A Halál a Ragadozó Ellen

Link másolása
A filmtörténelem két legnagyobb idegen faja bolygónkon méri össze erejét.

Alien Vs. Predator


…avagy ahogyan a magyarok félelmetesen lefordították, Halál a Ragadozók ellen. Miután jól kiröhögtük magunkat ezen a rettenetes címen, vessük bele magunkat a két legkeményebb űrlény csatájába!


Az Alien


1979-et írunk, mikoris egy Ridley Scott nevezetű fiatalember elkészíti minden idők legjobb sci-fi horror filmjét, az Alien-t, azaz a Nyolcadik utas a halál-t. Világszerte hatalmas siker övezi és új alapokra helyezi a horror műfajt. A főszőrny, az Idegenek hamar ismerté válnak, s kishamar már valóságos kultusza lesz ennek a rettenetes teremtménynek, méghozzá olyannyira, hogy 1986-ban elkészítik az első folytatását, az Aliens-t, azaz a Bolygó neve halál-t, amit ezúttal egy másik rendező zseni készít, méghozzá James Cameron. Innentől kezdve a gépezet végképp beindul, hiszen 1992-ben David Fincher leszállítja nekünk az Aliens 3-at, azaz a Végső megoldás a halál-t, majd ezt követi 1997-ben Jean-Pierre Jeunet rendezésében az Alien: Ressurection, vagyis a Feltámad a halál. Mindvégig ugyebár az Idegeneké a főszerep, de mellette Sigurney Weaver is végigkiséri az összes alkotást, Replay bőrébe bújva.


A Predator


1987-et írunk, mikor egy új legenda születik. John McTierman leszálítja nekünk Arnold Swarczenegger közreműködésével a Predator első részét, ami itthon a Ragadozó címet kapta. Ebben a filmben megismerhetjük az egyik legkeményebb idegen fajt, akik ki tudja miért, de a földön vadásznak, koponyákat gyűjtenek. A dzsungelbéli Swarzi és Predator találkozó eléggé rosszul sül el, hatalmas robbanással megspékelve, de annyira rosszul mégsem, hogy 1990-ben Stephen Hopkins ne rendezné meg a folytatást, Dany Gloverrel a főszerepben. Ez a rész már Los Angelesben játszódik, aholis ezúttal a feketét gyöngyszeme akasztja össze a bajuszát kedvenc Ragadozónkkal, inmáron több sikerrel, mint izomkolosszus barátunk, ugyanis a film végére kiderül, hogy a vadászok igencsak régóta látogatják már a földünket, no és aki elég szemfüles is, az észrevehetett az úűrhajóban néhány Alien csontvázat. Már itt lehetett sejteni, hogy ebből egyszer csak lesz valami…


„Mindegy ki nyer, mi vesztünk!”


Paul. W. Anderson neve már lehet, hogy sokaknak ismerősen cseng (ding-ding…a régi csengő?), hiszen olyan alkotásokat szállított nekünk, mint a 1995-ös Mortal Kombat vagy az 1997-es Event Horizon (ami szerintem az egyik legjobb sci-fi thriller film) vagy épp a 2002-es Resident Evil: A Kaptár. Ebből a felsorolásból azért lehet következtetni arra, hogy a fiatalember igencsak érti a dolgát, pláne ami a horror és thriller elemeket illeti.


Fent említett fiatalember kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy elkészítse azt a filmet, amire oly sokan vártak. A filmtörténelem két legnagyobb idegen lénye összeméri erejét, méghozzá hőn szeretett bolygónkon, a földön!


2004-et írunk, amikor a Weyland Társaság egyik műholdja hőforrás jelét észleli egy hatalmas jégtakaró alatt, az Északi sarkon. Természetesen azonnal kivizsgálják az adatokat és ezek alapján elkészítenek egy 3D modellt, amiből egy piramis képét kapják végeredménynek.


Mivel Charles Bishop Weyland (Lance Henriksen, aki az Aliens-ben (A bolygó neve halál) alakította a cyborg Bishop-ot) mérhetetlenül gazdag ember, ezért kutató expediciót állít össze a világ legjobb embereiből, köztük Alexa Woods kisasszonnyal (Sanaa Lathan) és persze elindulnak felkutatni a föld alatti építményt.


Természetesen nagynehezen eljutnak a helyszínre, ahol egy elhagyatott kutatóbázist találnak, aholis száz évvel ezelőtt rejtélyes módón minden életjel megszünt! Micsoda rejtély! Kis csapatunk azonnal leereszkedik a mélybe, ahol véletlenül egy rossz padlóelemre lépve működésbe hoznak egy szerkezetet, ami a piramis alatt van. Ez a szerkezet nem mást csinál, mint életre kelti az Idegen királynőt, aki szépen munkájának megfelelően el is kezdi ontani magából a világhírű tojásait. Ezt azonnal érzékelik a Ragadozók is és szépen tiszteletüket teszik ők is, de előtte azért rendberakják az emberek táborát.


Innentől kezdve aztán elszabadul a pokol és mindhárom résztvevő kap egy kis izelítőt a másikból. Mondjuk az Idegenek és a Ragadozók annyira nem lepődnek már meg egymáson, de szegény embereink annál inkább mindkét fajon! Cselekmény cselekményt követ, minek köszönhetően aztán szépen kiderül a turpisság, amire már régóta vártunk: vajon mi a kapcsolat a három faj között!?


A történet szerint a Ragadozók évezredekkel ezelőtt találtak rá a mi csodálatos kék bolygónkra. Leszálltak űrhajóikkal és az akkori embereket megtanították a piramisok építésére, minek következtében az emberek istenként tisztelték őket és áldozatokat bocsájtottak részükre, amiket arra használtak fel, hogy a piramis aljába bebörtönzött Idegen királynő tojásaiból kikelő kis Idegeneknek legyen gazdatestük, amiben kifejlődhetnek és hatalmas szörnnyé válhatnak, így azokat a Ragadozók elkezdhetik levadászni.


Miután főhősnőnk ezt megtudja, ráébred arra, hogy a leereszkedésük után nem sokkal eltulajdonított fegyver az egyik Ragadozóé lehet, kitalálja magának, hogy visszaadja azt jogos tulajdonosának. Na ebben a pillanatban már sejtettem, hogy mi lesz az egésznek a vége, de nem lövöm le a poént!


Szólnék pár szót magáról a filmről is. Szerény véleményem szerint Andersonnak sikerült egy igen remek akció/sci-fi/thrillert összehoznia, amit nagyon szép felvételekkel és remek CGI trükkökkel spékelt meg. Ha jobban belegondolunk, akkor még a történet sem olyan rossz, már ha nem vagyunk annyira finnyásak. A szereplők véleményem szerint jól játszanak, egyetlen bajom csupán az volt, hogy Bishop Weyland kinyiffan a filben… szomorú! Az elmaradhatatlan happy end is meglesz a végén, de valahogy volt egy olyan érzésem, hogy mivel lesz igazán vége és mondanom sem kell, az érzésem nem csalt meg!!!!


Mindenkinek ajánlom a filmet, akik szeretik a jó akciófilmeket, szeretnek egy kicsit borzongani, de akik meg Alien vagy Predator rajongók, azoknak meg egyenesen kötelező darab!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...