Alfától az RTM-ig

Link másolása
Az elmúlt időszakban rengeteg véleményt olvastam a Windows 10 Mobile kapcsán, ebből kifolyólag még több téves állítást a szoftverrel kapcsolatban. Emiatt döntöttem úgy, hogy írok egy cikket a szoftverek életútjáról

Alfa, béta, RC, RTM, Service Pack kifejezésekkel szinte mindannyian találkoztunk már, de tudjuk is pontosan a jelentésüket? A következő cikk segít megtalálni a választ.

A szoftverfejlesztés egy igen összetett folyamat, így szükség volt egy jelölési rendszerre, amelyet a fejlesztők dolgoztak ki az egyes fázisok azonosítására. A legismertebb jelölés minden valószínűséggel a béta, ha ezt a jelölést látjuk, akkor tudjuk, hogy fejlesztés alatt álló tesztváltozatról van szó.
Éppen ezért lehet ismerős a „kijön a bétából”, illetve a „vége a bétának” kifejezés, amikor arra számíthatunk, hogy hamarosan megjelenik a szoftver végleges verziója. Feltéve, ha ez bekövetkezik, napjainkban a webes alkalmazások fejlesztői akár évekig is bétában tartják szolgáltatásaikat.
Magyarázatul szolgálhat, hogy eleve nagy forgalmú oldalnak szánják, így csak akkor tudják optimalizálni, ha akár több ezer felhasználó belakta az oldalt. Mivel ez a folyamat igen hosszú lehet, megszületett az „örök béta” kifejezés is.

Pre-alfa



A görög béta előtt viszont van még egy alfa betű is, nincs ez máshogy a szoftver nevezéktanban sem.
Minden szoftver alfa (alpha) verzióként lát először napvilágot, amely legtöbb esetben pre-alfa, alfa fázisokra oszlik. A két fázis közötti lényeges különbség, hogy a pre-alfa változat a fejlesztőknek készül, szinte minden esetben hiányoznak még funkciók. Az egyik legfontosabb kérdése pre-alfának nem az, hogy jól működik-e, hanem hogy egyáltalán működik-e.
A fejlesztők ilyenkor még a szoftver tervezése, fejlesztése szintjén dolgoznak a szoftveren.

Alfa, béta

A pre-alfát követő alfa verziót már nem a fejlesztők, hanem a belső tesztelők kezébe kerül.
Az alfa és a béta között az az alapvető különbség, hogy a béta az első olyan változat/alfa változat, amely a nagynyilvánosság elé kerülhet. A fejlesztőkhöz közeli tesztelők helyett már szélesebb réteg, jövőbeli felhasználók, a gyártó lehetséges vevői, üzleti partnerei használhatják, tesztelhetik tovább.
A bétatesztelés elsődleges célja, hogy kiderüljön mennyire használható a szoftver, a rejtett hibákat a visszajelzések alapján javítani tudja a gyártó.

Mint az alfa esetében, a bétát is 2 nagyobb részre oszthatjuk. Az első, s talán a gyakoribb, a zárt béta, a gyártó az általa kiválasztott tesztelőkkel dolgozik együtt (pl. egy cég, amely már használja a gyártó régebbi szoftvereit vagy regisztráció alapján). Ez lehet több száz, több ezer fő is, akikkel akár titoktartási szerződést is aláírathatnak.

A másik kategória a nyílt béta, ebben az esetben szinte bárki hozzáférhet a szoftverhez és használhatja azt. Mivel a szoftverek béta állapotban tele vannak hibákkal, emiatt erősen instabil is lehet, ami összeomlással és adatvesztéssel járhat, így éles használatra, munkára nem javasolt.

Release Candidate (kiadásra jelölt)

Ha a bétatesztek sikeresen lezajlottak, akkor a szoftver az RC, vagyis release candidate
(kiadásra jelölt) fázisba lép. Ebben a verzióban még lehetnek hibák, a gyártó célja az utolsó apró problémák javítása. A görög ábécében tovább haladva jelölhetik gammával és deltával az alapvetően kész, de még tesztelés alatt álló verziókat, az omega és a zenith betűkkel pedig azokat jelölik, amelyek elvileg hibátlanok, azaz bármikor gyártásba kerülhetnek. A fejlesztők megkülönböztetik az a fázist, amikor a szoftver kódja elkészül (code complete fázis), ilyenkor módosítani még lehet, de további eredeti részletek már nem kerülnek bele.

