Dungeons & Dragons: Betyárbecsület filmkritika

Hiába egy kimeríthetetlen táptalaj a Dungeons & Dragons univerzuma, valahogy mégsem sikerült a 2000-es években debütáló mozifilmeknek maradandót alkotniuk Faerûn tájaira lépve. A hardcore fanatikusok mellett egyébként a többi fantasy rajongó is cserben lett hagyva, hiszen a műfaj az elmúlt évtizedben szép lassan átvándorolt a streamingplatformokra. Ennek köszönhetően rengeteg sorozatot kaptunk a zsáneren belül, azonban az egész estés filmek drasztikusan elpárologtak a tévé és mozi képernyőkről. A Dungeons & Dragons: Betyárbecsület pontosan ezt a tátongó űrt hivatott betölteni, és habár nem dobott 20-ast a kockával, a nehézségpróbát így is magabiztos sikerrel állta.

A történet szerint bárdunk, Edgin Darvis (Chris Pine) korábbi traumáját barbár társa, Holga Kilgore (Michelle Rodriguez) és lánya Kira (Chloe Coleman) segítségével próbálja feldolgozni, amikor egyszer egy visszautasíthatatlan tolvajlás kopogtat az ajtójukon. Ahogy az lenni szokott természetesen a meló nem végződik jól, így Icewind Dale egyik börtöntornyában kötnek ki. Egy (feleslegesen) rögtönzött szökést követően ismét felveszik a kapcsolatot korábbi cinkos társaikkal, Forge Fitzwilliammel (Hugh Grant) és Sofinával (Daisy Head), akiktől hamarosan megtudják, hogy nem véletlenül siklott félre a legutóbbi rablásuk.

A duó így ismételten menekülni kényszerül Neverwinterből, de személyes okokból kifolyólag – na, meg persze a mesés kincsek mámorában – bosszút esküdnek korábbi társaik ellen, majd nekivágnak a tökéletes party összeverbuválásához. Kalandjuk során csatlakozik hozzájuk egy nem túl magas szintű mágus Simon Aumar (Justice Smith), egy tiefling druida Doric (Sophia Lillis), illetve egy rövid ideig még egy paladin Xenk Yendar (Regé-Jean Page) is. A karakterek mind a castingot, mind a szerepüket tekintve nagyon jól sikerültek, amiből egyedül Daisy Head gonosz varázslója lóg ki, aki nem igazán tudott ennyi idő alatt kibontakozni. Nincs ezzel egyébként semmi probléma, de a modern idők komplex antagonistáihoz képest határozottan retróbb érzést kelt a jelenléte.

A klasszikus kasztarchetípusok mellett természetesen Faerûn színes faunája is visszaköszön a képernyőről, így a rajongók garantáltan Leonardo DiCaprio-mémet megszégyenítően fognak mutogatni a vászonra. A különböző lények, tájak, felszerelések és varázslatok megvalósítása kifejezetten kellemesen festenek a nagy képernyőn, habár ha nagyon szőrös szívű akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy a Warcraft-film trónfosztása ebben a témában nem következett be. Ettől függetlenül rengeteg emlékezetes (és humoros) jelenetet tartogat a Betyárbecsület - például a dagi sárkány szerencsétlenkedésére még biztosan egy jó ideig mosolyogva fogunk visszaemlékezni.

A látványnál maradva meg kell említeni, hogy a kameramunka is remekül sikerült, külön megsüvegelendő, hogy az akció részek sem lettek halálra vágva, így megfelelően lehet élvezni a mágiával, kardpárbajokkal és alakváltásokkal tűzdelt összecsapásokat. A kísérő muzsikát ezúttal egyébként Lorne Balfe szolgáltatta, aki bár nem rugaszkodott el a klasszikus “vonósok/kürtök-kombótól, de így is tökéletesen kiszolgálja az adott jelenetet az aláfestő zene.

Feltételezhető, hogy ha a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület az elvárásoknak megfelelően teljesít a kasszáknál, akkor a Paramount Pictures szeretne egy filmes univerzumot ráhúzni a népszerű fantasy világra, de egyelőre nem estek marveles túlzásokba a témát illetően. Éreztetik, hogy bőven van még mit megmutatni ezen a történeten túl is, de a közel két órás cselekmény alatt kerek lezárást kapunk, és nem lesz (sok) stáblista utáni jelenet.

Viszont a képregény filmekre jellemző humort már kevésbé sikerült elegánsan átemelni a rendező párosnak, ugyanis egyes helyeken szemrebbenés nélkül ráaggatták Drex egyik karaktervonását egy fontosabb hősre, de az Owlbear is kísértetiesen ismerősen gyepál a földbe egy “nyikhaj istenkét”. Az enyhe lopás aromát leszámítva ettől függetlenül rengeteg helyen jól működnek a viccek a filmben - sőt, az se ritka, hogy tudatosan kifigurázza a műfajt, mint például amikor leszögezik, hogy nem lehet mindent varázslattal megoldani...vagy legalábbis többet kell könyörögni érte a DM-nek ugyebár.

Nem fogunk évekkel később Gyűrűk Ura-mértékekben visszaemlékezni rá, de kisebb-nagyobb hibái és furcsaságai ellenére a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület így is egy könnyed, szórakoztató és közel mindenkinek ajánlható mozi lett. Ez egyrészt szuper hír a filmőrülteknek, másrészt egy határozottan pozitív képet vetít előre a népszerű univerzum jövőjét illetően - pláne az eddigi próbálkozások fényében. Nyugodtan markoljátok fel tehát a D&D-fanatikus, vagy akár a normie ismerőseiteket erre a hiánypótló fantasy mozira, mert garantáltan mind a két csoport jól fog rajta szórakozni.

Gamekapocs értékelés: 7.5

Eredeti cím: Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves
Rendezők: John Francis Daley, Jonathan Goldstein
Producerek: Chris Pine, John Francis Daley, Jonathan Goldstein, Zev Foreman, Greg Mooradian, Denis L. Stewart
Forgatókönyv: Michael Gilio, John Francis Daley, Jonathan Goldstein, Chris McKay
Szereplők: Chris Pine, Michelle Rodriguez, Regé-Jean Page, Justice Smith, Sophia Lillis, Hugh Grant, Chloe Coleman, Daisy Head
Zene: Lorne Balfe
Vágó: Dan Lebental
Operatőr: Barry Peterson
Forgalmazó: Paramount Pictures
Játékidő: 134 perc
Hazai premier: 2023. március 30.