Alkonyat: Napfogyatkozás

  • Írta: Ca$h
  • 2010. július 15.
Bella (Kristen Stewart) mindig is érezte magán, hogy ő valahogy más, mint a többi korabeli lány. Sose kedvelte más emberek társaságát, világ életében zárkózott volt, végtelenül gátlásos, nem éppen az a bulizós fajta...
Amikor anyja újraházasodott, úgy döntött, hogy egy időre leköltözik ritkán látogatott apjához, egy Washington állambeli kisvárosba. Sose gondolta volna, hogy itt ilyen szinten meg fog majd változni az élete, ugyanis amik nem sokkal ezután történtek vele, az jóval több, mint amit bárki is el tudna képzelni.


Megismerte a rendkívül különleges Edwardot (Robert Pattinson), akiről nem sokkal később kiderült, hogy vámpír. Majd mikor a köztük fellobbanó szenvedéllyel már egyikőjük se bírt, Edward azt a „lovagias” döntést hozta, hogy elhagyja Bellát. Ezzel persze borzasztóan összetörte a fiatal, tapasztalatlan lány szívét, aki a helyi őslakos Jacob (Taylor Lautner) karjai közt próbált meg kicsit megvigasztalódni. De erről a fiúról meg az derült ki, hogy farkasember. Bella össze van zavarodva, abba a ritka helyzetbe került, amikor egy nő két férfit szeret tiszta szívéből, de nem tudja, kit válasszon. Fájdalmas szerelmi háromszög ez, amikor a szabályok megszűnnek létezni, és nem számít semmi más, csak a saját boldogságunk. Persze Edward és Bella ősi ellensége is feltűnik a színen, és a bosszú ezúttal lecsapni készül...
 

Stephenie Meyer romantikus tini-horror regényei pillanatok alatt meghódították az egész világot, elindult egy természetes folyamat, aminek köszönhetően mind a nők, mind pedig a férfiak szórakoztatónak tartották eme történetet. Jómagam a legjobb barátom által találkoztam először az első rész mozi-változatával, csupán pár hónappal ezelőtt. Akik ismernek, sejthetik hogyan álltam hozzá ehhez a dologhoz; nem volt éppen könnyű rávenni arra, hogy megnézzem őket. Viszont a rengeteg hír, a lány ismerőseim folyamatos nyaggatása, és végül pedig ZooL barátom megerősítése rávett erre a bátor tettrem és egyáltalán nem bántam meg. Több újságíró is foglalkozott már azzal a témával, hogy vajon mi lehet ebben a történetben olyan különleges, ami miatt minden nem és korosztály rajong érte. A válasz erre igencsak egyszerű: rólunk, emberekről szól, és a legősibb érzésről, az igaz szerelemről. Hiába vannak benne vámpírok és farkasemberek, ez igazából csak egy álca, ami mögé elbújik a valós tartalom, célja, hogy eladhatóbb legyen világszerte. Mindenki igaz szerelemre vágyik, és ha már megélte, tudja milyen nehéz is ez az egész.
 

Az Alkonyat első részét egy női rendezőnek köszönhetjük (Catherine Hardwicke), és a mai napig ez a kedvencem. Egy rövid, ámbátor könnyed, felszabadító időutazásban lehet részünk a megtekintése közben, eszünkbe jut milyen szép is volt az első szerelem, no meg milyen ártatlan, és milyen intenzív. A második rész, az Új Hold ennél már sokkal komorabb, baljóslatúbb volt, ezzel együtt persze látványosabb és izgalmasabb is, de valahogy elvesztette azt a kedves, ártatlan mivoltát, amit az első részben annyira megkedveltünk. Ugyanez a változás történt meg a harmadik résszel is, ez tulajdonképpen már egy rendkívül komoly szerelmi dráma, néha megfűszerezve egy kis humorral és persze látványos akciójelenetekkel. A történet érdeme viszont legfőképpen az, hogy teljesen meg fog változni a véleményünk minden eddigi karakterről. A női nézők, akik eddig együtt éreztek Bella szörnyen nehéz helyzetével, legszívesebben megfojtanák őt, annyira idegesítő döntéseket hoz időnként. Az eddig túlságosan nyálasnak tartott Edward előtt le a kalappal, mert ezúttal be fogja bizonyítani, milyen mérhetetlenül nagy úriember is valójában. Az ifjú Jacobban pedig sokan csalódni fognak, pedig a korábbi részekben ő volt a legszimpatikusabb karakter.  
 

Az Alkonyat filmek nem valami magas költségvetésű produkciók, viszont egyértelműen érezni lehet rajtuk a színvonal -igaz minimális mértékbeni- növekedését. A színészek az elmúlt évek alatt tökéletesen beletanultak és átérezték szerepüket, a karakterek komoly fejlődésen mennek keresztül, és mi nézők lassan úgy érezzük, hogy megszületett az új Harry Potter a vásznon, aminek a folytatását évről évre tűkön ülve várjuk.  
 

Bevallom nem olvastam el egyik könyvet se, mivel ez a cselekedet már túlságosan beleütközne a magam által felépített erkölcsi kódexbe. De akik olvasták a regényeket, azt mondták, hogy a filmek meg sem ütik azt a színvonalat, amit eme hölgyemény korábban már papírra vetett. Ezen nem csodálkozom, hiszen az igazán sikeres történeteket szinte lehetetlen megfilmesíteni, erre idáig talán az egyedüli ellenpélda csak a Gyűrűk Ura volt. Én amondó vagyok, hogy mindegy olvastad-e, vagy sem, ezen a filmen jól fogsz szórakozni. Ha viszont ez az első rész, amit látsz, akkor a mozi előtt feltétlenül pótold be a lemaradásod, mert nem leszel képes igazán átérezni a történéseket. Ha létezik olyan ember, akit hozzám hasonlóan folyamatosan győzködnek, hogy „Nézd meg, nézd már meg!”, azoknak azt üzenem, hogy tegyenek így… nem fogják megbánni! A jelenlegi szubkultúra kihagyhatatlan darabjai ezek a filmek és könyvek egyaránt, amolyan trendi dolgok -a jó értelemben véve-, ami ellen felesleges harcolni, hiszen céljuk nem más mint a szórakoztatás. Éljetek a lehetőséggel!
 
Rendezte: David Slade
Forgatókönyv: Melissa Rosenberg
Zene: Howard Shore
Szereplők: Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner
Játékidő: 124perc

IMDB: 4.6
Saját vélemény: 8.0

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...