Puyo Puyo Tetris 2S teszt

Cikkünk főszereplő klasszikusan az utóbbi a kategóriába tartozik. Ha nem is az eredeti 1984-es verzióval, de nehéz elképzelni, hogy a Gamekapocs olvasói közt akadna akár csak egyetlen egy ember is, aki ne játszott volna még valamilyen formában a Tetris-szel, vagy a Puyo Puyo szabályrendszerének legalább egy alternatív feldolgozásával. A kettő ötvözetből születő Puyo Puyo Tetris-széria éppen ezért zseniális és időtlen alkotás, az „ősi” játékmenetet ugyanis olyan szabályrendszerrel egészítették ki, mely kompatibilis a jelen kor követelményeivel, magába rejt kellő mértékű egyjátékos kihívást, és a multis mókának is pazarul teret hagy. Ha nagyon leegyszerűsítenénk a dolgot, azt is mondhatnánk, hogy a játék zsenialitását az adja, hogy képes interaktív módon megőrizni a Tetris hagyatékát. Ahelyett, hogy egy „ne nyúlj hozzá, törékeny” feliratú vitrinbe zárnák, inkább bedobják mellé a mozaikillesztős játékok veteránját, megspékelve némi animés körítéssel, pár szuperképességgel, és a merev szabályvonalak eltörlésével. Nem is csoda, hogy a 2014-es Puyo Puyo Tetris-t 2020-ban követte a játék második felvonása, melyet most a címében egy S betűvel és néhány izgalmas újítással kiegészítve Nintendo Switch 2-re is kiadtak. Mivel azonban a második részről nem találhattok kritikát az oldalunkon, így a lehetőséget kihasználva most eljött az idő, hogy megnézzük, mivel is van dolgunk pontosan!

Az játék sztorijának középpontjában a két világ, vagyis a Puyo Puyo és a Tetris ütközése áll. Amitie, Ringo, Tee és út közben csatlakozó társaik megpróbálják felvenni a harcot a világaik megmentéséért, mely közben összetalálkoznak a hatalmas és különös erővel rendelkező, ámde barátságosan cuki Marle-vel, és a jóval komorabb Squares-szel. Kettejük ellentéte, a mindent egybeolvasztó ősi káosz és a világokat szétválasztó merev rend ütköztetése az egész történetnek ad egy metaforikus töltetett, ami nem csak a játékmenet vonatkozásában működik, hanem az emberi lét és a kapcsolatok dimenziójában is. Ja, viszont 95%-ban úgy is mindenki át fogja lépni a visual novel-szerűen tálalt, japán humorral fűszerezett történeti átvezetőket, ami nem is csoda, hiszen a különböző játékmódok és azok elvetemült keverékei lesznek a játék igazi sztárjai.

A szokásos Versus módban két játékos játszik egymás ellen ugyanazzal az alapjátékkal, és minél sikeresebb kombókat hozunk össze (a Tetris-ben például minél több blokkot érdemes eltűntetnünk egyszerre, Puyo Puyo-ban pedig a lehető leghosszabb láncreakciót célszerű összehozni), úgy telítjük meg ellenfelünk játékterét szürke sorokkal, melyek tökéletesen alkalmasak a jól megtervezett kombóik szétrombolására. Ennek némileg RPG-sebb verziója a Skill Battle, ahol egy háromfős csapatunk van, külön HP csíkkal és spéci skillekkel, sőt, még különböző bónuszokat adó kártyákat és szintlépést is kapunk hozzá. Minden karakter más és más fejleszthető skill-készlettel rendelkezik, Puyo Puyo-ban például megváltoztathatjuk a már elhelyezett puyok színét, Tetris-ben variálhatjuk a következő idom formáját, törölhetjük a félkész sorainkat, és így tovább. Ha magányosan vágunk neki a játéknak, akkor tökéletes szórakozás!

A Swap során mindegyik játékos egyszerre játszik Tetris-t és Puyo Puyo-t, adott időközönként váltogatva a kettőt, hogy még nehezebb legyen előre tervezni, míg a Fusion ezen is csavar egyet, és egy játékmezőn belül kapjuk az idomokat és a puyokat. Amit érdemes még kiemelni, az az új, a Puyo Puyo Tetris 2S-ben bemutatkozó Doubles játékmód, mellyel eléggé fején találták a szöget a fejlesztők. A lényege, hogy az egész játék egy csapatalapú felállásba megy át. Egyszerre két ember játszik egy játékmezőben, mindenki saját blokkokat és puyokat kap, ám a kombókat és a sorok lepucolását együtt kell összehozni. Vagyis a megfontolt és belső, zen-szerű taktikázós építkezést felváltja az állandó ordibálás a csapattársunkkal, akinek pár másodperc leforgása alatt próbáljuk elmondani, hogy mit hova pakoljon, miközben a saját feladatainkra is ügyelni kell. Az egész annyira intenzív, hogy egyszerűen lehetetlen nem végig röhögni az egészet.

Technikai oldalról nem történt drasztikus változás a Switch 2-es verzióban. A teljesítmény nyilván betonstabil, töltési idők minimálisak, ahogyan a látvány is teljesen konzisztens és glitch nélküli, bár ez egy-két generációval korábban sem volt igazán másként. Ami e téren újdonság, hogy a multi során bevethetjük a Switch 2-es kameránkat is (lényegében a játékon belüli karaktert válthatjuk fel saját arcunkkal, berakva minket a játékmező hátterébe, ha erre van igényünk…) és elérhető a Joy-Conok egérszerű funkciója is, bár az alap gombkiosztáshoz képest ez esetben jóval körülményesebb lesz vele az élet.

Ami viszont egy kisebb tragédiával felér, hogy a Puyo Puyo Tetris 2 és 2S közt nincs multiplayeres átjárhatóság. Pedig a 2020-as játéknak mind a mai napig egy igazán aktív és nagyszerű közönsége van, élettel teli rangsorolt meccsekkel és pár másodperces matchmakinggel. Ezzel szemben a 2S-ben néha perceket kell várni míg összejön legalább egy menet valamilyen random, a világ túloldaláról érkező ellenféllel, arról pedig, hogy gyorsan a szintünkhöz igazított meccsbe ugorgatunk, álmodni sem érdemes, és valószínűleg az idő múlása erre még fokozottan rátesz majd egy lapáttal. Nagyon kár érte, mert ennek a hibának az elkerülésével gyakorlatilag egy hibátlan címet kaptak volna a rajongók.

A multis limit és a borsos ár tehát nem segít a helyzeten, akik már rendelkeznek a játék korábbi verziójával, nem ezzel a vásárlással fogják összehozni az évtized befektetését. Amennyiben viszont egy olyan címet keresünk, ami tökéletes arra, hogy út közben, vagy csak egy rövidebb pihenő során pár percre kikapcsolhassuk magunkat, akkor cikkünk főszereplőjével garantáltan nem lövünk bakot. Ha pedig még a téma iránt nyitott barátokkal is rendelkezünk, akik nem vetik meg a logikai kihívásokat és a kooperatív mókát, akkor bizony a jelenlegi Switch 2-es felhozatalból a Puyo Puyo Tetris 2S a legjobb opciónk.

A Puyo Puyo Tetris 2S kizárólag Nintendo Switch 2-n érhető el.