Talán emlékeztek még a 2013-as E3-ra, ahol kiderült, hogy a Microsoft alaposan meg akarja nehezíteni a barátainkkal való játékmegosztást Xbox One-on - ehhez egy külön rendszert talált ki, ám valójában a használt játékok piacát szerette volna korlátozni. Akkoriban a Sony jól megtrollkodta riválisát: egy külön videóban mutatta be, hogy PlayStation 4-en milyen egyszerű átruházni másokra a lemezes játékainkat. 

Ám a videó 13 év távlatából már teljesen más értelmet nyer, hiszen a Sony július elején bejelentette, hogy 2028 januárjától felhagy a fizikai adathordozók gyártásával, azaz csak digitális verzióban adja ki a játékokat. A bennfentesek szerint a bejelentés váratlanul érte a kiadókat és a japánok üzleti partnereit is, akiket nem tájékoztatott előre a magánakciójáról. Tényleg olyan jövő vár ránk, ahogy azt az alábbi viccesnek szánt videóban bemutatják? 

A súlyos tények

“Ahogy a fogyasztói preferenciák és a szórakoztatóipar egésze egyre jobban elmozdul a fizikai lemezekről a digitális formátumok felé, a PlayStation konzolokra megjelenő új játékok esetében a fizikai lemezek gyártása 2028 januárjától megszűnik.”  - ezzel a lépéssel sok olyan játékgyűjtőnek vitt be övön aluli ütést a Sony, akik szerették a polcaikon tudni kedvenceik kézzel fogható változatát. Ők joggal érezhetik magukat átverve, hiszen eddig is a lemezmeghajtóval szerelt PlayStation-modelleket részesítették előnyben. Ők egy csapásra csak a meglévő gyűjteményükkel gazdálkodhatnak két év múlva? Keresztet vethetünk a Blu-Rayen érkező  játékoknak PlayStation 6-on? Mi lesz, ha a jövőben tartósan internet hozzáférés nélkül maradunk? Csak azokkal játszhatunk, amiket letöltöttünk a konzol merevlemezére? Eddig úgy tűnhet, hogy a Sony szerint mindegyik kérdésre “igen” a válasz. De persze nem ilyen egyszerű az egész. 

2025-ben a globális játékpiac elképesztő, 201,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le a Circana egy hónapos jelentése szerint, ezzel 9,1 százalékos növekedést ért el egy év alatt. Nyilván ennek a számnak több mint felét a mobilos tranzakciók adták, de azért a PC-s (43,6 milliárd) és a konzolos játékok (44,7 milliárd dollár) is szépen hoztak a konyhára. A PlayStation háza táján eddig is elképesztően magas volt a digitális játékok aránya a dobozosokhoz képest, a 2025-ös pénzügyi évben a teljes játékeladás 80 százalékát tették ki. Lássuk a 2026-os adatokat! Az EA Sports FC 26 teljes eladásainak csupán 12 százaléka volt lemezes, a 3,5 millió eladott Resident Evil: Requiem mindössze 27,8 százaléka volt kézzel fogható verzió, a Crimson Desertnél pedig 19,9 százalék ez a szám. Az idén 1.2 millió kópiában elkelt Ghost of Yotei mutatta fel a legkedvezőbb arányt, ám ennél is csak 35 százalék a lemezes verzió részesedése.

Az Aliena nevű elemzőcég meg is jegyezte, hogy a Sony technikailag csak követte a felhasználói szokásokat azzal, hogy szakít a fizikai adathordozókkal, de persze a “profit, a kontroll és a játékosok elkötelezettsége” is vezérelte ebben a döntésben. Ráadásul ott van az a 80 százaléknyi felhasználó, aki eddig csendben, kényelmesen a fotelből bonyolította le az új játékok vásárlását digitálisan - nos őket, azaz a többséget (ezt ne feledjük!) teljesen hidegen hagyja a lépés. A Sony befektetői mindenesetre örültek a hírnek, július elseje óta 3,2 százalékot emelkedtek a vállalat részvényei, és azóta sem zuhantak be. 

