Diplomacy is Not an Option próbakör

Röpke csúszást követően végre korai hozzáférésbe lépett a Diplomacy is Not an Option, aminek beszédes elnevezése rögtön elárulja, hogy mire is számíthatunk, ha benevezünk ebbe a középkori kalandba.

A Door 407 csapata nem árul zsákbamacskát, hiszen játékukban nincs mellébeszélés, csak vér és veríték, na meg rengeteg szenvedés, ami ráadásul több fronton próbál minket az elkerülhetetlen vereség felé taszítani. Nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen ebben az RTS-ben nem csak a városkánk ügyes-bajos dolgaira kell odafigyelnünk, hanem a hullámokban érkező és hatalmas seregeket mozgósító ellenfeleinkre is, akik inkább ölnek és csak aztán kérdeznek. Elég egyetlen apró helytelen mozdulat és máris kezdhetünk újra mindent, szóval érdemes minden egyes lépésünket alaposan megtervezni, bár az óriási túlerő ellen néha még ez sem segít. A Diplomacy is Not an Option tehát egy igazi, keményvonalas stratégia, ami senkinek sem kegyelmez, de ha mégis sikerül a szokásosnál tovább életben maradnunk, akkor olyan örömben lehet részünk, ami kárpótol minket a hosszú órák óta tartó szenvedésért. 

Utóbbiból pedig lesz bőven, mivel a játék már könnyebb nehézségi fokozaton sem kímél minket, ráadásul mindezt több fronton igyekszik a tudtunkra adni. A játékmenet gerince összesen két főbb elemből áll össze: egyrészt ott van a kastélyunk, ami köré egy működő várost kell felhúznunk, másrészt pedig nem elég a különféle nyersanyagok között lavíroznunk, hiszen bizonyos napok elteltével hatalmas hordák igyekeznek minket legyalulni a térképről. Feladatunkat tovább nehezíti az, hogy rendszerint a térképek közepén kapjuk meg az irányítást, így szinte bármilyen irányból érkezhet az áldás. Apró könnyítés, hogy a játék szól, hogy mikor, illetve merről várhatóak a támadások, de ezen kívül csak magunkra számíthatunk.

Mielőtt azonban felvennénk a harcot, előtte egy aránylag működő városka felépítése a cél, ahol ügyesen lavírozva kell a lehető legtöbb nyersanyagot feldolgozunk a környéken. Természetesen a legfontosabb az étel, hiszen a folyamatosan érkező lakosok nem szeretnek éhezni, de nem feledkezhetünk meg a fáról, a kőről, a vasról, vagy épp az aranyról sem. Szerencsére egyelőre extra luxuscikkekért nem fog sírni senki, viszont érdemes szem előtt tartani az egészségi állapotukat, mert egy betegség elég gyorsan képes megtizedelni a közösségünket. Bár az akció valós időben zajlik, könnyedén megállíthatjuk az eseményeket, amit ajánlott gyakran használni, így jutva egy kis lélegzetvételnyi időhöz, de ha a hordák felkészületlenül érnek minket, akkor ez sem fog igazán segíteni rajtunk.

A folyamatos fenyegetést pedig nem szabad fél várról venni, mert a Damoklész kardjaként fejünk felett lebegő veszély bármikor lesújthat ránk. A kezdetben kisebb csoportokban érkező ellenséges haderők ugyanis idővel hatalmasra duzzadhatnak, amiket nem tudunk majd megállítani pár katonával. Az egyetlen esélyünk a különféle védvonalak felhúzása, amikkel pont annyira lassíthatjuk le a tömeget, hogy pár íjászunk lesorozza őket a magasból, feltéve, ha rálátnak a célpontokra. Amennyiben ügyesen sakkozunk, akkor akár komolyabb hátrányból is diadalmaskodhatunk, ehhez pedig szinte minden segítséget megkapunk. A kezdetben csak fából készült falakat később kővel erősíthetjük meg, a különböző tornyokba pedig íjászok helyett akár ballisztákat is elhelyezhetünk, így okozva sokkal komolyabb sebzést. Azonban nem csak így trükközhetünk, hiszen ha okosan építkezünk, akkor akár egy tower defense szerű helyzetbe is belekényszeríthetjük az ellenséget, ami jócskán megkönnyítheti a dolgunkat.

