Heroes of Valor próbakör

A csatornák, a régi épületek és a macskaköves utcácskák mellé immáron felvéshetjük Belgium egyik erősségének a nekromanciát is, a Heroes of Valor ugyanis tökéletes bizonyítéka annak, hogy a halál után is van élet, csak kellő elszántság kell hozzá. A Fancy Cat Interactive mögött álló testvérpáros ugyanis nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a 2015 júliusában véglegesen nyugdíjazott Battlefield Heroes feltámasztását, megőrizve annak minden elemét, egyet kivéve - nevét.

A Heroes of Valor ugyanis bevallottan egy olyan játékot szeretne visszahozni a köztudatba, amely 2009-es megjelenésekor több célra született: egyrészt, hogy az Electronic Arts free-to-play hullámának egyik alappillérévé váljon, másrészt, hogy egy teljesen új közönség előtt nyissa meg az alapvetően hardcore játékosok számára tervezett Battlefield-franchise-t, harmadrészt pedig egy villámgyorsan megtanulható, pörgős, könnyed alternatívát nyújtson a csapat alapú shooterek, elsősorban a Team Fortress 2 uralta műfajában. Ezt pedig kezdetben mind teljesítette is, míg a mikrotranzakciós modell fel nem emésztette, az utána hátramaradt űrt viszont nem nagyon tudta betölteni eddig senki.

Ennek megfelelően a HoV bizonyos szempontból kényelmes pozícióban van, minden más nézőpontból viszont egy hatalmas fallal néz szemben. A fal maga a választott üzleti modell, a Heroes of Valor nem free-to-play, a korai hozzáférés és a majdani végleges változat is 15 eurót kóstál, amely egy, a F2P által dominált online világban rendkívül kockázatos vállalkozás, és ha nem sikerül elérnie a kritikus tömeget, azaz nem rendelkezik elegendő játékossal hosszútávon, nos, nem fest túl jó képet a jövővel kapcsolatban. Műfaját tekintve egy csapat alapú, a második világháborút stilizált, rajzfilmszerű formában tálaló shooterről van szó, ahol közepes méretű térképen néznek egymással szembe a szövetségesek és a tengelyhatalmak képviselői, hol kizárólag gyalogosan, hol járművek segítségével is.

A csapatok mindegyik tagja egy specializált kaszthoz tartozik: a korai hozzáférés jelen szakaszában három érhető el ezek közül, a negyedik, az Engineer, csak később csatlakozik a gárdához. A sort a Trooper nyitja, amely egy hagyományos katonának felel meg, aki magát és társait is képes gyógyítani - elsődlegesen egy gépfegyvert használ, de rendelkezik egylövetű, nagyobb sebzéssel rendelkező puskával is. A Heavy ennek továbbgondolása, elsődleges feladata a járművek elpusztítása, de elsöprő tűzerejével a gyalogosokat is fel tudja tartani. A sort záró Recon a hagyományos mesterlövésznek felel meg, hatalmas távolságból tud gigászi sebzéseket bevinni, rövid ideig pedig láthatatlanná is tud válni, ami segít neki nem csak eliszkolni, de az ellenséges vonalak mögé bejutni is.

Ez a vonal pedig folyamatosan változik, különösen az elsődleges játékmódnak választott Conquest során, ahol minden csapat adott mennyiségű tickettel kezd, amely folyamatosan apad. Ennek üteme attól függ, a csapat épp mennyi pontot tudhat magáénak, amiket nem árt megvédeni is. Ezen pontok állandóan gazdát cserélnek, a csapatmunka a győzelemhez eléggé nélkülözhetetlen, jó Battlefield-hagyományokhoz híven, így ha egy meccs deathmatchbe fullad, az szinte garantálja a bukást. Conquestben a gyalogosokat járművek is támogatják: mindkét oldal ugyanolyan arzenállal rendelkezik, azaz a mobilitást támogató motorokkal, a pontfoglaláshoz nélkülözhetetlen tankokkal, valamint az eget domináló repülőkkel. Ezekből oldalanként általában 2-2 van, és míg el nem pusztulnak (vagy ki nem szállnak belőlük), más nem is tudja igénybe venni őket, és működésük közben sem ülhet beléjük extra játékos. A járművek sebzése egyelőre még távol áll az ideálistól, a tankok lövege borzasztóan alacsony sebzéssel rendelkezik, és egy gyalogos elintézése is irreálisan sokáig tarthat, míg az ágyú által keltett robbanások splash damage-e is komoly finomhangolásra szorul.

A King of the Hill-mód ezzel szemben csak gyalogos harcot kínál, ahol a csapatoknak a térkép egy adott pontját kell a lehető leghosszabb ideig birtokolniuk. A rajzfilmszerű, erőt nélkülöző fegyvermechanika, a nagyon furcsa hitboxok miatt ez jelenleg az élvezet szempontjából jelentősen elmarad a Conquesttől, ráadásul a korai hozzáférésben megtalálható négy térkép közül itt jelenti a legnagyobb problémát a campelés, amely sokszor túlságosan sokat is nyom a latba, és egy-két ügyes, hatalmas távolságban levő sniper is eldöntheti a meccs kimenetelét. Ezen sniperek pedig nem feltétlen emberek, a HoV alapból botokkal tölti fel az üres helyeket, akik a korai kétezres éveket idézően harcolnak - lézer pontossággal céloznak, sokszor szinte halhatatlannak érződnek, máskor pedig ellenkezőleg, még akkor se reagálnak, ha esetleg szemből éri őket támadás. A szervert hostoló fél szerencsére teljesen kikapcsolhatja őket, de mivel jelenleg minden peer-to-peer alapon zajlik, azaz nincsenek dedikált szerverek, nem annyira kiszámítható, milyen felhozatal vár. Szűrési lehetőséggel a szerverkereső például egyáltalán nem rendelkezik, és más téren is elég kezdetleges funkciókkal találkozhatunk.

A jövője mindenesetre - tartalmi szinten legalábbis - egyelőre garantált. Nyáron megérkezik a következő kaszt, az engineer, új járművek, fegyverek és egy térkép, na meg a CTF-mód társaságában; ősszel megnyílik a kozmetikai kiegészítőket áruló Warbonds shop, valamikor télen pedig a repülőcentrikus játékmód is megérkezik, és további térképek, járművek, játékmódok is várhatók, míg a jelenlegi tervek szerint 2026 tavaszán be nem fut az 1.0-s verzió. A nagy kérdés már csak az, hogy mekkora lesz a játékostábor addigra, és megél-e annyi évet a lélektani folytatás, mint annak felmenője. Lelkesedésben egyelőre nincs hiány, és remélhetőleg játékosokban sem lesz.

A Heroes of Valor korai hozzáférése 2025. június 12-én startolt el, kizárólag PC-n. A bemutató az Early Access kezdeti állapotát tükrözi. A kódot köszönjük a játék kiadójának, az Iceberg Interactive-nak!