A szélsőséges reakciók nagyobb hírverést kapnak

Röviddel a hír kipattanása előtt derült ki, hogy a Grand Theft Auto VI dobozos példányaiban nem találunk Blu-ray lemezt, csupán egy letöltőkódot, amit a PS Store-ban, vagy az Xbox Store-ban válthatunk be a játék letölthető verziójára. A hír hallattán a tengerentúli GameStop vásárlói tömegesen mondták vissza az előrendeléseiket, ám a Ubisoft már régóta hangoztatja, hogy dobozos vagy digitális játék, tök mindegy, ők csak egy licencet adnak a vásárlás után, nem teljes tulajdonjogot. Azaz, bármikor mondhatják, hogy leállítják a szervereket és az adott játék működésképtelen lesz. Lásd a The Crew esetét, aminek híre még az Európai Parlamentbe is eljutott (a magyar képviselők szerencsére kiállnak amellett, hogy egy korábbi live service cím később offline is játszható maradjon). 

Az is beszédes, hogy jó pár rajongó már azt tervezi, hogy a közeljövőben inkább törést telepít a konzoljára, a “PS5 Jailbreak” kifejezésre 30 százalékkal többen gugliztak rá, mint a hír kipattanását megelőző héten, illetve megugrott azoknak a YouTube-videóknak a nézettsége, melyek az illegális módszer működését mutatják be lépésről lépésre.

Tény és való, a játékosok első reakciói meglehetősen negatívak voltak, akik azzal érvelnek, hogy a Sony szükségtelenül korlátozza őket abban, hogy eldönthessék, melyik verzióba ruháznak be, nem mellesleg végleg megszűnik annak esélye, hogy fizikailag is birtokolhassuk a jövő játékait. Ezért sokan bojkottálták a gyártót, kijelentették, hogy nem fognak a PS6-ot venni, míg mások inkább a PC-re váltanak. Sok játékos azonban elkezdte lemondani a PS Plus előfizetéseiket, és úgy vélik, ezzel tiltakozhatnak a döntés ellen. Talán nem véletlen, hogy a Sony 25 százalékos kedvezménnyel marasztaná azokat, akik távozás helyett egy újabb évre kitartanak a szolgáltatás mellett. Emellett egy petíciót is indítottak azt követelve, hogy a Sony lépjen vissza - az aláírók száma már meghaladta a 220 ezer főt. Ám minden falra hányt borsónak tűnik, hiszen a jelek szerint a japánok már régóta tervezték meglépni, hiszen már be is zárták a legnagyobb lemezgyárukat, noha a hivatalos kommunikációjuk szerint a kiskereskedők továbbra is rendelhetnek dobozos példányokat a 2028 előtt megjelent játékokból a bűvös dátum után is. 

Bizonyára ez a tény is közrejátszott abban, hogy az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a kereslet a PS5 moduláris lemezmeghajtója iránt. Mint ismert, akik kezdetben PS5 Pro-t vagy PS5 Slim Digital Editiont vásároltak, később dönthetnek úgy, hogy beszereznek egy ilyet, ha időközben lemezes játékokat is futtatnának. Az USA-ban eladott PS5-öt 82 százalékában volt lemezmeghajtó, ám sokan csak most kapcsoltak, így a mi kontinensünkön is. A helyzet orvoslására a Sony vásárlási limitet vezetett be a saját boltjaiban, azaz egy felhasználó csak egy drive-ot vásárolhat, ám több európai országban így is készlethiány következett be. A piac tehát extrém módon reagált a hírre, azaz nagy a bizonytalanság és hosszú távú hatásokra csak következtetni lehet. A Sony még nem tisztázta, hogy az említett külső meghajtó kompatibilis lesz-e a PS6-tal, bár ha jobban belegondolunk, még semmit nem erősített meg a következő generációval kapcsolatban. 

A Digital Foundry csapata egy nem reprezentatív felmérést tett közzé az olvasóik körében, amiből kiderült, hogy 86 százalékuk (77 ezer szavazat alapján) hevesen ellenzi a Sony döntését, azaz számukra még mindig fontosak a kézzelfogható játékok. A hardveres leakekről elhíresült Moore’s Law is Dead gyorsan körbe is kérdezett pár játékfejlesztőt a Sony döntéséről, akik többségét szintén váratlanul ért az ügy, és senki sem örült a hírnek. A nagy stúdiók képviselői kevésbé tartotta fontosnak a digitális irányba való elmozdulást, ám a kisebb csapatok dühösek. 

Hideo Kojima is közéjük tartozik, aki nyíltan vállalta, hogy nem ért egyet a Sonyval. Egy olasz filmfesztiválon kapták mikrofonvégre a designerpápát, akit elszomorít a helyzet, hiszen fizikai médián nőtt fel, ezért  igyekszik minél több Blu-Ray lemezt vásárolni, köztük játékokat és filmeket egyaránt. Rajongását még a Death Strandingbe is belecsempészte: Heartman hatalmas lemezgyűjteménnyel rendelkezik a játékban.  A Metal Gear Solid alkotója már korábban figyelmeztetett a játékstreaming veszélyeire, és nem örülne annak, ha idővel ez normává válna. Mégis csak az a jó, amit kézbe fogsz és gyönyörködsz benne. 