Szintén ebben igyekszik segíteni a fejlődési fa, ami annyira ugyan nem terebélyes, de cserébe tele van csupa olyan fontos extrával, amik megszerzése sokszor kötelező ahhoz, hogy hosszabb távon életben maradjunk. Gyorsabb építkezés, erősebb falak, nagyobbat sebző katonák, hogy csak pár fontosabbat említsek, ezeket azonban sokszor súlyos nyersanyagokért cserébe kutathatjuk ki. Ez bizony komoly dilemma, ráadásul elég egyszer rosszul dönteni és máris kezdhetünk mindent elölről, ami egy masszívabb küldetés esetén annyira nem kellemes. Azért ilyen esetekre van még egy trükk a tarsolyunkban, hiszen bizonyos épületek felhúzása után már a mágiát is magunk mellé állíthatjuk. Összesen négy varázslatot dobhatunk a csatatérre, melyek közül a legdurvább kétségkívül a meteor, ami azonban hiába sebez hatalmasat, bizony a mi egységeinket sem kíméli.

A korai hozzáférés ellenére tehát akad itt bőven tartalom és ez a játékmódok felhozatalára is igaz, ahol egyedül talán csak az online lehetőség hiányzik kissé. Kezdésnek mindenképpen ajánlott a tutorial lepörgetése, ami egész jól elmagyarázza a különböző játékelemeket, így majd nem érezzük azt, hogy letolt gatyával állunk a háború kellős közepén. Ha ez megvolt, akkor belenézhetünk a kampányba, aminek a küldetései egész jól továbbviszik az addig tanultakat, ráadásul eközben még egy jópofa és vicces sztorit is kapunk, amit korrekt átvezetőkkel mesélnek el nekünk. Mondjuk a játéktól amúgy sem áll távol a humor, a menüben például van egy opció a diplomáciára, ami kapcsán dönthetünk a „No”, az „Off”, valamint a „Not Option” hármas közül. Végül pedig itt van a végtelenített mód, amiben kötöttségek nélkül kezdhetünk el túlélni egy véletlenszerűen generált pályán, reménykedve a legjobbakban.

Szerencsére bármennyiszer is bukunk el – higgyétek el, sokszor lesz ilyen –, a játékra nem igazán lehet haragudni, ami egyrészt az összetettségének köszönhető, másrészt pedig a bájos, már-már rajzfilmeket idéző látványvilágának. Az épületek és az egységek megvalósítása egész korrekt, kissé terepasztalos hatást keltenek, ráadásul mindezt körbeöleli az a mesebeli színkavalkád, amire öröm ránézni. Ugyan összességében messze van a mai modern kor csúcsgrafikájától, viszont ezért cserébe sokszor annyi karaktert mozgat egyszerre, amiről az előbb említett zászlóshajók csak álmodnak. Hatalmas összecsapásokat nézhetünk végig, ráadásul a bármerre forgatható kamerának hála onnan gyönyörködünk bennük, ahonnan csak szeretnénk, nappal és éjjel egyaránt. Hangok terén azért már nem ennyire rózsás a helyzet, a zene ugyan egész kellemes, viszont a többi zaj hamar monotonná válik, így kissé elvéve a varázslatból.

A Diplomacy is Not an Option már most, korai hozzáférésben is egy kész játék hatását kelti, ami ugyan még nem hibátlan, néha mintha elcsúszna a balansz, kissé bugos és a mesterséges intelligencia sincs mindig a helyzet magaslatán, de bőven benne van a lehetőség, hogy a műfaján belül egy megkerülhetetlen alkotás váljék belőle. A hivatalos megjelenés egyelőre a jövőbe vész, szóval a fejlesztőknek van idejük finomítani a formulán, viszont az alapok már most a helyükön vannak és egész jól működnek. A cikk írásának pillanatában ugyan még nem tudni, hogy milyen árcédula kerül rá, viszont, ha valaki kedvet kapott egy meglehetősen kemény középkori kihíváshoz, az bátran töltse le a játék demóját, ami a végtelenített játékmód egy kis szeletével igyekszik belopni magát a szívünkbe, méghozzá egész ügyesen.

A Diplomacy is Not an Option egyelőre korai hozzáférésben érhető el Steam-en.

2.
2.
Jarl Balgruuf
#1: Plague Inc. is sikeres volt a járvány ellenére, sőt meg is dobta.
1.
1.
salaxx
Ezzel címmel a mai helyzetben nem lesz egyszerű
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...