Játékmenet

Végre született egy játék, hosszú idő után, amely nem a folyamatos gyilkolásról és a folyamatos muníciókeresésről szól. Így hűen tükrözi Indy kissé erőszakkerülő személyiségét. Ebben a játékban a lőfegyverek használata általában nem lesz egy járható út. Ha zajt csapunk vagy fegyvert használunk, akkor számítsunk arra, hogy ide vonzuk a környék összes ellenségét. Szerencsére csendes, közelharci fegyverekből nem lesz hiány. Úton -útfélen belebotlunk ilyenekbe (légycsapótól a kalapácsig) amik nagyon jó szolgálatot tasznek a csendes „kiiktatásra. A megoldás a lassabb tempójú felfedezés és egy kissé „nyugger” játékmenet lesz, ami nem jelenti azt, hogy néha ne kéne felkötnünk a gatyánkat a továbbjutáshoz. A dokumentumok és a nyomok folyamatos áttekintése, a tárgyak közvetlen manipulálása és elhelyezése, olyan érzetet kelthet bennünk, mintha egy szabadulószobában lennénk. Külön jó elgondolás, ha valamelyik rejtvényről fényképet készítünk, akkor tippeket kaphatunk annak megoldására. Az ellenfelek több részre tagolhatóak. Az egyszerú ellenfeleknek (ők a többség) szerencsére nem sok „sütnivalója” van, ezek mellett könnyen elosonhatunk. Azonban jelen vannak a tisztek (okosabbak), ők viszont már hamar kiszúrnak minket még ha állruhában vagyunk is.

Story

1937-ben járunk („Az elveszett frigyláda fosztogatói” és az „Utolsó kereszteslovag” eseményei között) , baljós erők kutatják  a „Nagy körhöz” kapcsolódó ősi hatalom titkait. Utazásunk a Marshall College termeiből indul a Vatikán szívébe, Egyiptom piramisaihoz, Sukhothai elsüllyedt templomaihoz és még tovább. Amikor egy éjszakai betörés során egy titokzatos kolosszális férfi ellop egy jelentéktelen műtárgyat, útra kell kelnünk, hogy felfedezzük a világrengető titkot. Vatikán pompájából indula történet, majd Gizeh sivatagán át, Sukhothai vadregényes dzsungelébe utazunk, néhány más helyszín mellett…..

Grafika

Az egész játék hihetetlenül részletgazdag, persze csak akkor ha nem csak „ledaráljuk” a játékot, hanem néha kicsit megpihenünk és csodáljuk a környezetet. A Vatikánváros díszes épületetit valamint katakombáit, az egyiptomi piramisokat és annak környékét, valamint Sukhothai kanyargós vizi útjait. Sok kritikus lehúzta a játékot, de akinek nem „zsánere” ez a típusú játék az nem is fogja az egekig dícsérni.

Hanghatások

A MachineGames nagyszerű munkát végzett a játék hangtervezésében is, ugyanis ha egy jó minőségű headsettel játszunk, akkor teljesen szét tudjuk választani a környezetünk zajait. Pl. egy csendes lopakódós küldetésnél, meg tudjuk állapítani, hogy merre tartózkodnak az ellenfeleink, csupán a lépteik hangjából, ahogy a fa vagy a kőpadlón lépkednek.

A Gordy Haab által komponált zene is nagyonjól illeszkedik a játékba, amely egyértelműen John Williams ikonikus zenéinek fő témáiból merített ihletet. A zenék és a hanghatások pontosan azt adják, amit egy ilyen játéktól elvárunk.

Ítélet

Semmi olyat nem találtam ebben a játékban, ami rossznak tekinthető.  A Machine Games „akció-kaland” játéka a tavalyi év egyik legjobb játéka lett. De persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek benne hibák (levegőbe sétáló ellenfelek, vagy egy kulcs ami szükséges lenne a továbbjutáshoz, nincs a helyén), de ezek a játék újratöltésével mind orvosolhatók. Aki ezen hibák mellet el tud menni azt biztosan jó pár órára a székbe fogja szegezni a „game”.

Pozitívum:

• Teljesen filmes a hangulat
• Jó story.
• Sok jó mellékküldetés.
• Hosszú játékidő.
• Indy ostora remekül beépült a játékba.

Negatívum:

• A belső nézetes küzdelmeknél kicsit nehezebbek az irányítás.
• Az ellenfelek nem a legokosabbak.

A végigjátszást innét tudjátok letölteni:

https://hekus007.blogspot.com/