Ez csak színtiszta üzlet

Dr. Serkan Toto, a japán játékipari tanácsadó cég, a Kantan Games vezérigazgatója szerint minden negatív visszhang hiábavaló, hiszen rendkívül valószínűtlen, hogy a Sony megváltoztatná az álláspontját a fizikai adathordozókkal kapcsolatban, függetlenül az online petíciótól és az előfizetések lemondásától. Bár Toto együtt érez a rajongókkal, de kiemelte, hogy a 120 millió aktív PlayStation-felhasználó közül körülbelül 50 milliónak van PS Plus-tagsága, még ha 500 ezren le is mondanák az előfizetést, az még mindig csak az aktív játékosbázis 1 százaléka lenne. Magyarul, semmi. 

Minden tehát a nagyobb profit érdekében történik. A Sony bár nem hozta még nyilvánosságra az arányokat, de Toto becslései szerint a vállalat a saját fejlesztésű lemezes játékainak eladásából származó bevétel 65 százalékát tarthatja meg, miután a boltok lecsípték a 30 százalékos részesedésüket. A digitális vásárlásokból gyakorlatilag az összes bevétel a Sonyé, így már érhető a döntés. Hasonló a tendencia a külső fejlesztőktől származó kiadásokkal, ott a digitális eladásokból 30 százalékos a Sony részesedése, ami a duplája a fizikai eladásoknak. Szóval az a tény, hogy a PS Store felé terelik a felhasználókat, még mindig több pénzügyi előnnyel jár, mintha hirtelen elveszítenének pár száz ezer felhasználót. Jason Schreier is pont ugyanerre világított rá nemrégiben. 

“Ne szólj száj…”

Miután a Sony ledobta a bombát, 30 napos rádiócsendet hirdetett az X-csatornáján. Azaz számítottak arra, hogy alaposan felkavarják az állóvizet, és várják, míg a hullámok lecsendesednek. A posztot már több mint 6,5 millióan nézték meg, de alig több mint 10 ezren lájkolták. A lemezekkel való szakítást beharangozó posztjuk már 151 millió megtekintésnél jár, amire elenyésző, 93 ezer lájk érkezett (ha lenne dislike-gomb, arra már több millió kattintás érkezett volna, erre mérget vehettek). A hallgatás elve is tudatos lépés, egy jól felépített marketing része, bizonyára jó pár szakember számolt azzal, hogy nem lesz egyszerű végigvinni a dolgot, abban egyetértettek, hogy nem érdemes reagálniuk a kemény szavakra és a gúnyolódó mémekre, szerintük az idő majd úgyis őket igazolja. Vagy ha nem, hát arra is van B-tervük. 

Azt sem árt észben tartani, hogy nemrégiben változtak a PlayStation Network szolgáltatási feltételei, így akik három éve nem jelentkeztek be a PSN-fiókjukba, a Sony simán visszavonja az összes digitális játékukat. Bizony, egyes országokban 36 hónapnyi inaktivitás után törlik a profilunkat, talán éppen azért, mert nem léptünk be a netre és csak lemezes játékokkal nyomultunk, így a korábban megvásárolt játék, DLC és film licence megy a levesbe. Nem lenne ideális kezdőlépés pont a teljes digitális korszak előtt. 

Ám minden reménykedőt el kell keserítsünk: a rajongói nyomás kemény megdönthetetlen falakba fog ütközni. Egyrészt azért, mert a pletykák szerint a 2028 tájékára saccolt PlayStation 6 digital-only konzol lesz - a lemezekkel való szakítás gyakorlatilag egy megerősítésként ér fel -, ráadásul a nagy rivális, a következő generációs Xbox is követi a példáját. Legalábbis a  Windows Central munkatársa, Jez Corden belső forrásai ezt csicseregték,  amin szintén nem lepődünk meg, hiszen a nagy átalakításon áteső XBOX a Game Pass-előfizetés versenyképességére és a digitális tartalomterjesztésre törekszik a jövőben is. Azaz a Project Helixből is hiányozni fog a lemezmeghajtó, és míg a PS6-ból valószínűleg modulárisan bővíthetjük, akárcsak a PS5 esetében, a Microsoft a jelek szerint egy új megoldáson dolgozik. Ez a Project Positron nevű játéklicencelési rendszer, amely biztosítja, hogy a meglévő lemezes Xbox One- vagy Xbox Series X/S-játékainkat digitálissá alakítsuk a Project Helixen, így egy kalap alatt a visszafelé-kompatibilitást is megoldaná Asha Sharma csapata. Persze ezek csupán feltételezések, de simán elképzelhető, hogy a következő generációban mindez bevett gyakorlat lesz. 

