A Capcom 1996-ban nem is nagyon sejtette, hogy belenyúl a tutiba és újradefiniálja a horrorjátékok műfaját az első Resident Evillel, amely mára milliárd dolláros frencsájzzá duzzadt, játékok, képregények, TV-sorozatok és mozifilmek garmadáját jelenti, olyan IP-ket előzve meg népszerűségben, mint a Street Fighter és a Mega Man. Pedig a japán kiadó korábban nem is nagyon ódzkodott a keményebb műfajtól, és az első siker után számos sekélyes folytatással csorbította a Resident Evil renoméját. Amikor beleástam magamat a széria múltjába, nem győztem csodálkozni, hány kevésbé ismert és fura érdekességet rejt a története. Csoda, hogy egyáltalán eljutottunk a kilencedik fő epizódig, amely a héten jelenik meg a boltokban! Most összeszedtünk nektek 20 fun factet!

20. Tegyük tisztába a dolgokat: innen ered a Resident Evil név

Sokan tudják, hogy Japánban máig Biohazard néven ismert a széria, ami magától értetődő, tekintettel a játék biofegyvernek szánt szörnyeire. Oké, de nyugaton miért nem így ismerjük a szériát? 1996-ban már létezett egy Biohazard nevű DOS-játék Amerikában, nem beszélve az ugyanilyen nevet viselő metálzenekarról (lásd a lenti képet), a Capcom pedig el akarta kerülni a jogi huzavonákat. Ehelyett az egész cégen belül versenyt hirdetett a dolgozóinak, hogy javasoljanak új címeket az amerikai premierre. A győztes a Resident Evil lett, amely egyaránt utal az első részben szereplő kastélyra és annak vérszomjas lakóira. 

19. A Resident Evilt egy másik Capcom-játék ihlette

A kritikusok által elismert japán horrorjáték, a Sweet Home szolgált a Resident Evil fejlesztésének alapjául, amely valójában egy, a szigetországban népszerű horrorfilm 1989-es játékadaptációja volt NES-re. Műfaját tekintve RPG-vel volt dolgunk, ám a brutális grafikus tartalma miatt nem is jutott el hozzánk. Az olyan elemek, mint a helyszínként szolgáló kastély, a rejtvények, az erőforrás-gazdálkodás, a történetmesélésre használt szétszórt jegyzetek, a több befejezés és az ajtónyitó betöltőképernyők egytől-egyik a Capcom korai játékából voltak kölcsönvéve. 

18. Majdnem elkészült a Game Boy-port is

Az első játékot a Capcom az akkoriban iszonyúan népszerű kézikonzolra is tervezte kiadni. A port már 90 százalékban elkészült, mielőtt a Capcom törölte volna, mondván “nem bíztak abban, hogy a termék mind a fogyasztókat, mint a kiadót kielégítette volna”. Nem is tévedhettek volna nagyobbat, hiszen a hordozható verzió kimondottan korrektnek számított, a masina gyér grafikus teljesítményének dacára. A rajongóknak szerencsére sikerült megszerezniük a befejezetlen játékot, ami aztán ROM-ként online elérhetővé vált. 


17. Az első Resident Evilben négy játszható karakter lett volna

Chris Redfield és Jill Valentine mellett további kettő játszható karakter is tervezett a Capcom. Az egyik egy marcona rádiós, Geltzer lett volna, a másik egy afroamerikai szanitéc, Dewey, akit állítólag Eddie Murphy fizimiskájára alakítottak. Bár ezeket a szereplőket elvetették, a Dewey nevet végül megtartották: így hívták a STARS zsoldoscsapat pilótáját, Edward Dewey-t. A fejlesztők végül azért vágták ki őket, mert annyival nem különbözött az ő fejezetük Jill-étől és Chrisétől, hogy megérte volna a befektetett plusz melót. 

16. Vérrel írt üzenetek a falra? Köszi, inkább nem!

Az első Resident Evil próbaverziójában olyan vérrel írt üzeneteket olvashatunk a falakon, melyek tovább mélyítették volna a kastély pórul járt lakóinak háttétörténetét. A Capcom valamiért nem kért belőlük, pedig az egyiken csak annyi állt, hogy “Fáj, ahogy lélegzek, valaki vessen véget a szenvedésemnek”. Egy másik üzenetben ez állt: “Az ég szerelmére, tűnj el!”, ami közvetlen utalás volt a játék spirituális elődjére, a Sweet Home-ra. 

