Ruffy and the Riverside teszt

És hogy mindezt mivel érte el a német Zockrates Labs fejlesztőcsapata? Egy egyszerű, mégis nagyszerű mechanikával, aminek hála teljesen át kell állítanunk a műfaj más címeiben eddig elégségesnek bizonyuló gondolkodásmódunkat. Ez lenne a „Swap”, ami lehetővé teszi számunkra a pályákon található textúrák egymás közötti csereberélését, hogy aztán az így megváltoztatott körülmények közepette haladhassunk tovább a kitűzött céljaink felé. Fel kellene másznunk a hegytetőre, de mozgólépcső helyett csak egy vízesés fogad minket? Sebaj, keressünk a környéken egy lengedező liánt, másoljuk le, hogy aztán a vízfelületre kilőve megmászható felületté változtassuk azt. Masszív kősziklák állják az utunkat? Gond egy szál se, keressünk egy összetörhető faládát, vegyük kölcsön a jellemzőit, majd pingáljuk át vele az oszlopokat, amiket így már játszi könnyedséggel tudunk széttörni.

Bizonyos korlátokat leszámítva (tabunak számító textúrák, időkorlát) szinte bármit ki tudunk cserélni bármivel, az ilyesfajta kísérletezés pedig nemcsak ajánlott, hanem egyenesen kötelező. Merthogy Riverside világa telis-tele van titkokkal, amiket szinte kivétel nélkül csak ily módon tudunk a felszínre csalogatni, szóval jobban tesszük, hogyha utat engedünk a kreativitásunknak és elfelejtjük a műfaji kereteket. Ez utóbbi azért is ildomos, mivel sokszor nem elég pusztán egy-egy anyagot megmásítani a siker érdekében, ugyanis egyes feladványok esetében muszáj lesz kombinálnunk a környezetünk nyújtotta lehetőségeket. Bár ezen feladatok megoldása sosem válik zavaróan frusztrálóvá, azért a kezdeti órákban korántsem biztos, hogy elsőre egyértelmű lesz az, hogy éppen mit is kíván tőlünk a program. Szerencsére a faramucibb dolgok többnyire csak az opcionálisan teljesítendő mellékes feladatoknál ütik fel a fejüket, szóval nem kell megijedni, ráadásul a rövidke, mindösszesen pár perces tutorial szakasz remekül bevezet minket a különféle anyagok csereberéjének rejtelmeibe.

A szó szoros értelmében vett gyorstalpaló alatt egyébként nem igazán lesz időnk elmélkedni az élet nagy kérdéseiről, hiszen a Start gomb megnyomását követően rögtön egy zuhanó kődarabon találjuk magunkat. Itt ismerkedhetünk meg főszereplő medvénkkel, az imádnivaló Ruffyval, illetve hűséges méhtársával, Pippel, akik együttes erővel megmenekülnek ebből a kilátástalan helyzetből, de nem pihenhetnek meg nagyon a babérjaikon, mert hőn szeretett Riversidejukat minden korábbinál nagyobb veszély fenyegeti. A középkori ihletésű falucskát ellátó varázslatos szikladarabok kiásásával ugyanis felkeltették egy kozmikus gonosz figyelmét is, így aztán nincs mit tenni, mint felkerekedni, hogy legyőzzék, még mielőtt túl késő lenne. A szokatlan duót szerencsére mások is segítik majd ebbéli tervükben, sőt, sokan közülük még hasznos meglepetéseket is tartogatnak a számukra, persze csak néhány kisebb feladat teljesítését követően. Higgyétek el, mindenkinek megéri a kedvében járni, mert ezáltal tehetünk szert újabb trükkökre, vagy épp több életerőre, illetve staminára.

Előbbiek főleg az ellenfelek legyőzésénél jönnek majd jól, míg utóbbi a méhhaverunkkal történő ereszkedésnél segíthetnek egy keveset, ugyanakkor egyik sem előfeltétel a játék teljesítése szempontjából. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a Ruffy and the Riverside nem kifejezetten nehéz, leszámítva persze a fentebb már emlegetett, több anyagot is megmozgató, jóval összetettebb feladványokat. Elhalálozáskor például semmit sem veszítünk el, sőt, a checkpoint rendszer is eléggé megbocsájtó, mivel majdhogynem onnan tudjuk folytatni, ahol korábban elfogytak a szívecskéink, arra azonban érdemes felkészülni, hogy kontroller hiányában sokkal meredekebbnek fogjuk érezni a nehézségi tüskéket. Tősgyökeres PC-sként én direkt billentyűzettel és egérrel kezdtem el a kalandot, viszont csakhamar rájöttem, hogy így bizony nem fogok messzire jutni. Gyorsan be is léptem a beállításokba, mondván, majd én megjavítom azt, ami a fejlesztőknek nem sikerült, csakhogy sehol sem találtam gombkiosztásra vonatkozó opciókat. Sőt, ha már itt tartunk, akkor eleve eléggé hiányos a kapcsolgatható lehetőségek tárháza, hiszen példának okáért grafikai finomhangolásra jóformán esélyünk sincs.

Ez főleg azért problémás, mert a játék időnként mindenféle ok nélkül képes megakadni, ami miatt nemegyszer zúgtam le a magas kiszögellésekről. Ezen túlmenően ugyanakkor a látvány egész egyszerűen csodálatos. A 3D-s pályaelemek és a 2D-s kézzel rajzolt karakterek kompozíciója ugyanis egy olyan elképesztően stílusos elegyet alkot, amire minden egyes pillanatban öröm ránézni. Külön kiemelném a hihetetlenül aranyos spriteok részletességét, aminek megalkotása nem lehetett kis munka, de a végeredmény maradéktalanul megérte. Ehhez a varázslatos színkavalkádhoz pedig egy elsőre kissé furcsának érződő, de hamar bevésődő funky zene társul, ami tökéletesen teremti meg a bohókás hangulatot. Nagy kár viszont, hogy a szinkront helyettesítő viccesnek szánt nyögdécselések kissé rontanak az összképen, akárcsak a szűkebb helyeken körülményesebb kamerakezelés, ami miatt kifejezetten örülök annak, hogy a hatalmas, egybefüggő játéktér inkább nyílt területekkel operál és csak a legritkább esetekben szorít be minket a négy fal közé.

És ha már itt tartunk, akkor szeretném megemlíteni azt is, hogy a fejlesztők mennyire a bolondját járatták velünk a korábban Steamre kiadott demóval. Ott ugyanis még csillagokat kellett gyűjtögetnünk az extra helyszínekre vezető ajtók kinyitásához, ezzel szemben viszont a teljes verzióban ilyen már egyáltalán nincs. Nekem egyébként ez a jóval feszesebb történetvezetés jobban is tetszett, mivel ezáltal sosem leszünk rákényszerítve a körülöttünk lévő igencsak változatos tennivalók teljesítésére, csakis akkor, ha szeretnénk minden egyes csetreszt összegyűjteni. Mondjuk miért is ne tennénk, hiszen Ruffy és barátai társaságában nem vár ránk más, csak önfeledt szórakozás, amiből senkinek sem érdemes kimaradnia, legyen szó akár a műfaj szerelmeseiről, esetleg a platformerekkel újonnan kacérkodókról. Valódi nagybetűs GYÖNGYSZEM ez, ami még a kisebb hibái ellenére is játszi könnyedséggel varázsolja el az embert, hogy aztán folyamatos mosolygások közepette élje át ezt a semmihez sem fogható mackókalandot.

A Ruffy and the Riverside június 26-tól érhető el PlayStationre, Xboxra, Nintendora és PC-re. Mi utóbbin brummogtunk vele.