Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events

  • Írta: MaD
  • 2005. március 14.
Egyik szemem sír, a másik meg zokog. Épp maradt egy szabad délutánom, így elmentem erre az ígéretes Harry Potter - Twist Oliver ötvözetre. Lefordítva: A Balszerencse áradására. A cím átkonvertálása magyarba is elég balszerencsésen sikerült, bár ahogy elnézzük, az eredetije sem túl frappáns...

Extrém, de annál hatásosabb bevezetővel indulunk A cselekmény a Baudelaire családot lengi körül, kiknek egy szép napon leég a házuk. A szülők természetesen bennragadtak, és a három kölök, Sunny, Klaus, illetve Violet árvaként tengetik tovább életüket. Élő és megbízható rokonokkal nem rendelkeznek, ellenben busás örökséget hagytak rájuk a megboldogultak. Elsőként Olaf gróf (Jim Carrey) fogadja őket védőszárnyai alá, de hátsó szándékai hamar lelepleződnek. Innentől elkezdődik a nevelőszülőtől-nevelőszülőig vándorlás, és persze Olaf -színművész ember lévén- minduntan felbukkan gonoszul kitervelt karaktereiben és álruháiban, hogy megkaparinsta a gyerekeket illető vagyont. Távozása után többnyire rombadőlnek az árvák Happy-Endről alkotott elképzelései, és új lakóhely után kell nézni. A "Mi a helyzet a szülők titokzatos elhalálozási körülményeivel" kérdés végig ott bújkál mint egy második szál lehetősége a történetben, de körülbelül ennyi elég is, a maradék sablon. (A záróképsorok alatt végül elhangzik a rövid tanulság, amelytől annyira óvtuk magunkat.)

A sablonstoryhoz dukálnak a sablon karakterek is ugyebár. Itt van ez a Sunny, beszélni még nem tud 100%osan, ezért inkább gügyög, (jópár helyzetkomikum forrása) különleges feat-je, hogy mindent megrág, és a legveszedelmesebb helyzeteket is gyermeki naivítással mosolyogja végig. Klaus az agytröszt, az iskolázott, két alkalommal komolyabb hőstettet is bevállal, de még mindig nem olyan profi mint nővére, Violet. Violet nénivel több probléma is akad. Konkrétan a helyzetmegoldó szerepet tölti be, a gyerekek hősideállja, a 14 éves amazon. Karöltve kiegészítik egymást az operatőrrel, aki folyton félprofilból mutogatja, gyakran hosszú másodpercekig is... A végén tényleg elhisszük, hogy egy érett nővel van dolgunk. Hasonló dilemmában szemved az őt alakítgató Emily Browning. Akár gyerekfilmre ültünk be, akár komolyabb kategóriára, (amelyet a kórhatár is jelez) felesleges a pofavágás és a kemény hősölés. Nagy tétekbe dolgozott a csajszi, viszont ennek köszönhetően mű rájátszásnak hat mindaz amit elkövet. (+ a botrányosan szar magyar szinkronnak köszönhetően egyszer sem tudtam vele azonosulni.) A narrátor / mesélő titulust nyujtó Jude Law már csak grátisz. Másodpercenként próbál minket emlékeztetni, hogy még nem késő kivinni a csemeténket a moziból... Feltételezem más módszert már nem találtak az érdeklődés felcsigázására. Egyébb hasznot nem szolgál, egyszer félbeszakít egy ajtómögül előugrós-ijesztgetős jelenetet.... Ismételten találgatni tudok only... Legyen elég idejük feldolgozni a látottakat, megnyugodni a kisebbeknek? Szándékosan hagytam a végére a gumiarcú Jim Carreyt, aki tökéletesen lealacsonyodik (vagy felnő) a feladathoz, ráadásul egyáltalán nem lihegi túl Olaf gróf szerepét. (teret bőven kap erre, hisz a gróf szabadidejében maga is a dráma előadásoknak él) Kivételesen annyi az arcgyúrmázás amennyi belefér, egy-két tényleges komoly pillanattal megspékelve.

A plakátokon bizonyára feltűnhet az "oscar jelölés". Megnyugtatok mindenkit, nem véletlenül. Az ok, amiért mégis zseniális a SUE (legalábbis egyszer mindenképp nézhetős) azok a gótikus / groteszk / zorál helyszínek. Kapásból rávágom, hogy Tim Burton (pedig Brad Silberling - Casper) ha játékbeli párhuzamot akarok vonni, akkor meg Syberia. Jól megfigyelhető, amíg a tájakat és a díszleteket pásztázza a kamera, végig a lúdbőr futkos a hátunkon. A Thomas Newman mester által komponált zenei aláfestés csak fokozza a bizsergést... Aztán feltűnnek a gyerekszínészek és vége a pillanat varázsának. A tengerre épített kunyhó, a kihalt utca képe, az eredeti bestseller regénysorozat... A cikket átitató cinizmus mindössze abból származik, hogy hatalmasat lehetett volna kihozni az alapanyagból. Nem mindennap kapunk ilyesfajta egyediséget, és tökéletesen látszik a rendezőn, hogy csupán a korhatárra való tekintettel fogja vissza magát. Mégis, én inkább kizárólag 12 éven aluliaknak ajánlanám, afelett főként keseregni fogunk a kárbaveszett ötleteken.

imdb: 6.7/10

Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events, színes, amerikai film (2004)
Szereplők: Emily Browning, Jim Carrey, Liam Aiken, Billy Connolly, Catherine O'Hara, Cedric the Entertainer, Jude Law, Meryl Streep, Timothy Spall
Írta: Robert Gordon
Rendezte: Brad Silberling
Hivatalos weblap:
http://www.unfortunateeventsmovie.com
Hazai weblap: http://www.uipduna.hu/dynuip/movie.php?id=138
Hazai bemutató: 2005. március 10.
Forgalmazó: UIP-Dunafilm
Gyártó: Paramount Pictures / DreamWorks SKG / Nickelodeon Movies
Játékidő: 108 perc

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...