Free to Play filmajánló

  • Írta: Daks
  • 2014. március 23.
  • dota2, Film, free to play, valve
Köln, Németország. Bajnokok készülnek a világ valaha volt legnagyobb DOTA2 eseményére, 2011-et írunk, ez a Valve első hivatalos kihívása. Az 1 millió dollár fődíjazású The International.

Ehome, Online Kingdom, Na’Vi, Scythe, LGC, Invictus, Nirvana. Csak néhány név a GamesCom eSport világbajnokságának indulói közül, a ringben Kína, Dánia, Thaiföld, Oroszország, Malajzia, Ukrajna, Szingapúr, Csehország és Franciaország méri össze tudását. Két hangszigetelt szoba, tizenhat csapat, nyolcvan játékos, másfélmillió néző, és az eSport történelmének legnagyobb összdíjazása, ez előtt tiszteleg a Free to Play, a Valve saját készítésű DOTA filmje. Melyet minden igaz gamernek látnia kell.


„Szegény családból származunk. Első számítógépünket 1997-ben kaptuk meg, az egyetlen PC volt a környéken, mindenki hozzánk járt játszani.” - kezdi mesélni Dendi történetét a legendás játékos bátyja. Az ukrajnai Lviv városában járunk, az első DOTA2 világbajnokság előtt, a fiú szobájában egy öreg CRT monitor pislákol csak, horgolt terítő, megsárgult falak, a kelet-európai élet még sosem volt ennyire szürke és nyomasztó. „Meg fogok bukni. Kihagyom a vizsgáimat és szemesztert kell, hogy ismételjek. De ha nyerek, egyszer az életben végre lesz mire büszkének lennem.” - folytatja az interjút a tőle 12000 kilométerre, Szingapúrban élő Hyhy.


„Apám kikötői menedzser. Több tízezer konténer mozgását figyeli 14-16 órában naponta. Én másra vágyom.” - vallja a távol-keleti fiú, majd családja következik. „Ha nem tanul, nem lesz belőle senki. Egész nap a képernyőt nézi. Felkel, játszik és lefekszik. Nem értjük, hogy mit csinál.” - mondják az öregek, majd bemutatkozik Fear, aki az oregoni Medfordban, Egyesült Államokban kezdett nemrég új életet. „Édesanyám keményen dolgozik. És bármibe kezdjek bele, én is keményen dolgozok. Ő inspirál engem.”


A Free to Play dokumentumfilmes elemekkel mutatja be a három legenda, Danil Ishutin, Benedict Lim Han Yong és Clinton Loomis életét, miközben kirajzolódik az is, mit jelent az eSport kifejezés a világ eltérő tájain. A régi LAN-partik bajnokai ma professzionális keretek között játszanak, gazdag támogatói szerződéseket élveznek, és főállásban, fizetésért gyakorolnak. Ázsiában úgy néznek rájuk, mint a rock sztárokra, tele van velük a televízió, gamer házakban élnek, főznek rájuk, a stratégiájukat pedig külön erre a célra alakult, több fős csapat dolgozza ki, folyamatosan tökéletesítve minden mozdulatukat. Tizenöt év. Állítólag ennyi kell, hogy az eSport híresebb legyen, mint Európában a foci, vagy Amerikában a baseball. Ez a három fiú pedig az első sztárja a modern sporttörténelemnek.


A 2011-es világbajnokság történetét és azok főszereplőit időrendi sorrendben ismerhetjük meg. Kiírják a sosem látott 1 millió dolláros fődíjat, jönnek az első döbbent kommentek, majd bemutatkoznak a legnagyobb játékosok. Interjúkon, visszaemlékezéseken és családi fotókon keresztül kitárul előttünk a fiúk gyerekkora, bemutatkoznak a rokonaik és a barátaik, végül pedig jön a megmérettetések ideje, vonatra, repülőkre ülnek, s csapatukkal belevetik magukat a játékba. A film gameplay felvételekkel és CGI bevágásokkal mutatja be a legnagyobb csatákat, sorra esnek ki az ellenfelek, míg be nem köszönt a döntő napja, s ki nem derül, melyik csapat viheti haza a sosem látott összeget.