15. Már az első részbe is többjátékos módot terveztek

Pedig milyen élvezetes lett volna a kooperatív mód, hiszen a két főszereplő megléte szinte már adta volna magát! A PS1 hardveres korlátai miatt a Capcom úgy döntött, letesz a többjátékos mókáról, pedig a zombik kerülgetése sokkal könnyebb lett volna, ha lenne egy segítőd. Egészen 2003-ig, a Resident Evil: Outbreakig vártunk a bevezetésére, a 2015-ös borzalmas Umbrella Corps és a 2020-as Resident Evil: Resistance pedig végképp bebizonyította, hogy egyedül sokkal izgalmasabb élményt kínál a játék, így nem nagyon kéne erőltetni a sekélyes többjátékos lehetőséget. 

14. Jill rejtett zombis jelenete megvan?

A legtöbben, akik Jill Valentine-nel játszanak a Resident Evilben, az első zombi, akivel találkoznak éppen a S.T.A.R.-os társát, Kenneth Sullivan testét rágja. Ha viszont kétszer próbálunk meg visszatérni a csarnokba Jill-ként, mielőtt belépnénk az élőhalott rejtekére, egy élőholt kannibál beront az étkezőbe. Kevin holttestének meglátogatása után kiderül, hogy a lábait megették. 

13. Brad cameo-zik a Resident Evil 2-ben is

Az első játék helikopter pilótája, Brad Vickers élve megmenekül a kastélyból, azonban a folytatásban kiderült, hogy utána nem alakultak jól a dolgai. Ha Claire-ként játszunk normál nehézségi szinten, miközben szándékosan kerüljük a fegyverek és a tárgyak használatát, Brad zombiverziójába botlunk a szervizalagutakban. A találkozás ennek megfelelően kevésbé lesz megható. 

12. Ha Sega Saturnon játszunk, összecsaphatunk a zombi Weskerrel is!

Noha az első PlayStationön volt a legnépszerűbb a Resident Evil, készült belőle egy változat Sega Saturnra is, amely egy igen menő extrával rendelkezett. Például ebben megnyithatunk egy olyan harci módot, ahol Albert Wesker zombi változatával is összefutunk. Ez a minijáték egyébként azért is érdekes, mert megtaláljuk benne az utolsó főellenség, Tyrant arany változatát, akit elképesztően nehéz legyőzni. 

11. Chris és Jill már találkozott zombikkal az első Resident Evil előtt is

Nem értjük azt a hihetetlen meglepődést, ami kiül a főszereplők arcára, amikor először találkoznak a T-vírus fertőzöttjeivel, hiszen a lore szerint már tudtak a zombik létezéséről a Resident Evil 1 eseményei előtt is. Ez a Biohazard - The Beginning című füzetből derült ki, ami az eredeti játék Sega Saturn-os verziójának Collector’s Editionjéhez járt. A könyvet a saga előzményének tartják, bemutatja Chris és Jill karakterét, akik a T-vírus kitörésének első jeleivel szembesülnek, , illetve bepillantást nyerhetünk azokba az eseményekbe, melyek néhány órával a Spencer Manorban történt incidens előtt zajlottak le. 

10. Azt tudtátok, hogy az első Devil May Cry eredetileg a Resident Evil 4 lett volna?

A Resident Evil 3 sikere után Noboru Sugimura író és a Hideki Kamiya rendező úgy gondolta, hogy a negyedik rész inkább egy “menő és stilizált” akciójáték legyen, szembeköpve ezzel az eredeti trilógia formuláját. Főleg, hogy egy laza akcióhőst elég nehéz belesuvasztani a Resident Evil jellegzetességeibe. A rögzített kameranézetek egyszerűen nem tudták megfelelően visszaadni a karakter “menőségét”, és a hátborzongató horrorhangulatnak is aláástak az új játék gyors tempójú harcai. A fejlesztők szerencsére időben észbe kaptak, és mielőtt végérvényesen eltávolodtak volna a sorozat gyökereitől, úgy döntöttek, hogy a folyamatban lévő projektet végül egy új frencsájzzá alakítják: ebből lett a Devil May Cry és Dante, a démonvadász. Sőt készült egy szamurájos vadhajtás, az Onimusha és egy dinós is, Dino Crysis címmel. Ugye, egyiket sem kell bemutatni?

9. A Resident Evil 1.5 igen is létezett

Egy ideig városi legendaként vonult a köztudatba a Resident Evil 2 korai változata, amely eredetileg teljesen más játék lett volna, mint amit most ismerünk. A rajongói köröben Resident Evil 1.5-ként ismert játék majdnem megjelent, de a Capcom öltönyösei elégedettlenek voltak vele, és inkább újrakezdték a fejlesztést, és csak a kulcsfontosságú cselekményelemeket, a zombijárvány koncepcióját és az újonc rendőr karaktert, Leon S. Kennedyt hagyták benne. 

