Csillagok Háborúja: A Klónok Háborúja

  • Írta: Ca$h
  • 2008. október 2.
Csupán pár hónap telt el azóta, hogy Anakin és Padmé titokban életüket összekötve, örökre megpecsételték a sorsukat, ezzel egy időben pedig kirobbant a Klón Háború.

Doku gróf aljas módszereivel elérte, hogy a Jedik teljesen szétszóródjanak a Galaxisban, így természetesen lehetetlenné téve a rend és béke fenntartását. Jabba a Hutt fiát rejtélyes módón elrabolta valaki, ezzel is csökkentve a Köztársaság esélyét arra, hogy végre véget vessen ennek a véres háborúnak. Mivel jelenleg egy Jedi sincsen, aki elvállalhatná Jabba fia megkeresésének kényes, ámbátor igencsak fontos feladatát, ezért a tanács úgy dönt, hogy Anakint és Obi Vant választja erre a feladatra. Sajnos azonban ők sem jelentkeztek már több napja, félő, hogy valami történt velük. Yoda elküld ezért egy futárt – akit egyben Anakin Padavanjának is kijelölt – a két bátor Jedi után, hogy minél hamarabb véget vessenek ennek az összeesküvés gyanús esetnek.


Eddig nem is hangzik annyira rosszul az egész nemde? De sajnos ez csak annak köszönhető, hogy igyekeztem élvezhetően összefoglalni a legérdekesebb momentumokat a történetben. Mert sajnos a csupasz kegyetlen valóság úgy néz ki, hogy a moziba való beülés után egyik sokk fogja érni a szerencsétlen kiéhezett rajongót a másik után. Az első konvergenciát akkor éreztem az erőben, amikor megláttam, hogy a filmet nem a 20th Century Fox forgalmazta, hanem a Warner. Nem mintha bármilyen problémám is lenne a legendás ikrekkel, lévén ők forgalmazták a kedvenc filmjeimnek a 90%-át, de mégis emberek, Warner? Nem kellett sokat várnom a következő döbbenetig, amikor is a jól megszokott „Réges régen egy messzi messzi galaxisban…” szöveg után, egy béna magyar Csillagok Háborúja felirat következett, mindenféle három bekezdéses prológus szöveg nélkül, és valami elcseszett hátborzongatóan béna, „főmotívumnak hangzó, de mégsem az” zenével végigkísérve. Ekkor már a hideg futkosott a hátamon, de nem jó értelemben véve. Aztán természetesen jöttek az igencsak látványos jelenetek, amik eléggé megkapóak voltak, de valahogy hiányzott belőlük az imádott Pátosz. Aztán jött a kivégzés… elrabolták Jabba fiát! Fiáááát? Micsoda? Főleg mikor megláttam, hogy ki is a fia valójában… aztán a földön heverő, haldokolva szenvedő testembe még egyszer jól bele is rúgtak ezzel a jelzővel:

„Skysrác” – igen jól olvastátok,
Anakin mint Skysrác! Neeeeeeeeeeeeeeee!!!


Bevallom nektek őszintén, én első körben abban a hitben voltam, hogy ez a mozi a nem véletlenül legendássá vált, Cartoon Networkön sugárzott 25 részes animációs sorozatnak a befejező része. Mondanom sem kell, hogy nem az. Hiába a látványos grafika, a hatásvadász jelenetek, ennek a filmnek az ég világon semmi köze nincsen ahhoz amihez George Lucas a nevét adta. Nem is igazán értem hogyan történhetett az meg, hogy elkészült. Nem tudom, hogy mit tettek Lucas mesterrel, ami miatt rábólintott erre a projectre, de félek, hogy valami borzalmas dolgot, lehet, hogy már nem is él szegény. A karakterábrázolás éppen hogy csak halvány árnyékszinten idézi az eredeti filmben lévőket. A jelenetek alatti zenéknek semmi köze nincsen mindenki kedvenc motívumaihoz. Leginkább olyanok a muzsikák, mintha felkértek volna valami szerencsétlen magyar DJ-t arra, hogy ugyanmár dobjon össze valami funkhouse-os Star Wars zenét. Igaz, hogy elérik a kívánt hatást, néha még bele is borzong az ember egy-egy jelenetbe, de könyörgöm ez a Star Wars, nem? Ami mindig is csak egy mese volt, tele gyerekes motívumokkal és poénokkal, de mégis ott volt a háttérben az a keserédes történet, amit mindenki ismer és pontosan tudja, hogy mennyire kegyetlen és elkerülhetetlen az a sorsszerűség, ami végigkíséri mind a hat részt.


Tudnotok kell, hogy fanatikus mozi- és filmrajongóként még sosem fordult elő velem, hogy azon gondolkozzak fel kéne állnom és otthagynom a termet. De sajnos ezúttal ez majdnem megtörtént. Az égvilágon semmi nincsen benne, ami az eredeti történetekre emlékeztetne. Se a zene, se a történet, se a karakterek nem juttatják eszünkbe és éreztetik velünk azt, hogy mi éppen egy Csillagok Háborúját nézünk. A leginkább fájó pont az maga Anakin, aki mellesleg a főszereplője ennek a legendás történetnek és semmilyen szinten nem jut eszünkbe, hogy ő valóban Anakin. Állandóan csak rinyál minden miatt, verseng az újonnan kapott Padavanjával és nincsen meg benne az a szenvedély, bátorság, felelőtlenség, ami miatt annyira megszerettük az első három részben. Borzalmas gyerekek, borzalmas!


Tisztában vagyok vele, hogy ez a fiatalabb korosztálynak készült, és a célja az volt, hogy kinevelje az új Star Wars generációt. De könyörgök! Ahhoz, hogy ez megtörténhessen a gyerekeknek ismerniük kell minimum az első három mozifilmet, ami után ez még csak egy halvány próbálkozásnak sem felel meg. Azt hiszem kidühöngtem magam, hallgassatok rám; semmiképpen se üljetek be rá. Nem éri meg!

Rendezte: Dave Filoni
Forgatókönyv: Henry Gilroy
Zene: Kevin Kiner
Szereplők: Animációs szereplők
Játékidő: 98perc

IMDB: 5.0
Saját vélemény: 4.1

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...