Pontosan emiatt meglepő, ha egy újonnan alakult fejlesztőcsapat első játéka ebben a stílusban szeretne érvényesülni, de úgy tűnik, a Serumot jegyző Game Island fittyet hány az egészre, sőt, nem törődve a folyamatosan hangoztatott előítéletekkel, inkább arra koncentrálnak, hogy némileg felkavarják a mára már unalomig ismert és ezerszer látott játékelemeket. Ennek egyik legszembetűnőbb példája az éhség és szomjúság teljes mellőzése, mivel ezúttal nem ezek, hanem sokkal inkább egy titokzatos fertőzés, valamint a folyamatosan ketyegő óra lesz a legfőbb ellenségünk. A másik erőteljes különbség a túlélőjátékok többséghez képest a történet, ami egyáltalán nincsen túlgondolva (sőt, egyelőre meglehetősen hiányos is), de pont elég ahhoz, hogy keretet, illetve végső célt adjon az egyedül, vagy többedmagunkkal átélhető eseményeknek.
A sztori szerint ugyanis főhősünk egy igencsak titokzatos kísérletben vesz részt, amiért cserébe jókora összeg ütné a markát. Az így kézhez kapott pénznek már a helye is megvan, hiszen beteg a gyermeke, a rá váró műtétek pedig nemcsak, hogy nem olcsók, de még az egészségbiztosítás sem támogatja őket. Főszereplőnk tehát az ő érdekében vállalja el ezt az egészet, sajnos azonban az előre elképzelt, átlagosabb gyógyszeres kezelések helyett egy valódi horrorban találja magát. Miután magához tér az elhagyatott kutatólaborban, észreveszi, hogy valamilyen ismeretlen szérummal tömték tele, amit, ha nem ad be magának újra és újra, akkor percek alatt agyatlan szörnyeteggé válik. Csakhogy ez nem annyira egyszerű, mivel az újabb adagok beszerzése meglehetősen körülményes, ráadásul eközben még a mutálódott flóra és fauna is az életünkre tör.
Utóbbi mondjuk pont kapóra jöhet a túlélésünk érdekében, mivel a különféle átalakult állatok, emberek és növények mindegyike tartalmazhat olyan hozzávalókat, amiket felhasználva lefőzhetjük magunknak a következő adag szérumot. A különféle receptek gyűjtögetése és a beszerzett anyaggokkal történő folyamatos kísérletezés kifejezetten érdekes játékelem, ugyanis korántsem mindegy az, hogy az éppen aktuálisan magunkba szúrt löttybe milyen hozzávalóból és mennyit főztünk bele. Ha ügyesek voltunk, akkor akár pozitív tulajdonságokkal és képességekkel is gazdagodhatunk, de minden egyes újabb injekciót követően növekszik az esély, hogy teszem azt a több élet, erősebb sebzés, vagy mondjuk a gyorsabb futás mellé kapunk valami olyan módosítót, ami inkább hátráltat minket.
Szerencsére egy rosszabb lapjárás esetén sem kell elkeserednünk, mivel az itt-ott fellelhető, mentési pontként is funkcionáló furcsa gépezeteknél teljesen megtisztíthatjuk magunkat. Ilyenkor mind a pozitív, mind a negatív hatásokat elveszítjük és pontosan 10 percre állítja be a bal karunkon lévő, hátralévő másodperceinket jelző futurisztikus óránkat. Az effajta gócpontok környékén egyébként mindig megpihenhetünk majd, sőt, az így talált bázisokat fejleszthetjük is. Az effajta menedékek helyét azonban nemcsak ezek miatt érdemes észben tartani, hanem mert többnyire mindegyikben találhatunk barkácsasztalokat is, ahol az idő közben megtalált tervrajzok, valamint tárgyak fejében készíthetünk magunknak fegyvereket és csapdákat. Korai változatról lévén szó, a kraftolás egyelőre meglehetősen minimalista, de később várhatóan jóval több lehetőségünk lesz, ráadásul az elkészült eszközeinket még tovább is erősíthetjük némi alapanyag és szérum felhasználásával.
Ugyan elsőre azt hittem, ez az idő elleni versenyfutás frusztráló lesz, szerencsére erről egyáltalán nincs szó. Mivel lépten-nyomon találhatunk nyersanyagokat a gyártáshoz, sőt, időnként készre kevert adagokba is belefuthatunk, így aztán mindig el leszünk látva elég szerrel. Ha mégis meghalnánk, akkor pedig a legközelebbi tisztítóközpontban tudunk éledni, hogy aztán onnan indulva újult erővel próbáljuk meg legyűrni a korábban túlságosan nehéznek bizonyult kihívásokat. Utóbbiakból pedig lesz is bőven, mivel a kezdeti mutálódott bogarakat idővel leváltják a farkasok, valamint az emberi, zombiszerű lények, de alkalomadtán még bossokba is belefuthatunk. Sajnos egyelőre az ezekkel a lényekkel történő harc egyáltalán nem élvezetes, mivel hősünk csapásai és nyílvesszői erőtlennek, súlytalannak érződnek, úgyhogy az összetűzések általában nem szólnak másról, minthogy körbe-körbe rohangálunk és csapkodunk, mint valami eszement őrült.
Ezeket a pillanatokat viszont le kell nyelni, mert mindenképpen rá leszünk kényszerítve a felfedezésre a küldetések, a rejtvények, az összeszedhető feljegyzések, kulcskártyák, valamint a fentebb már emlegetett utánpótlás gyűjtögetése miatt. A változatos helyszínekből álló sziget egyébként meglehetősen nagy és bár a quest markerek okán eléggé vezetve vagyunk, a fejlesztők ügyesen oldották meg, hogy egyáltalán nem érezzük magunkat bezárva, sőt, akár azt is hihetnénk, hogy egy nagyobb nyílt világban mászkálunk fel-alá. Egy olyanban, ami eléggé mutatósnak hathat elsőre, ez leginkább az Unreal Engine 5-nek köszönhető, azonban az optimalizáció terén még akadnak gondok. A gyakori FPS droppok mellett a bugokat sem ússzuk meg, amik rendszerint beakadó ellenfelekben öltenek testet, de olyan is előfordult velem, hogy hiába láttam egy megszerezhető tárgyat az asztalon, a játék sehogy sem engedte felvenni azt. Sajnos a menürendszer is hagy maga után némi kívánnivalót, egyrészt ronda, mint a bűn, másrészt pedig akármilyen gombra is kattintunk az egérrel, nem kapunk róla semmilyen visszacsatolást sem, aminek hála csak úgy vehetjük biztosa a sikert, ha visszalépünk a játékba és leellenőrizzük.
A Serumnak tehát tagadhatatlanul vannak gyermekbetegségei, ugyanakkor az alap játékmenete egész élvezetes, ami még engem, egy műfajból kiábrándult, túlélőjátékokkal túladagolt játékost is meglepett. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy én egy igencsak korai változattal kóstolhattam bele a kalandba, így simán előfordulhat, hogy a fentebb megemlített optimalizációs parák, valamint bugok nagyrésze kigyomlálásra kerül a hivatalos megjelenésig, szóval, akit csak ezt tartott vissza a kipróbálástól, az megnyugodhat. Ez már csak azért is igaz, mivel a játékból hamarosan érkezik egy demó változat, aminek hála bárki ingyen és bérmentve kipróbálhatja, hogy milyen érzés egy elhagyatott, mutálódott dögökkel benépesített szigeten versenyt futni az idővel, aminek tétje nem más, mint az életünk.
A Serum valamikor idén jelenik meg korai hozzáférésben, kizárólag PC-n.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.