Akkor mégis miben volt más? Claire Redfield helyett egy másik női karaktert, Elza Walkert irányíthattuk benne, aki egy motorversenyző egyetemi hallgató, és véletlen került Raccoon Citybe. Egy RPG-szerű mechanika szolgált a karakter- és fegyverfejlesztésre. A prototípusban olyan ellenféltípusok szerepeltek, mint a zombi gorillák, pókszerű emberek és egy meglehetősen beteg boss, aki Albert Wesker arcát viselte. Szerencsére 2013-ban kiszivárgott a 40 százalékban elkészült játszható változat, amit a rajongók azóta is próbálnak befejezni. 

8. Sok fejlesztő valójában a Code Veronica-t tartja az igazi harmadik résznek

Tény, hogy a Resident Evil 2 sikere után nem a következő fő rész munkálataiba fogott a Capcom, hanem egy spin-offba, amely bemutatja azokat az eseményeket, ami a T-vírus járvány elszabadulásához vezetett Raccoon Cityben. A terv jól működött, de a Capcom időközben elfelejtette, hogy a Sonyval kötött szerződések két számozott részre és egy folytatásra vonatkoztak kizárólag PlayStationre. Ezért a stúdió a könnyebb utat választotta: a szimplán Resident Evil: Nemesis mellékág címébe besuvasztotta a 3-as számot, míg az igazi folytatás valójában a Code Veronica volt, amiből viszont hivatalosan spin-off lett, de több Capcom-fejlesztő ezt tartja a valódi 3. résznek. 

7. A Resident Evil 5 Lost in Nightmares módja fix kameranézetekkel is játszható

Kevesen tudják, hogy 2009-es iteráció sztori-DLC-je, a Lost in Nightmares a klasszikus, fix kamerás nézőpontból is játszható, ha háromszor is megnézed a kezdőszoba fő ajtaját. A Capcom részéről ez egy szép visszatekintés a régi játékokra, főleg, hogy a Resident Evil 4-től kezdve végérvényesesn meghonosodott a váll feletti kameranézet a sorozatban. Ugyanakkor jó néhány rajongó még mindig visszasírta a korábbi címek fix nézőpontjait. Manapság pedig egyre több indie horror használja újra ezt a klasszikus formulát. 

6. Mi is az a Jill Sandwich?

Az eléggé kétértelmű kifejezés valói mémmé vált a rajongók körében, és azzal a legtöbben egyetérthetünk, hogy ha valami rossz volt az első Resident Evilben, az az írás. Máig csak nevetni tudunk azokon a sekélyes párbeszédeken, amiket Braddel folytattunk a játékból, és mára már a Capcom is érti a viccet. Különösen az extra sajtos Jill Sandwich receptként való visszatérése bizonyítja, amit megtalálhatunk a Resident Evil: Uprising című mobiljátékban. Sőt, az ikonikus mondat elhangzik a kiadó Dead Rising-játékában is, mégpedig a bevásárlóközpont első emeletén szembesülünk egy finom utalással, amit csak a beavatottak értenek. 

5. Amikor a japán szinkron nem a pozitívumok közé tartozik

Szóval, a párbeszédek terén volt hova fejlődnie a sorozatnak az első rész után, és nyilvánvalóan a frencsájz alkotója, Shinji Mikami is így látta, aki rendezőként és producerként is jegyezte az 1996-os részt. Még ő is borzalmasnak találta a dialógusokat, ám ő a japán szinkronra gondolt, ezért teljesen eltávolította a japán szövegeket a játékból, és egy új, angolul beszélő színészekkel mondatta fel újra a szövegeket, mindez amúgy is jobban illeszkedett az amerikai környezethez. Mikami mellett szóljon, hogy aki látta és hallotta a japán szinkront, valószínűleg ugyanezt a döntést hozta volna. Bár a teljes üdvösséghez az egész szöveget újra kellett volna írni, de ez egy másik történet. 