A Free to Play fantasztikus film lett. Gyönyörű felvételeket láthatunk benne a fiúk otthonáról és családjáról, a bajnokság hangulata pedig olyan elképesztően lebilincselő és drámai, hogy sokszor majdnem elsírtam magam. Az eSport a jövő sportja, ami pedig egy ilyen bajnokság ketrecein belül zajlik, az tényleg semmihez sem fogható, itt helye csak professzionális játékosoknak van, olyan gondolkodással, stratégiával és APM-mel, amit talán még elképzelni se tudunk.


Sokan nem értik a gamereket. Fogalmuk sincs, hogy miért játszunk hosszú hónapokon, vagy éveken át, ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazon a pályán, miért szeretünk jobban egy légkondicionált szobában ülni, mint kimenni a friss levegőre, hasznos, vagy hasznosnak mondott dolgokat csinálni. A Free to Play viszont egy olyan gyönyörű történetet mutat be, ami még a leghidegebb szívű ötvenpluszos apukákákat is elgondolkodtatja egy fontos dolgon. A játék számunkra többet jelent annál, minthogy bámuljuk a képernyőt, és tologatjuk az egeret. A játék számunkra a világot jelenti. Kikapcsolódást. Kihívást. Sikert. Boldogságot. És erről nem mondunk le soha.

Főszereplők: Benedict Lim, Danil Ishutin, Clinton Loomis
Rendezte: Phil Co, Nick Maggiore, Jeff Unay
Szerkesztő: Scott Balcerek, Phil Co, Lars Jensvold, Jeff Unay
Animáció: Andrew Burke, James Cunliffe, Cameron Fielding, Matt Logue
Zene: Mark Adler

Bemutató dátuma: 2014. március 19.

IMDB értékelés: 9,4
Gamekapocs értékelés: 9.0 


És a teljes film:

42.
Elyas
Igazad van de mi itt 10-15 órákról beszéltünk ami ugye nem tűnik nagy szabályozásnak :)
40.
Elyas
Nyílván ha jó a srác akkor támogatni kell de akkor is kell valaki hozzáértő aki megmondja h lehet belőle valaki... C nek azt mondták hogy belőle nagy focista lehet... Az akart lenni? Az. Keményen edzett? Igen. Jó játékos lett? Az sőt, zseniális.

De ezeknek a srácoknak mondta bárki hogy jó vagy, aki nem a haverja? Gyakorlatilag csak úgy megpróbálták... nekik összejött mert volt tehetségük hozzá... 1000 másiknak akik ugyanennyi időt öltek bele, nem vitték semmire.

Szóval ahhoz hogy a szülők bármilyen sportban támogassák a teljesen elhivatott gyerekeiket, kell valaki aki megmondja hogy van rá esélye hogy legyen valaki. Addig viszont a szülő szeme előtt csak a "tanulás, egyetem, jó állás" Szentháromság lebeg.

A kocsma helyett bármilyen más hely megfelel ahol a barátaival szórakozhat. A kocsmát csak példának hoztam.
37.
SLi
#30: erről van szó, ha az az álma akkor abban kell támogatni, nem arról beszéltem, hogy kurvára nincs kedve semmit csinálni csak punnyadni a képernyő előtt

azt csak ő döntheti el mit kezd az életével

másrészt szerintem még mindig nincs különbség a kocsma meg a játék között, csak annyi hogy az egyik a társadalom által elfogadott a másik meg nem.
36.
Lorthirash
#34: Én megértem amit mondasz de az előttem szólókkal is egyet értek szerintem nem kell mindenkinek ezt a (modellt) követni. Nem baj ha valaki másképp gondolkodik nem vagyunk egyformák.
35.
Elyas
Versenyem *
34.
Elyas
Torpexnek leesett mire gondoltam. Neked miért nem?

Én jártam apámmal kocsmába ahova biliárdozni jártunk amit rohadtul élveztem és még mindig emlékszem rá + az egyetlen nyertes versenyekről elhozhattam a fekete 8ast...

