobban beleélhetjük magunkat a fontos teszter szerepébe, elvégre csak Samuelnek adatott meg ez a kivételes lehetőség. A rövid, de intenzív lélektani labirintus után lazíthatunk kicsit a kégliben, majd indulhat is a következő immerzív élmény.

Fontos megjegyezni, hogy az agyunkkal játszadozó mesterséges intelligencia nem csak bedob egy játékba, ahol elvagyunk, pontos tudományos hablattyal magyarázza meg az elején miként tud belepiszkálni a különböző agyterületek működésébe. Főhősünk ezáltal teljes mértékben magáénak érzi a ráosztott szerepeket, még hamis emlékeket is kap a tökéletes illúzió eléréséhez, ami nem biztos, hogy annyira jó ötlet. Az egyik legtetszetősebb aspektus ahogy belecsöppenünk az adott helyzetbe, onnan elindulva pedig szépen lassan bontakozik ki minden, ezeket nagyon ügyesen építik fel. A hangzás kiemelkedőre sikeredett, hangrendszerrel játszva a basszus valami félelmetesen jól egészíti ki a látványt, a főszereplő érdes szinkronját pedig nagyon eltalálták – ennek majd utána nézek ki volt. Fejhallgatóval is kipróbáltam több ízben a kalandot, ami szintén kiváló élményt ad, a térhatású hangzás és a legjobbkor előkerülő háttérzörejek így még jobban fokozzák a rettegést.

A második „VR élményre” már összetettebb történetet és mélyebb rétegeket ígér a kisasszony, ennek pedig maradéktalanul eleget is tesz. Az éjszakai díszletben induló tortúra kísértetiesen emlékeztetett a Resi 2-re, de a Resi 7 is visszaköszön később ugyanebben a jelenetben. A zombik ugyan itt elmaradtak, de a későbbiekben azokat is pótolták, ráadásul egy középkori környezetben riogatnak minket. A lakás látványban verni fogja a szimulációkat, de én ezt magamnak betudtam a korábban említett szituval (játékban a játék), így nem is zavart – azért vannak nagyon szép részek. A játék a tudását minden bizonnyal PC-n csillogtatja meg legjobban, de azért a PS5 Pro sem panaszkodhat, a kisebb vizuális bugok és gliccsek nem befolyásolták negatívan a játékélményt, és egy-két dologtól eltekintve a grafika is hoz egy jó szintet. A pályák teljesen eltérnek egymástól és mindig akad valami meglepetés, amivel korábban nem találkoztunk, ezekkel kellemes módon végig frissen tartják az egészet és az érdeklődést is fenntartják.

Samuel vidám horroros kicsapongásai hamar kellemetlen mellékhatásokkal párosulnak, a valós világba betolakodó és a határokat átlépő MI lány miatt nehéz lesz megítélni mi valódi és mi nem. A cselekmény innen csak tovább bonyolódik és könnyen beszippanthat, viszont lehet érdemesebb beosztani a játékot, így tényleg úgy érződik mintha mi magunk lennénk a tesztelők. Én személy szerint komótosan minden bokrot megvizsgálva bejártam a játék összes zugát, így valamivel több mint 16 órán állt a számláló a stáblistához érve, ez az átlagos gamereknek vagy a sietősebbeknek pár órával biztosan kevesebb lesz. A szobrokból nem találtam meg mindet, viszont a mesekönyv teljes lett, és a tesztelők közül elsőként csíptem el a piramis fejes easter egg trófeát, ami valóban érdekesen volt eldugva – és még maradt ott ez az.

A játék nem mentes a hibáktól és a harcrendszer is kicsit esetlen, de a hangulat és az atmoszféra ezekért többszörösen kárpótol minket. A pályák kellően lineárisak de a kulcsokat és tárgyakat igénylő lezárt területek miatt nagyobbnak érződnek a ténylegesnél, a pont jó nehézségűre belőtt fejtörőkkel megtámogatva pedig már kész is van a tökéletes recept. Valamivel hosszabb sztorit el tudtam volna viselni, de a főellenségeknél és egyes szakaszoknál meghozható döntések (befolyásolják a karmát) miatt több befejezést érhetünk el. A végén csináltam egy plusz mentést és megnéztem mit rejt a kettes ajtó, úgy érzem nem pont a legjobb végkimenetellel zártam a mesét, így biztosan nekifutok majd az elejétől még egyszer – a Fobia - St. Dinfna Hotelt is tuti pótolni fogom. Az árazást figyelembe véve a horror műfaj kedvelőinek ez egy kihagyhatatlan darab, ráadásul december 9-ig 20%-kal olcsóbban húzható be Steamen.

Az A.I.L.A november 25-én jelent meg PlayStation 5, Xbox Series X/S és PC platformokra, jelen teszt a PlayStation 5 verzió alapján készült.