Veronika meg akar halni

Mit tennél, ha meg tudnád, hogy maximum néhány heted van hátra? Nyilván először zokognál, aztán átgondolnád az életed, szomorú lennél, és reménykednél, hátha mégis több időd van.
Vannak azonban olyan emberek is, akik még azt a néhány hetet is soknak tartják, és minél hamarabb véget akarnak vetni a szenvedésüknek. Ebben a cipőben jár filmünk főszereplője, Veronika is, aki látszólag csodásan él. Gyönyörű háza, jó munkája van. Ennek ellenére, vagy pont ezért ő mégis öngyilkosságot kísérel meg. Miután ez nem sikerül, egy pszichiátriai intézményben közlik vele: olyan súlyos károsodást szenvedett, hogy csak néhány hétig élhet, azt is a kórház falai között. A történet a népszerű brazil író, Paulo Coelho fantáziájának szüleménye, akit kamaszkori fellángolásai miatt szintén intézetben, elektrosokkal kezeltek. Innen tehát a részletes, hiteles beszámoló a pszichiátriák körülményeiről, módszereiről, személyzetéről, szokásairól. Bár ez már a filmben kevésbé nyersen jelenik meg, pedig elviselnénk szerintem még egy kicsi, ha nem is brutalitást, de legalább őszinteséget. De amerikai környezetben, amerikai stábbal nem is lehet igazán átadni egy eredetileg szlovén intézeti élet mindennapjait.


Szóval akkor röviden még egyszer, és átfogóbban: miről is szól ez a film? Szól a depresszióról, ami manapság aztán valóban divatos téma, hiszen a legújabb kutatások szerint száz felnőttből, legalább tizenkettőnek volt élete során minimum egy súlyos depressziója. Szóval a téma aktuális, ha nem is túl vidám. Szól az öngyilkosságról. Ebben pedig mi magyarok a világelsők között vagyunk, úgyhogy lehet, hogy nem ártana, ha minél többen látnánk ezt a filmet. Már csak megelőzésként is. Mert valójában nem is ezekről szól ez a film, hanem az élet szeretetéről, az élet értékeiről, saját magunk megbecsüléséről, saját magunk szeretetéről, és ezt követően pedig mások szeretetéről, szerelemről.  Hogy miről is szól igazából a film, azt a könyvből származó idézettel mondanám el: „Amikor bevettem a gyógyszereket, egy olyan embert akartam megölni, aki gyűlöltem. Nem tudtam, hogy más Veronikák is rejtőznek bennem, akiket tudnék szeretni.”


A történet tehát mindenképpen pozitív, bár ez nem a film számára felírható pluszpont, esetleg csak azt díjazhatjuk, hogy sikerült kiválasztaniuk az egyik legbravúrosabb Coelho könyvet. Apropó kiválasztás: nem minden esetben lett ilyen jó a végeredmény. Az egyik legnagyobb és szinte az egyetlen, de igen meghatározó negatívuma a filmnek, az a főszereplő kiválasztása. Veronikát ugyanis Sarah Michelle Gellar játssza, akiről elsőre semmi esetre sem egy igazi drámai színésznő jut eszünkbe, inkább beugrik a harcias Buffy, vagy a Kegyetlen játékok csavaros eszű gonosz kis békája. Na, ilyenkor aztán már végképp nem szeretjük, de ha még az is eszünkbe jut, hogy ő Freddie Prinze Jr. felesége, akkor a legtöbbünknek már nem annyira szimpatikus - persze még mindig jobb, mint ha a szerepre ugyancsak pályázó Kate Bosworth próbálkozna Veronika karakterének megformálásával. Azonban Gellar arckifejezéseit tanítani lehetne, annyira bénák és hiteltelenek. Nem tud, képtelen lelki fájdalomtól meggyötörten szenvedni, még sírni sem képes rendesen, és a szexjelenetekben úgy nyögdécsel, mint egy amatőr pornófilm sztárja. És ez nem feltétlenül az ő hibája, hiszen annyira más filmekben szerepelt eddig és annyira más karakterekhez vagyunk hozzászokva tőle, hogy nem csoda, ha nem veszi be a gyomrunk, és mesterkéltnek tartjuk ezt a drámaiságot. Talán úgy gondolták, hogy egy ismert arccal eladhatóbb lesz a történet. Nos, én teljesen ismeretlen és semmi esetre sem amerikai színészekkel, sokkal sallangmentesebbnek éreznem a filmet. De azt hangsúlyozom, hogy nem dobhatjuk be egy kategóriába az átlag amerikai filmekkel.
   

Aztán a férfi főszereplő: Edward. Hát ő nem lesz a tinilányok kedvence, mint Robert Pattinson, de azért színészileg bőven felülmúlja a teljesítményét. Noha Jonathan Tucker sem ilyen filmekben játszott eddig, elég jól megállta a helyét egy őrült, néma fiatalember szerepében. Ő egyébként elsősorban thrillerekben, horrorokban és bűnügyi sorozatokban tűnt fel eddig. Akik látták ezeket a filmeket, lehet, hogy kevésbé lesznek elégedettek vele, én most láttam őt először, és tetszett, amit csinált. Az igazi jó választás pedig David Thewlis, aki Dr. Blake szerepét formálta meg. Számomra ő maximálisan hiteles volt ebben a filmben, annak ellenére, hogy láthattuk már őt a Harry Potter két részében is, az Elemi ösztönben, szerepelt a Hét év Tibetben és az Ómenben is. Ennek ellenére mégis csodásan játszotta a magányos és szomorú, de elhivatott dilidokit. Talán ez azért is lehetett így, mert a filmben az ő személyiségjegyei, tulajdonságai voltak a leginkább kidolgozva. Csak annyit és úgy tett, beszélt, gesztikulált, amennyi minimálisan szükséges volt, mégis mindent szépen az értésünkre adott.


A rendezőről csak néhány szót. Emily Young fiatal rendezőnő, egy híresebb film köthető eddig a nevéhez, melynek címe: Az élet csókja. Nem sokat tudunk róla, úgy látszik, vonzódik a drámákhoz. Azt gondolom, hogy összességében vannak hibái a filmnek, mégpedig elsősorban az, hogy nem követte normálisan a könyvet. Nyilván ezt nem veszi észre az, aki nem olvasta az írott anyagot, de talán érezni fogja a logikai bibit. A nyugatias verzióban ugyan van utalás arra, hogy Veronika nem amerikai, és ez néhány helyen elő is jön, de semmi jelentősége nincs, csak úgy megjelenik, majd elvész. Logikai baklövés felhívni valamire a figyelmet, amit aztán elfelejtünk kihangsúlyozni. S persze a helyszínváltoztatás is merész húzás volt. Azonban több fórumon is olvastam, hogy az írónak tetszett a film. És bevallom valamiért nekem is. Az biztos, hogy egy pillanatig sem unalmas, annak ellenére, hogy nem pörgős, nem eseménydús, olyan érzések jelennek meg, amelyekkel minden ember találkozik. Mert mindenki elbizonytalanodik néha önmagát és a világot illetően egyaránt. És egy ennyire jó történettel bármit is kezdenének, akkor is jó maradna. Nálam egy pont levonás jár a sztori átalakításaiért, s kettő pont mínusz a főszereplő miatt. Veronika meg akar halni: 7/10.

Rendző: Emily Young
Forgatókönyv: Paulo Coelho és Larry Gross
Műfaj: dráma
Idő: 103 perc

Imdb értékelés: 6.7/10
Saját vélemény: 7/10

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...