Az egész mondqnivaló a szórakozásról a baráti társaságról, a szocializáslódásról szólt.
32.
Stranger
#30: Mert a kocsmázás annyira értelmes... komolyan felfoghatatlan számomra ahogy egyesek gondolkodnak...
31.
PaprikaJancsi
Végignéztem és azt kell, hogy mondjam ez volt életem leghosszabb 75 perce. Ilyen unalmas és semmiről nem szóló dokumentumfilmet én még nem láttam. Alapjáraton arról szól ez az egész, hogy ha sokat ( nagyon sokat ) játszol, akkor van egy nagyon kis esélyed, hogy bejuss az első nyolcba. A filmmel igazából az a bajom, hogy nem értem minek. MI a fene értelme van ennek a filmnek ? Ez egy reklám akar lenni vagy egy e-Sport felhívás ? Komolyan nagy nehezen végignéztem és rájöttem, hogy semmiről nem szólt. Borzalmas volt.
Talán az egyetlen ember kinek ajánlani tudnám, azok a pro-Dota 2 játékosok. Mások pedig kerüljék el jó messzire.
30.
Elyas
#15. Nem tudom te hogyan reagálnád le hogyha a fiad napi 15 órát játszana de én tuti nem hagynám... Inkább elküldeném a kocsmába v vhova a haverjaival hogy értelmes dolgot csináljon.

Másrészt felőlem mehet e-sportolni ha igazán, nagyon fasza játékos de csak akkor ha utána vmit tud is kezdeni az életével. Pl. a tanulmányait folytatja, v nyelvizsgákat tesz és elmehet tolmácsnak v aminek akar. Nekem mind1 mit fog csinálni amíg élvezi, meg tud élni belőle és el tudja tartani a családját...

És én ha szülő leszek így fogok hozzáállni a gyerekeimhez nem pedig úgy hogy, "hadd döntse el maga hogy mit akar" mert jelen pillanatban én aludni, tanulniuk fogok de inkább loloznék.
24.
vmiki88
#19: Éppen ezért különlegesek ezek a srácok, mert el tudtak idáig jutni a több tízezer versenyszerűen játszó ember közül.

Persze, én is inkább szakmát tanulok, mert nincs bennem annyi akaraterő meg nem kergetek olyan nagy álmokat.
23.
jasonkrot
#22: Akkor te még nem hallottál a Twitch.tv-ről. Aki híres lesz és elkezd streamelni, azt mindenki elkezdi nézni, pénzeket adnak neki, mert ő a kedvencük, a szponzorok pénzeket adnak nekik, hogy a streameken kint legyen a logojuk, stb. Nem arról szól ez az egész, hogy egyszer nyersz 40 milkát és ennyi, azért a pénzért pedig évekig voltál antiszoc. De akkor a te logikáddal tekintve Puskás öcsi gyökér volt? Madár vagy Kokó is gyökér volt? Talán bárki, aki nyert az olimpián gyökér volt? Hiszen ezek az emberek lényegében arra tették fel az életüket, amit szerettek, sikeresek lettek, pedig volt rengeteg ellenfelük, milliók, akik a saját álmukat akarták megvalósítani. És a valódi sportolókat miért tiszteled jobban, mint ezeket a srácokat? A sakkozókkal mi van? betanulnak egy rakás stratégiát, és erős logikai képességet fejlesztenek a sakkhoz. Ezek a srácok betanulnak egy rakás stratégiát, majd erős logikai képességet fejlesztenek ki hozzá. A dotával nem tudom, h mi van, de pl a LoL konkrétan havonta változik. félévente szinte teljesen megújul. Aki nem tud lépést tartani az lemarad. Itt mindig van olyan, amit tanulhatsz, reflexekre van szükség, karakterek, képességek és itemek tömkelegének ismeretére, a karakterek (LoL ban championök) egymással, a pályával és az itemekkel való interakciójának ismeretére, stb. Mivel van több értelme a jégkorcsolyázásnak pl a gördeszkázásnál, a sakknál vagy a játékoknál? Semmivel, és élvezni is ugyanannyira lehet, ezt nem kellene elfelejteni.
20.
Lorthirash
komoly. :)

Haladunk a korral ezt el kell fogadni , ha tetszik ha nem.

Ez a jövő.
19.
KozmoMajom
az e-sportban pontosan ugyanaz a szívatás, mint az igazi sportban: hogy nagy pénzt tudj vele keresni, százmillió között kell legyél az első tízben. ez csak tíznek sikerül! a többi 99 millió... meg kesereghet egész életében, hogy baromi sok erőfeszítést tett a sikertelen (vagy nem elég sikeres) karrierért. a sportban csak nagyon kevesen jutnak el a világcsúcsra, a többieknek meg nem fizetnek túl jól.