A hír megszellőztetője, Jez Corden megfuttatta a kérdést az X-követői között. A 10 ezer szavazó 63 százaléka szeretné, ha az új Xbox támogatná a diszkeket, és csak 11 százalékuk nem tartja fontosnak. 25, 4 százalékukat pedig egyáltalán nem érdekli az egész mizéria, nekik édes mindegy, hogy milyen formátumban élvezik a nextgen címeket. Nyilván, ha egy konzolban nincs lemezmeghajtó, az csökkenti a várható fogyasztói árat, bár az a 35 ezer forintos tétel már édeskevés a várhatóan közel 400 ezer forintos masinához képest. A memóriák drágulása és az alkatrészköltségek miatt könnyen elképzelhető ilyen horribilis árdcédula a PS6 és a Project Helix esetében. Mi szóltunk előre! 

A lemezes játék nem egyenlő a dobozossal

A Sony tehát csak a fizikai adathordozók gyártásáról mond le, dobozos játékokat attól még elvileg vásárolhatunk. A tokot kipattintva természetesen lemez nem lesz a csomagban, csupán egy letöltőkód, mint a GTA 6 esetében. Nosza, a dobozt ki lehet tenni a polcra és gyönyörködni benne, csak épp a lemezt kell nélkülöznünk. A helyzet nem ismeretlen a PC-s játékosok előtt, főleg az előző évtizedben bevett szokás volt, hogy a dobozban csak egy steames vagy egyéb, még akkor létező digitális áruházban beváltható kódot találtunk, DVD-t nem. Vagy ha igen, csak a Steam telepítője volt rajta, a játék fájljait mindenképp le kellett töltenünk. A jelenség hasonló ahhoz, amit a Nintendo követ a Game-Key Card esetében, azaz a játékkártyán adat nincs (vagy csak egy kevés), viszont a konzolba bedugva már letölthetjük a klienst a belső tárhelyünkre. Persze néhány külső kiadó megpróbálkozhat 2028. januárja után is új lemezes játékkal előrukkolni, ám ehhez az kell, hogy a PS6-hoz vásárolható legyen opcionális meghajtó, illetve találnia kell egy olyan gyárat, ami legyártja a Blu-Rayeket (a Sonynak erre már nem nagyon lesz kapacitása). 

Ez már a világvége a gyűjtők számára? Korántsem, mindössze meg kell barátkozniuk azzal, hogy nem találnak fényesen csillogó korongot a dobozban, csupán egy kódot. Természetesen a jövőben is lesznek ütős gyűjtői kiadások, mindenféle kézzel fogható finomsággal, szobrokkal, művészeti albumokkal, kitűzőkkel, felvarrókkal, matricákkal és minden mással, csak épp ugyanúgy letöltőkód jár hozzájuk. Vagy még az sem, hiszen már korábban is számos példa volt arra, hogy a jó drága Collector’s Editionhöz nem járt maga a játék. 

Szépen lassan kivéreztetik a használt játékok piacát?

A digitális korszak másik legnagyobb elszenvedői azok a kiskereskedelmi boltok lehetnek, akik a használt játékok adásvételére rendezkedtek be. Cikkünk születése előtt megkértünk pár hazai üzlet képviselőjét, hogy mondják el, hogyan látják a jövőt. A szolnoki Videojátékok Boltja összességében derűsen látja a helyzetet: “hiszen emlékezzünk vissza, anno a Microsoft is úgy indult neki az Xbox One-érának, hogy nem lehet majd a használt játékokat tovább adni, s végül meghátráltak mind a játékosok felháborodása miatt, mind a Sony lépése okán”, akik már a PS4 marketingkampányába bevonták a használt játékokat. 