4. Hatalmas kihagyott ziccer: George A. Romerót kirúgták a Resident Evil-filmből

A zombihorror keresztapja, a műfajteremtő Az élőhalottak éjszakája rendezője egy időben szoros kapcsolatban állt a Capcommal, miután Japánban ő felelt a Biohazard 2 reklámkampányáért. Ez 1998-ban történt, és csak egy 30 másodperces élőszereplős reklámot forgatott Romero. Amikor a kiadó úgy döntött, hogy mozifilmet készít a kritikusok által elismert játékaiból, Romero-t szerződtették le rendezőnek és forgatókönyvírónak. Koncepciója a rajongók kedvében járt: Romero scriptje az eredeti Resident Evil történetét vette alapul, Chris Redfield és Jill Valentine karakterére felhúzva, ám a Capcom producereinek ez valamiért nem tetszett. A legendás rendezőt így kirúgták, helyére pedig a Mortal Kombat film direktorát, Paul W.S. Andersont vették fel, aki egy olyan forgatókönyvvel állt elő, amely távolabb nem is lehetett volna a játékok sztorijától, ennek ellenére mégis dollármilliárdokat hoztak a filmek. Idén azonban a Barbár és a Fegyverek rendezője, Zack Cregger készíti az új adaptációt, így van esély arra, hogy végre tisztességes mű születik, amivel a rajongók is elégedettek lesznek. 

3. Valaki nagy Queen-rajongó a fejlesztőknél

Hivatalos crossover ugyan nincs a Resident Evil és a Queen között, de a Capcom ennek ellenére számos utalást rejtett el Freddie Mercury zenekarára és főleg az utolsó album, a Made in Heaven előtt tisztelegtek a készítők. Példának okáért Chris és Claire mindketten olyan felsőt viselnek, melynek hátulján a Made is Heaven felirata szerepel, a Resident Evil - Code: Veronicában található másik dzsekin pedig a Let me Live kifejezés olvasható (ez az album harmadik száma). Bill Coennek pedig egy Mother Love-tetoválás van a Resident Evil Zero-ban (ez az album negyedik száma). Ezek már nem puszta véletlenek! És ha már popkulturális utalás, az első rész kastélyát Stephen King hasonlóan kísérteties intézménye inspirálta a Ragyogásban, és hogy egyértelműbb legyen a dolog, a Resident Evil 2-ben egy falra festett “REDRUM” felirat is olvasható. 

2. Guiness-világrekordot is birtokol a sorozat, de ezzel nem nagyon dicsekszik a Capcom, amit meg is értünk

Nem meglepő, hogy egy ilyen régóta futó sorozat felállít pár rekordot, egészen addig, míg kiderül, hogy pontosan milyen Guiness-rekordról van szó. A Resident Evil 1 a “Világ legrosszabb videojáték-párbeszédeit” felvonultató alkotásként került a 2008-as Guiness Rekordok Könyvének Gamer-kiadásába, ami nem csoda. Olyan nevetséges mondatok kerültek bele, mint a “Jill, itt egy tolvajkulcs. Hasznos lehet, ha a zártörés mestere vagy és magaddal viszed”, illetve a már említett Jill Sandwich-féle szöveg. Oké, igazság szerint a sorozat két másik rekordot is birtokolt egy ideig: övé volt "a legjövedelmezőbb játékból készült licencelt film" titulusa (egészen addig, míg a Super Mario Bros. Movie el nem orozta tőle), illetve Az első élőszereplős filmtrilógia címe, ami videojáték alapján készült. Bár, sokkal könnyebb lett volna az élet Paul W.S. Anderson filmjei nélkül. 



1. És akkor a leghihetetlenebb tény: a Resident Evil eredetileg belső nézetes lövöldözős játék lett volna

Igen, kedves olvasók, hiszitek vagy sem, a frencsájzt eredetileg arra szánta a Capcom, hogy a Wolfensteinnel és a Doom riválisa legyen a szárnyukat bontogató FPS-ek műfajában. Ám hiába tett szert gyorsan nagy népszerűségre a belső nézetes shooterek műfaja, a Capcom fejlesztői úgy érezték, hogy a rendelkezésre álló technológia nem teszi lehetővé, hogy mindez jól illeszkedjen a horror műfajához. Ennek eredményeként inkább olyan megközelítést választottak, amely inkább az Alone in the Dark kalandjátékokra hajazó stílusát idézte. Bár a frencsájz később újra rátalált a belső nézetre az Umbrella és a Darkside Chronicles című rail-shooterekben, de ezekből hiányzott a túlélőhorrokra jellemző ijesztő légkör, az erőforrás-menedzsment és sok más is. A Resident Evil 7 viszont bebizonyította, hogy bizony jól áll a FPS-nézet a sorozatnak, miközben az eredeti szellemiségét sem rúgja fel. 

Gyűjtésünk ugyan véget ért, de reméljük, kicsit tudtuk csillapítani a várakozás nehézségeit a február 27-én érkező Resident Evil: Requiem előtt.