lényegesen több értelme van (a lelkinyugalom és a sikeres karrier szempontjából) egy nyugalmas, tisztességes szakmát kitanulni vagy megfelelő diplomát szerezni. nincs benne akkora izgalom, de legalább nem egy majdnem lehetetlen álmot kerget az ember.
17.
sloth
#16: ha az utóbbit választod
16.
sloth
#14: https://warosu.org/data/tg/img/0277/47/1381892430499.jpg

#15: kocsmában randalírozni sokkal menőbb, mint barátokkal online eltölteni az estét, hisz akkor tök antiszoc vagy
15.
SLi
#14: az tuti mi?
nem lehet hogy inkább ő döntse el mit akar csinálni?
másrészt mi különbség van a kettő közt?
14.
Elyas
Szerintem elgondolkodtató... Mármint az hogy nem hova fejlődött ez az egész jó szórakoztatói iparág. Az az igazság hogy tényleg el kell felejteni majd a mi gyerekkorunkat ( én most leszek 18), azt hogy a friss levegőn focizok a haverokkal.
Ezt értem úgy hogy mire nekem gyerekem lesz a világ totál más lesz mint ahogy én eredetileg megismertem. Manapság már meg lehet élni abból ha valaki nagyon jól játszik és szerintem 20 év múlva ez egy igazi munka lesz amit az én korosztályomnak is el kell tudnia majd fogadni.
Ettől függetlenül én a játékot csak hobbinak tudom elképzelni. Az tuti hogy ha nekem fiam/ lányom lesz akkor 20éves korába nem napi 15 órában fog lolozni hanem barátjával/barátnőjével lesz valahol egy kocsmában.
13.
Gumiember
Kissé túl hype-t film szerintem nem azt mondom letették az asztalra a dolgod én is dotázok de kissé túl lett dramatizálva.
12.
attila4545
Nem rossz de azért nem egy LoL.
11.
Stranger
#9: Csak megpróbálták izgalmasabbá tenni a versenyeket, mert így a néző is érez egy kis súlyt a csatákon, így izgalmasabb lesz a film. De tényleg lehetett volna kevésbé nyálas. xd
Én kicsit kevésnek tartottam a gameplay jeleneteket, ha nem is arra koncentrál a film... bár még nem néztem teljesen végig a filmet.
Ja és egy ilyen fődíjérét menő harcot jó hogy felhájpolnak, azért ez tényleg nem kis tét.

AnFionn: Hát igen, a játékosok nagy része kikapcsolódni akar, de focizni sem azért megy le az ember, mert VB-t akar nyerni. xd
10.
pitlord23
hopp én is giga hibájába estem
9.
pitlord23
Ilyen névvel, hogy "szaradotamegaesport" és a 20 perccel ezelőtti regisztrációddal (+helyesírási hibák) nem nagyon tudlak komolyan venni, pedig több ponton is egyezik az általad idehányt szöveggel a véleményem. Az ukrán srác nem volt szegény, csak a nyugatiak szemében maximum. De amúgy is csak a sírás ment az összes interjúban, jaj elhagyott a barátnőm, meghalt apám, elküldtek otthonról, mert ki nem állhatták, hogy este 8-tól reggel 10-ig dotázok és üvöltözök, a gonosz iskola nem hagyja, hogy elhalasszam a vizsgáim, hogy elmehessek dota versenyre, komolyan mondom tiszta szappanopera stílus, mondjuk valóban profin forgatták le, és még Jeremy Lin, az egyik kedvenc kosarasom is megszólalt, de a tartalom attól még Barátok közt szintjén marad, és nem csodálkozom, hogy az elmúlt tíz évben ezeken a médiaszennyeken nevelkedett fiataloknak, és fiatal-felnőtteknek tetszik ez a film, de unaloműzésen kívül nem jó másra. Nálam 4/10 pont.
8.
giga321
Baszki mire leírtam Èn lettem a hetes számú XD.
7.
giga321
#4: Ne legyen félreértés. Èn is megnéztem annak ellenére, hogy nem dotázok. Mert végül is moba, az meg érdekel.

Hetes számú kommentelőnek csak és kizárólag gratulálni tudok.
6.
AnFionn
Tényleg jó film, bár szerintem az átlag gémer még mindig kikapcsolodásra, haverkodásra használja az MMOkat/játékokat. De érdekes betekinteni az első e-sportolók életébe.
Ajánlom még a Minecraftról szóló dokumentumfilmet.
https://www.youtube.com/watch?v=ySRgVo1X_18
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...