“A Microsoft az új Xbox, a Project Helix kapcsán ilyen téren szerencsés helyzetben van a Sony jóvoltából, hiszen van idejük egy új stratégiát kiépíteni az új konzolt illetően. A digitális játékok térhódítása egyértelmű, de mi úgy látjuk, hogy a játékosok még erre nincsenek maradéktalanul ráállva, hiszen a gaming mindenkié, s minden korosztályból vannak vásárlóink, a fiatal diákoktól a nyugdíjasokig, a középkorúak vagy az idősebbek pedig még mindig a lemezes kiadásokat preferálják, a gyűjtőkről nem is beszélve.” - fogalmazott Barna János, a bolt képviselője, aki cégével nem csak az új tartalmakra épít, hanem retro játékokra és az elmúlt generációk felhozatalára is. “Mi bizakodva várjuk, hogy mit hoz az új konzolgeneráció.”

Az, hogy a boltok között sincs egyetértés, jól példázza a budapesti Konzol Stúdió munkatársának álláspontja. András meglehetősen borúsan látja a 2028-ban életbe lépő trendet: 

“Mindenképpen nagyon negatívan érint minket, még abban (a jobbik) az esetben is amennyiben esetleg még megmaradnak a dobozos kiadások letöltőkódos formában mint a PC játékok esetében. Gyakorlatilag a PC dobozos játék forgalmazásnak sincsen már szinte semmi értelme, és létjogosultsága. Megszűnik a használt piac, a játékbeszámítás, gyakorlatilag már szinte csak az fogja megvenni dobozos formában, aki ajándékba szeretné adni, hogy mégis legyen egy kézzelfogható formája a játéknak. 

Sajnos a Microsofttól sem várunk pozitív meglepetést ezen a téren, sőt inkább tőlük lett volna előbb várható ez a lépés. Pedig egy meglepő döntéssel most szerezhetnének maguknak egy nagyobb piacot egy lemezmeghajtós géppel a következő generációban, plusz egy elég alázós marketing kampányt is felépíthetnének rá a PS4 - Xbox One lemezátadós történetet visszafordított formában előadni. Ha pedig emiatt a Sony inkább mégis kihátrálna ebből (ami mondjuk nem valószínű), az ezek után már elég nagy arc és presztízsveszteséggel járna nekik, de a Microsoft viszont mindenképpen jól járna, akárhogy is alakulna végül a dolog. Az eltorzított digitális/fizikai eladási százalékokkal könnyen dobálóznak, de az például már nincsen megemlítve, hogy a legtöbb nem AAA játék, csak lényegesen később, vagy egyáltalán nem is jelenik meg lemezes formában.”

Egy holt formátum hattyúdala

A fentiek tudatában kijelenthető, hogy igenis szükség volt a Sony kijózanító pofonjára, aki a nagy játékcégek közül az első volt, aki bevállalta, hogy szakít a haldokló formátummal, és vélhetőleg szépen lassan a riválisok is követik a példáját. Kivéve a Nintendót, aki mindig is burokban élt és a saját szabályai szerint játszott - a kiotóiak a Switch 2 életciklusának végéig, azaz legalább hét évig még biztosan kiállnak a játékkártyák mellett (függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e játékadatot, vagy sem). És most gondoljon bele mindenki! A lemezes játékok 20 százalék alatti részesedése már irtó kevés, és ez a szám 2027-ben még tovább csökken. Az elavult formátumból ráadásul jóval kevesebb pénz jut a fejlesztőkhöz, mint a digitálisból. Ahogy azt Marek Tyminski, a CI Games CEO-ja levezette, egy 70 dolláros játék esetében nagyjából 26 dollár, míg annak digitális kiadásánál 49 dollár jár a stúdiónak. Nyilván ez nagyon fontos szempont egy kisebb indie csapatnál. 

Persze mi tudjuk, hogy Magyarországon különösen nagy hagyománya van a birtokolható tárgynak, hiszen az a tiéd, akár pénzzé teheted, vagy gyönyörködhetsz benne. Nem tagadjuk, nehéz lesz elszakadni a több évtizedes berögzülésektől, melyek egészen a sárga kazettás hőskorszakig vezethetőek vissza. Szeretünk hódolni a gyűjtőszenvedélyünknek, imádunk cserélgetni, trükközni, alkudozni, máskor igazi ritkaságok után kutatni. Ezek nem szűnnek meg, hiszen kilenc konzolgeneráció felhozatala áll a rendelkezésünkre, és csak rajtunk áll, hogy felkutassuk a hőn áhított kiadást. Ám 2028. januárja vízválasztó lesz: egy új, kényelmesebb korszak kezdete, a visszafordíthatatlan digitalizáció, ahol minden kiadás egyenlő, ami hozzád fog tartozni, azokon túl nem adhatsz. Csak ne felejts el három évente legalább egyszer belépni a fiókodba…