Ki fél a repüléstől? Ugye mindenkinek ismerős a felszállás és a leszállás közbeni aggódó tekintetek, izzadó homlokok, izgága utasok? Bizony repülni elsőre nem mindenkinek kellemes, hiszen felrémlik előttünk az a „sok-sok” katasztrófa, amit a tévében látunk. Ugye nem is lehet jobb annál, mint egy 40000 méter magasban játszódó pszicho-thrillert végigrettegni?
A mozi egyértelmű főszereplője Kelly Pratt (Jodie Foster), repülőgép-designer aki mellé olyan színészek sorakoznak még fel mint Peter Sarsgaard (Gene Carson) és a kaptitány, Sean Bean. A film hátborzongatóan indul, a komor színek, a sejtelmes zene és Foster alakítása a torkomban dobogtatták a szívemet. A nyomott már-már depresszióba hajszoló hangulatot pont a megfelelő időben váltja fel a rendező, (Robert Schwentke), akinek életében ez az első amerikai filmje.
A történet rém egyszerű. Kelly Pratt egy héttel ezelőtt elvesztette férjét egy balesetben és csak a lánya Julia (Marlene Lawston ) maradt neki. A „család” éppen hazakészül Berlinből New York-ba, hogy elfelejtsék a múltat és a koporsóban hazaszállítsák a szeretett férj és családapa holttestét. A gond akkor kezdődik, mikor Kelly a hét fáradalmaitól álomba merül és mire feleszmél Julia eltűnik. Innentől kezdve egy óráig folyamatos, komolyan állandó feszültség alatt tartja a nézőt a film! Az anya először még türelmesen keresi gyermekét, majd látva a legénység nemtörődömségét kibukik. A kapitány parancsot ad a gép átvizsgálására. A gyermek sehol. Előkerül az arabokkal szembeni előítélet, mert ugye Kelly repülőgép-designer, így a néző éberségét a forgatókönyvíró eltereli egy hamis útra. A gyermek nincs is az utaslistán! Julia korházi jelentés szerint már meghalt! Senki sem hisz Kelly-nek. Az anyát elmeháborodottnak tartják. Amikor megtapsolják Gene Carson-t (ő felel az utasok biztonságáért), hogy elfogta a mindenki által közveszélyes örültnek tartott nőt, az ember szíve elszorul, hiszen mit lát? Egy anyát, aki ellen jól látható módon összeesküdtek és ebből a külvilág nem lát semmit. Érdekes a filmnek az a vonulata is, ami rávilágít arra, hogy bizony az emberek többségét nem érdekli embertársa problémája. Kelly a film során egyszer sem kap segítséget a repülő bármelyik utasától a keresésben.
Aztán a film végére kikerekedik a történések valódi oka. De kérem szépen, hogyan??? Sírni tudtam volna! Amilyen jó a film 2/3-a, olyan gyatra a befejezés. Egy mondatban összefoglalva. Az utolsó harmadban a jó könnyedén, szinte izgalmak nélkül elnyeri a jutalmát a gonosszal szemben.
A film így is biztosan az év egyik legnagyobb durranása, de fel nem fogható ,hogy miért nem voltak képesek valami csattanós befejezésre Touchstone Pictures / Imagine Entertainment –nél. Ettől függetlenül mindenkinek nagyon ajánlom, mert még így is jobb mint egy átlagos film csak ott a hiányérzet. Egy igazi etalon születhetett volna, de csak egy jó film lett belőle.
Műfaj: színes, feliratos amerikai pszicho-thriller, 120 perc
Játékidő: 120 perc
Hazai bemutató: 2005.10.27
Imdb értékelés: 6.0/10
Gyártó: Touchstone Pictures / Imagine Entertainment
Előállítási költség: 55 millió dollár
Rendező: Robert Schwentke
Forgatókönyvíró: Billy Ray, Peter A. Dowling
Operatőr: Florian Ballhaus
Vágó: Thom Noble
Zene: James Horner
Producer: Brian Grazer
Szereplők: Jodie Foster (Kyle Pratt), Peter Sarsgaard (Gene Carson), Sean Bean (Rich kapitány), Marlene Lawston (Julia Pratt), Kate Beahan (Stephanie), Matthew Bomer (Eric), Erika Christensen (Fiona), Assaf Cohen (Ahmed), Shane Edelman (Bob Loud)
A történet rém egyszerű. Kelly Pratt egy héttel ezelőtt elvesztette férjét egy balesetben és csak a lánya Julia (Marlene Lawston ) maradt neki. A „család” éppen hazakészül Berlinből New York-ba, hogy elfelejtsék a múltat és a koporsóban hazaszállítsák a szeretett férj és családapa holttestét. A gond akkor kezdődik, mikor Kelly a hét fáradalmaitól álomba merül és mire feleszmél Julia eltűnik. Innentől kezdve egy óráig folyamatos, komolyan állandó feszültség alatt tartja a nézőt a film! Az anya először még türelmesen keresi gyermekét, majd látva a legénység nemtörődömségét kibukik. A kapitány parancsot ad a gép átvizsgálására. A gyermek sehol. Előkerül az arabokkal szembeni előítélet, mert ugye Kelly repülőgép-designer, így a néző éberségét a forgatókönyvíró eltereli egy hamis útra. A gyermek nincs is az utaslistán! Julia korházi jelentés szerint már meghalt! Senki sem hisz Kelly-nek. Az anyát elmeháborodottnak tartják. Amikor megtapsolják Gene Carson-t (ő felel az utasok biztonságáért), hogy elfogta a mindenki által közveszélyes örültnek tartott nőt, az ember szíve elszorul, hiszen mit lát? Egy anyát, aki ellen jól látható módon összeesküdtek és ebből a külvilág nem lát semmit. Érdekes a filmnek az a vonulata is, ami rávilágít arra, hogy bizony az emberek többségét nem érdekli embertársa problémája. Kelly a film során egyszer sem kap segítséget a repülő bármelyik utasától a keresésben.
Aztán a film végére kikerekedik a történések valódi oka. De kérem szépen, hogyan??? Sírni tudtam volna! Amilyen jó a film 2/3-a, olyan gyatra a befejezés. Egy mondatban összefoglalva. Az utolsó harmadban a jó könnyedén, szinte izgalmak nélkül elnyeri a jutalmát a gonosszal szemben.
A film így is biztosan az év egyik legnagyobb durranása, de fel nem fogható ,hogy miért nem voltak képesek valami csattanós befejezésre Touchstone Pictures / Imagine Entertainment –nél. Ettől függetlenül mindenkinek nagyon ajánlom, mert még így is jobb mint egy átlagos film csak ott a hiányérzet. Egy igazi etalon születhetett volna, de csak egy jó film lett belőle.
Műfaj: színes, feliratos amerikai pszicho-thriller, 120 perc
Játékidő: 120 perc
Hazai bemutató: 2005.10.27
Imdb értékelés: 6.0/10
Gyártó: Touchstone Pictures / Imagine Entertainment
Előállítási költség: 55 millió dollár
Rendező: Robert Schwentke
Forgatókönyvíró: Billy Ray, Peter A. Dowling
Operatőr: Florian Ballhaus
Vágó: Thom Noble
Zene: James Horner
Producer: Brian Grazer
Szereplők: Jodie Foster (Kyle Pratt), Peter Sarsgaard (Gene Carson), Sean Bean (Rich kapitány), Marlene Lawston (Julia Pratt), Kate Beahan (Stephanie), Matthew Bomer (Eric), Erika Christensen (Fiona), Assaf Cohen (Ahmed), Shane Edelman (Bob Loud)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.