Egy Hajós viharos vizeken

  • Írta: pipi
  • 2005. március 15.
A gyakorlattól eltérően ezúttal egy cikk áráért kettőt kaptok, hiszen Pipi és Isaac is górcső alá vette Hajós András új műsorát, a Benne Leszek A Tévében című furcsa torzszülöttet. Szánalmas zsűri, földön fetrengő közönség, lelkes fellépők, mindez egy jobb sorsra érdemes magyar zenésszel...

Biztos, hogy benne kell lennünk a Tv-ben?

Szerintem a címben szereplő kérdés jogos, ugyanis végignézve Hajós András pénteki műsorát: Benne leszek a Tv-ben címmel kínomban ez a gondolat fogalmazódott meg bennem. Tényleg ez kell manapság a magyar társadalomnak? 200 kilós sztriptízelő primatonnák :), cserepeket széttörő kamu karatésok, és forma1-es verseket író gyengeelméjűek. Tudom, hogy ezek kicsit erős szavak, de most őszintén ki gondolt mást ezekről az emberekről, vagy inkább úgy kérdezem, hogy kit nevetettek meg ezek az emberek? Mert ezt a műsort állítólag az emberek szórakoztatására találták ki, de megmondom őszintén én az egy órás műsoridő alatt (+-10perc ph-érték) kb. 5 percet nevettem, azt is Hajós beszólásain, vagy pusztán szánalomból. Egyszóval ezt így nem lehet csinálni, ráadásul nem fő műsoridőben. Bár tudom, hogy volt már ilyenre példa, itt van mondjuk a magas színvonalon szárnyaló Győzike show vagy a hétköznapok estéinek szürkeségét megtörő szuper akció,- és katasztrófa filmek tömkelege Dolph Lundgren vagy Chuck Norris főszereplésével, amelyekről Isaac barátom már kifejtette a véleményét egyik cikkében (aki még nem olvasta annak ajánlom figyelmébe).

Most hadd szóljak pár szót a zsűriről is. Hmmm… Mit is mondhatnék? Magyarország krémje, akikre „mindenki” felnéz. Komár Laci a mi kis „magyar” Elvisünk, aki úgy el van szállva magától, hogy szinte már a talaj fölött lebeg fél méterrel, aztán itt van Lilu a világszerte híres valóság show műsorvezetője, és persze nem szabad megfeledkeznünk a harmadik zsűritagról sem, akiről megmondom őszintén azt se tudom, hogy kicsoda :) mivel még sehol nem láttam, de úgy néz ki, mintha épp most szabadult volna az elmeosztályról. Talán ennyi jellemzés elég is a zsűriről.

És most vegyük górcső alá a lelkes közönséget. Az addig oké, hogy a fellépők és a zsűri is színvonalon aluli, de olyat még nem láttam, hogy a közönség is az. Szánalmasak voltak az erőltetett tapstól kezdve a földön hempergő és sikoltozó rajongó lányokig, akik csak akkor produkálták magukat, amikor a kamerán lévő kis piros fényforrás kigyulladt. Tőlük már csak az volt szánalmasabb, amikor valamelyik zsűritag a kalapáccsal épp véget szeretett volna vetni egy-egy „produkciónak”, mire a lelkes közönség hangosan a nem szócskát kezdte el kiabálni ezzel próbálva megmenteni a színpadon szereplő „sztárt” a csúfos leégéstől. Egyszóval borzasztó. Ha élhetnék Gálvölgyi művész úr szavaival, erre azt mondanám: én kérek elnézést :)

Összefoglalva az eddigieket én úgy gondolom Hajós borzasztóan nagy baklövést csinált, amikor elvállalta ennek a műsornak a vezetését. Mi ebből a tanulság? Talán az, hogy a pénzen kívül más dolgokra is kellene gondolni, amikor ilyen döntéseket hoz egy ember. Mert ugye eddig mindenki egy nagyon poénos és vicces fickónak ismerte meg Hajóst, de ezek után sok ember azonosítani fogja az ő személyiségét ezzel a műsorral (tisztelet a kivételnek) és ez nem valami előnyös számára. Bár ő tudja, ha neki fontosabb az a pár milla, amit a műsorvezetőségéért fizetnek neki, akkor ő nyert. De mi ezzel csak vesztettünk egy újabb hosszú és unalmas órát az életünkből, úgyhogy szerintem mindenki gondolkozzon el a cikkem elején feltett költői kérdésről: Biztos, hogy benne kell lennünk a Tv-ben? (Pipi)

-- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- --

Vak röhög ki világtalant

Újabb szög a kultúrált szórakozás koporsójába, vagy élvezhető, szívet melengető produkció. Vajon melyik megállapítás igaz a Benne Leszek A Tévében című új RTL- es műsorra? Nos, a kérdés azért nehéz, mert mindkettő elég távol áll a valóságtól. Láttunk már ennél jóval szarabb, és jóval felemelőbb dolgot is életünkben. Elég nagy ellentmondások is feltűnnek a műsorban, például hogy jön ahhoz a szerencsétlen, kiégett, egykori műmellszőrzet-király lakodalmas rokker (a Magyar Elvis, te jó ég!), hogy kritizáljon egy, az ő általa rendszeresen nyújtott produkcióknál cseppet sem bénább attrakciót előadó valakit, azonban a számokat látva az ember arcára akaratlanul is kiül a szánakozó mosoly, leginkább afelett érzett sajnálatunkban, hogy ezeknek az embereknek nincs egy barátjuk sem, aki szólt volna nekik, hogy kedvesem, ide inkább nem kellene elmenni, mert nem veled, hanem rajtad fognak röhögni.

Végeredményben pedig igazuk van, ezeket a produkciókat én nem tudtam mosoly nélkül megállni, a magát kung-fu mesternek képzelő skizofrén őrült, vagy a lógó nyelvvel lábemelgető Liza Minelli imitátor képe már-már annyira abszurd, hogy vicces. Tehát, bármilyen furcsa is, a műsor gyenge pontja nem a fellépők között keresendő. Sokkal inkább a zsűrinek nevezett, ám ehelyett magát az egy és oszthatatlan világmindenségnek képzelő, három folyékony állagú zselé-emberből álló paprikajancsik gyülekezetében, vagy a televíziózás legsötétebb korszakát (ha nem azt írjuk éppen) idéző közönség első pár sorában helyet foglaló pubertáskorú, egy kis szereplésért mindenre kapható, extázisban fetrengő fiatal lányokban.

A zsűrire valóban érdemes néhány mondatban kitérni, fentebb már említettem Lacit, a jelenleg munkanélküli vén, de azért még "diszkrét" festett hajjal büszkélkedő bálványt, aztán szorosan mellette üldögél Lala vagy valami ilyesmi nevű szőke asszony. Ő főleg a nőnemű versenyzőket osztja, nyilván félti jól megérdemelt helyét a csatornánál. Mellesleg nagyon okos (ez egyébként első ránézésre látszik rajta), és intelligens is, "egyáltalán nem" személyeskedő. Maradt még a kétes nemi identitású fiatal ismeretlen a másik szélen, akit valami különös okból kifolyólag mindenkinek ismerni kellene, aki nem teszi az ássa el magát. Nekem speciel nem rémlett sehonnan, de affektáló stílusával, megnyerő (kissé kancsi) pillantásával azonnal „belopja magát” az ember szívébe.

Említsük meg a jobb sorsa érdemes műsorvezetőt, Hajós Andrást is. A kiváló TV2-ős Magánszám, és a Viasat-os Késő Este után manapság nem kényeztetik el hozzá illő munkákkal. Rábízták az évek során politikai nyugdíjasklubbá vált Heti Hetes megmentését, próbálkozik is ő erősen, most meg ez a „röhögjünk-a-szánalmas-tahókon” műsor. De mindenki tegye a szívére a kezét, a felkínált (nyilván bőséges) jutalomért melyikünk nem vállalta volna el a szerepét. Végül is ő az egyetlen, akin szívből, minden rossz érzés nélkül tudunk kacagni, más kérdés, hogy a nevettetésre igen kevés időt kapott a rendezőtől. Legalább a zsűrit osztja rendesen. Ne feledjük, ez nem Hajós projektje, őt csak műsorvezetőnek szerződtették!

Mindenesetre érdekes látni, hogy a magyar sztárvilág legalja osztja a Balázs sót kulturális műsornak tekintő réteg ugyanezen színvonalú képviselőit, érdekes kontrasztot alkotva gagyi és gagyi között. Nem lepődnék meg, ha néhány adás után maga a zsűri is fellépne valamilyen érdekes produkcióval, Laci akár énekelhetne, Lilu mondjuk mesterkurzust tarthatna televíziós műsorvezetésből, a féleszű srác pedig okosakat mondhatna, esetleg divatbemutató. Ugyanitt lennénk, csak rajtuk nem tudnánk kacagni. Ők ti. évek óta ezt csinálják (ráadásul még pénzt is kapnak a műsorhoz hasonló színvonalú produktumokért). A különbség csupán annyi, hogy ők elhiszik magukról, hogy jobbak, mint a fellépők. Pedig mekkorát tévednek(Isaac)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...