Aanash

Aanash

Mélység vagy változatosság?

Nemrég találtam egy videót a youtube-on ami azt a kérdést boncolgatta, hogy hosszú távon jobb-e egy játékhoz hűséges maradni, avagy a változatosságra kellene-e törekedni?

Mindezt feszegette a looter shooterek témakörében, amik erősen társaság függőek, (de igazából nyugodtan lehet foglalkozni a témával akármelyik műfajnál).

Ha nincs egy jó társaság hamar felszínre kerül az adott cím repetitívsége.

De az is igaz, hogy ha jó a csapat és a hangulat, akkor jók ezek a játékok is.

Én más típusú játékokba nem öltem túlságosan sok időt, így nincs mihez hasonlítanom.

A Destiny 1-et rongyosra játszottuk és nagyon élveztem egészen addig, amíg meg volt a társaság.

Más játékkal alig foglalkoztunk.

De amint egyedül maradtam átment az egész egy nagyon fusztráló dologba, valahogy elveszett a varázsa és maradt a monotonság.

A második résszel ez csak fokozódott, az alap sztorit is szenvedés volt végig játszani.

Viszont addigra már annyira kiismertem magam a Destiny-ben, hogy már nem volt kedvem más játékba akár egy perc időt is bele tenni.

Egyszerűen túlságosan sok volt és ahogy bele gondoltam abba, hogy akkor újra kiismerni egy másik címet és megint időt bele tenni, hát erősen elment a kedvem.

De ugyanakkor elképesztően unalmassá is vált az egész, jelenleg nem tudom elképzelni azt, hogy akár társasággal vissza menjek akármelyik looter shooterbe.

Szerintetek melyik a jobb?

Hosszútávon egy játék és annak megtapasztalni a mélységét, vagy fő a változatosság?

Az elsőnél oké, hogy tényleg kiismered minden szegletét mindennek, de mennyire válik unalmassá?

És az utóbbinál esetleg lemarad a játékos bizonyos élményekről?

 

A videós is arra célzott, hogy ha igyekszik az ember minél több játékot végig játszani, lehet hogy nem megy bele a részletekbe.

De ha megmarad egy címnél, akkor könnyen befásulhat az egész.

Ami elveheti a kedvét akár a többi játéktól is.


 

 

3.
Aanash
#2: És mennyire igaz.
Régen szórakozás volt nekem is a játék, de a Destiny konkrétan munkává tette.
Ráadásul úgy érzem, hogy jobb ha nem egy open world, de kellően nyitott ahhoz, hogy kicsit el tudjak veszni benne, de ne legyen túl sok.
Kb a Dishonored volt számomra ilyen.
2.
Stranger
Sztem játékfüggő. Van játék amit akármeddig lehet tolni, mert van annyira változatos.
A mai Destiny, The Division, Warframe féle játékokba kár időt tenni, mert direkt úgy építik fel a játékot hogy függő legyél, konkrétan munkának érzed a játékmenetet.

Egy régi MMO-ban volt 100 szint a kezdetektől és egy alap grinden kívül (ami egyszerűen kellett is a játékmenethez) nem volt benne semmi ami szándékosan függővé akart tenni (daily, weekly küldetések-feladatok, lassan adagolt új loot és szintek, stb).

Szóval én azt mondom, hogy régi MMO vagy vmilyen multis játék, stratégia vagy összetett single RPG ha leköt és még mindig találsz benne újat, miért ne játszanál vele? Simán belefér úgy, hogy közben kipróbálj új játékokat is.

De tény, hogy ma már annyi minden jelenik meg havi szinten is, hogy egy csomó mindenből kimarad az ember. Én már beletörődtem, hogy nem fogok mindent kitolni, de nem is kell...
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...