RTM és GA

Az RTM, azaz release to manufacturing (marketing), az a verzió, amely már megfelel a gyártó által támasztott minőségi elvárásoknak, vagyis készen áll arra, hogy sokszorosításra kerüljön. Ezt a változatot a fejlesztők egy aranyszínű (gold) master-lemezre írják és erről indul meg a sorozatgyártás.

Windows 10.0 Build 10240, a 10 RTM verziója, amely DVD-n megjelent, illetve erre a verzióra frissíthetek először ingyen a Windows 7/8/8.1 felhasználók


 Az utolsó fázis a General Availability (GA), ami azt jelenti, hogy a szoftver dobozosan megvásárolható a boltokban vagy interneten keresztül.

  Javítások frissítések

Patch, update

Amíg a szoftver életciklusa tart, támogatást biztosítanak hozzá frissítések formájában. A szaknyelv ezeket patch-nak vagy update-nek nevezi, ezek célja többféle lehet. Alapvetően a frissítés működési vagy funkcionális hibákat, illetve biztonsági réseket foltoz be (patch-folt), de egy komolyabb update új funkciókat is hozzáadhat a szoftverhez.

Service Pack

A Windows operációs rendszer felhasználóinak ismerős lehet a
Service Pack, azaz
szervizcsomag kifejezés. Ez egy nagyobb frissítés, amely tartalmazza az addig megjelent módosításokat, biztonsági frissítéseket. Egy ilyen csomag megjelenése esetén a boltban megvásárolható lemezeket, internetről letölthető lemezkép fájlokat már a Service Pack-kal felvértezett formában vásárolhatjuk meg.
A Windows 2000 négy, az XP három, a Vista kettő, a Windows 7 pedig 1 szervizcsomagot kapott eddig. A Windows 8.1-et ilyen tekintetben a Microsoft különálló rendszerként tartja számon, pedig olyan módosításokat tartalmaz, amelyek a Service Pack fogalma alá is tartozhatna. Az már más kérdés, hogy a kényelmetlen piaci eladások is befolyásolták az új nevet.

Windows 7 Ultimate Service Pack 1

 

Verziószámok

A különböző verziók jelölését a görög ábécé betűi mellett a verziószámozás teszi lehetővé, amelyet legtöbb esetben a szoftver névjegyében tekinthetünk meg, rendszerint a Súgó menüpont alatt.
A leggyakrabban használt verziószám háromtagú, például: 1.3.2

Az első számjegy a fő verziót jelöli, két termék között (pl. 1.0.0 és 2.0.0) lehet hogy csak a név azonos vagy hasonló, de a forráskód teljesen különbözik.

A második számjegy az alverzió, ami fontos módosítást jelöl, például új funkciókat. Ha nagyobb frissítésről van szó, ennek hangsúlyozására ugranak a számok között, így előfordulhat olyan eset is, amikor 1.3.2-ről 1.7.0-ra ugrik a verziószám.

A harmadik számjegy pedig valamilyen kisebb javítást jelöl, de semmi jelentős módosítást nem kapott a szoftver.

Természetesen ahány gyártó, annyi féle jelölés, számozás, a jelen cikkben hangsúlyos Microsoft például a Build számot (is) használja a megkülönböztetésre. Ha a program még fejlesztés alatt áll, alfa esetén a verziószám lehet 1.0.a, 1.0.a2, béta esetén 1.0.b1, RC esetén 1.0.rc1, 1,0.rc2, de a végleges változat előtti állapotot jelölheti egynél kisebb, azaz nullával kezdődő verziószám, például 0.8, 0.8b.
A Windows NT generáció esetében például más hivatalos nevet választottak, hiszen a Windows NT 5.1 nem más, mint a Windows XP, a 6.0 pedig a Vista.

End of life

Természetesen egy szoftver sem örökéletű. Minden szoftver esetében eljön az a pont amikor már nem támogatják tovább, nem kap több frissítést. Ezt nevezik end of life fázisnak (életciklus vége), amit sok gyártó legacy névvel illet. Amennyiben ez bekövetkezik, érdemes újabb termékre frissíteni, hiszen így rengeteg támadásnak vagyunk kitéve a biztonsági rések miatt. Egy átlagfelhasználónál ez nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni, mert mire egy szoftver életciklusa véget ér, addigra nagy eséllyel a számítógépe is elavul, az új géphez pedig modern operációs rendszer dukál, továbbá az új hardverek esetén divatossá vált, hogy csak viszonylag új operációs rendszerrel hajlandók működni.
Ez viszont már egy másik történet…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...