Rocky Balboa

  • Írta: Daks
  • 2007. március 14.
Egy legenda újjászületésének, tündöklésének és egyben leköszönésének lehetünk most tanúi. A Sylvester Stallone kerrierjét elindító Rocky hatodik, és egyben befejező epizódjával egy korszak zárult le.
1976-ot írtunk, amikor az amerikai mozik bemutatták a Rocky-t. Stallone életpályája ezután szélsebesen ível felfelé, nem is csoda hát, hogy szívéhez nőtt az ökölvívó karaktere. A színész-rendező 1979-ben, ’82-ben, ’85-ben és ’90-ben egy-egy új résszel lepte meg a rajongókat, és nem is olyan rég még el sem mertük képzelni, hogy folytatódhat a már legendává avanzsálódott Rocky története. Mégis így történt. A már 60 éves Stallone újra kigyúrta magát, és olyan filmet alkotott, ami méltó befejezésként szolgál egy ilyen hatalmas frencsájszhoz.


A hatodik részben Rocky egy visszavonult, megöregedett, emlékeinek élő ex-sportolót alakít. Ahogy Kovács Koko a Box Utcában, Rocky is úgy éli mindennapjait kicsiny philadelphiai éttermében. Vendégeinek ökölvívó történeteket mesél, eltűri régi barátait, néha feltölti a raktárt, de élete ezen kívül teljesen üres. A fiával (Milo Ventimiglia-val) nincs jó viszonyban, a feleségét, Adrian-t (Talia Shire-t) már évekkel ezelőtt eltemette, szinte már nincs is miért felkelnie. Életét teljesen céltalannak látta egészen addig, míg be nem jött a képbe a vasöklű Mason "The Line" Dixon (Antonio Tarver), a sportág megvetett és kiutált, de annál sikeresebb és gazdagabb bajnoka. A fickó két perc alatt bárkit padlóra küld, ezért is utálták meg sokan, hiszen semmi izgalmas sincsen a meccseiben.


A sors fintora és egyben a film cselekményindító fordulata, hogy az ESPN esti műsorában egy számítógépes animáció összeereszti Rocky-t, az elmúlt idők nagy bajnokát a jelenlegi sztárral. A teljesen eltérő stílus és a több évtizednyi korkülönbség különös eredményt hoz, ami igencsak beindítja Mason ügynökeinek fantáziáját. Mi lenne, ha igazából is összeeresztenék a két legendát? Ha Rocky kerül ki az összecsapásból győztesen, akkor Mason tetszési indexe is nőni fog, hiszen nem gyepált szét egy öregembert, ha pedig Mason nyer, bebizonyítja, hogy ő minden idők legnagyobb boxolója. Akármilyen eredmény is szülessen, ez egy sporttörténelmi esemény lesz, mindenki erről fog beszélni, és persze számolatlanul fog dőlni a rengeteg pénz – a menedzserek és a sportolók zsebébe egyaránt.


Rockynak is igencsak kapóra jött a lehetőség, hiszen régóta álmodozott róla, hogy újra boxkesztyűt húzzon – igaz, ő csak egy külvárosi klubban szerette volna magát ismét a ringben látni. Nem akart reflektorfénybe kerülni, kiöregedett ő már a nagy rangadókból, az engedélye is lejárt, sőt edzeni is már rég volt. Végül elvállalta a felkérést, hiszen ez élete legnagyobb lehetősége, közel 60 évesen már nem lesz több esélye szorítóba lépni.


Akár egy tündérmese, úgy indul be ismét Rocky élete. A nagy lehetőség adta boldog izgalom mellett színre lép ismét a kicsi Marie (Geraldine Hughes), emellett Paulie (Burt Young) elvállalja a sportoló felkészítését, sőt fiával is sikerül kibékülnie. A nagy csapat felállt tehát, de azért egy dolgot mindannyian nagyon jól tudnak: a győzelem szinte lehetetlen, a feladat pedig nem csak őrültség, de életveszélyes is, mindazonáltal ez a három tényező teszi annyira széppé és izgalmassá a vállalkozást.


A Rocky Balboa hangulatvilága fantasztikusra sikeredett, Stallone példásan játssza a kiöregedett boxolót. A történet szívbe markoló és megható, a fordulatok nem várt eseményeket hoznak, a philadelphiai gettó atmoszférája pedig különös érzéseket kölcsönöz nem csak a nézőknek, de a szereplőknek egyaránt. A filmben egy legenda újjászületésének lehetünk tanúi, megismerhetjük a magányos nyugdíjas éveket, és a nagy összecsapás előtt még természetesen belekóstolhatunk a felkészülés izgalmas pillanataiba is. Visszatér a híres hűtőházas és lépcsőzős jelenet is, az újrahangszerelt, ám mindenki által jól ismert betétdallal együtt. A Rocky filmek páratlan hangulata ezúttal sem hiányzik, legyen szó a cselekményről, az edzés látványos elemeiről, vagy akár a mérkőzésről.


Negatívumokat nem könnyű gyűjteni, de nem is lehetetlen. A forgatókönyv gyenge pontja az ESPN-es virtuális csata adta mérkőzés ötlet - még ezernyi más módon össze lehetett volna hozni a két bajnokot. A Marie körüli erőtlen szerelmi szál még szódával elmegy, de Ventimiglia szereplésével már nem vagyunk kibékülve. A fiatal csajok kedvence nem kicsit játssza túl a sértődött, apja árnyékában élő fiút, ráadásul még teljesen jellemtelen is. Utálja a Balboa vezetéknevet, kerüli apját, azért sikerül kibékülnie vele egy pár perces, teljesen bugyuta és túlfogalmazott lelki fröccs megemésztése után, de később sem kap nagyobb szerepet. A team egyenruhája borzalmasan áll neki, elkíséri apját a meccsre, de semmi maradandót nem tesz. Az ő szála teljesen halott, valószínűleg csak a hasonló cipőben járó kortárs mozi néző férfiak megríkatása miatt került bele a filmbe.


Akárhogy is, a produkcióban bár van több kritizálni való tényező is, azért méltó lezárása lett a sorozatnak. Senki sem gondolta volna, hogy az öreg Rocky ki mer még állni a ringbe, de azt végképp nem hittük volna, hogy Sly kora ellenére ilyen szépen ki tudja magát gyúrni. A hangulat és a cselekmény fantasztikus lett, a film befejezése kiszámíthatatlan, úgyhogy van miért izgulni, aki beül a film elé. Kötelező a mozijegy is és a DVD megvásárlása is, elvégre egy legendától búcsúzunk.

Szereplők: Sylvester Stallone, Antonio Tarver, Milo Ventimiglia, Burt Young, Geraldine Hughes, Tony Burton
Rendező: Sylvester Stallone
Forgatókönyvíró: Sylvester Stallone
Producer: William Chartoff, Kevin King, Charles Winkler, David Winkler

IMDB értékelés: 7.5/10
Gamekapocs értékelés: 8.9/10

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...