Ilyen felmenőkkel gondolom senkit sem fog meglepni, hogy a Battle Shapers ízig-vérig akciójáték, amiben az adrenalindús összecsapások mellett a folyamatos elhalálozás is nagy szerepet kap. Ez leginkább a különféle rougelite-elemeknek köszönhető, aminek hála minden egyes próbálkozásunk után egyre erősebben térhetünk vissza megmenteni New Elysium városát. Főszereplőnk Ada rá is lesz kényszerítve a folyamatos fejlődésre, mivel a robotvezérek által elindított fertőzés a környék összes masinájába belefészkelte magát, ezáltal változtatva át őket agyatlan gyilkológépekké. Egyetlen józanul maradt példányuk Meemo, akinek segítségével igyekszik hősnőnk megfékezni a tébolyt és a robotvezéreket legyőzve visszaállítani a rég nem látott békét.
A fő feladatunk tehát a fertőzés visszaszorítása lesz, amit az azt elindító robotvezérek legyőzésével tehetünk meg. A korai hozzáférésben elindult játékban ezek közül egyelőre kettőt lőhetünk ócskavassá, mielőtt azonban leszámolnánk velük, addig még megannyi csatlóson kell átverekednünk magunkat. Ez kezdetben egyáltalán nem egyszerű, hiszen nulla fejlesztéssel és alap fegyverekkel esélyünk sem lesz ellenük, így aztán rá leszünk kényszerítve a farmolásra. Sajnos ezen a téren a játék egyáltalán nem szégyenlős és pofátlan módon olyan szinten rángatja előttünk a nehézségi görbét, hogy az első pár órában kilátástalan helyzetek tömkelegében találjuk majd magunkat. Ez leginkább a bossokat elérve érhető tetten, ahol már az első két fázisban megjelenő ellenfelek legyűrése is szép feladat, hogy a főfogásként érkező rohadékról már ne is beszéljek.
Ezek miatt a nehézségi anomáliák miatt bizony fejlődnünk kell, amit a próbálkozásaink között, a főhadiszállásunkon tudunk megejteni. Itt költhetjük el ugyanis a runok alatt megszerzett Turiniumot, amivel permanens extrákat vásárolhatunk magunknak. Ezáltal tehetünk szert jobb páncélra, több életre, de a pályákon megszerezhető képességeinket is itt erősíthetjük, ezáltal növelve azok hatékonyságát. Ugyan utóbbiakat pár kivételtől eltekintve (kitérés, falon futás) véletlenszerűen kapjuk meg az adott próbálkozásokon belül, egyáltalán nem mindegy, hogy teszem azt a gránát csak felrobban, vagy tüzes tócsát hagy maga mögött. Persze simán előfordulhat, hogy a játék nem kegyes hozzánk és olyan kombinációban pakolja elénk az extrákat, amiket használva pillanatok alatt feldobjuk a fémtalpunkat, de érdemes észben tartani, hogy ezeket menet közben cserélgethetjük, feltéve, ha találunk olyat helyettük, ami használhatóbbnak tűnik.
Fegyverek esetében ugyancsak ez a helyzet, azaz, ha megtaláljuk őket a pályákon, akkor mehet az erősítésük a bázisunkon. Egyszerre egyébként kétféle halálosztó lehet nálunk, tetszőleges összeállításban és szerencsére a töltényekkel sem kell foglalkoznunk, mivel mindegyik örök tárral rendelkezik, csak az újratöltésre kell egyedül odafigyelnünk. Ezeket szintúgy véletlenszerűen rakja elénk a rendszer, bár némi ráhatásunk azért lehet a felszerelésünkre, de csak akkor, ha találunk egy boltot. Utóbbiak előfordulása elképesztően ritka, cserébe viszont komoly erősítéseket vásárolhatunk bennük a próbálkozásaink alatt megszerezhető aranyból. Ez a Turiniummal ellentétben a körök végeztével lenullázódik, szóval nem érdemes tartogatni őket, amennyiben tehát találunk valami értelmeset a felhozatalból, azt ajánlott rögtön a magunkévá tenni. Ez különösen igaz akkor, ha az adott cucc valamicskét gyógyít is rajtunk, ugyanis a játékban hihetetlenül nehéz az életerőnk visszanyerése, amit a fejlesztők a pajzs rendszerével igyekeztek kompenzálni.
Ennek lényege, hogy harcok közben, ha eleget sebzünk az ellenfeleken, akkor megtántorodnak és ilyenkor bal karunkat használva bevihetünk egy halálos csapást. A rózsaszínben pompázó ellenséges robotok kivégzésekor megannyi pajzstöltő hullik a földre, a legjobb pedig az egészben, hogy ilyenkor fel is robbannak, ami sebzi a közelben lévő többi ellenséget. Sőt, ha elég ügyesek vagyunk, akkor egyszerre többet is legyengíthetünk, így okozva láncreakciót, aminek folyományaként maximumra tölthetjük a pajzsunkat. Természetesen a játék kezdetén ez sem annyira egyszerű, ugyanis a pajzskészletünk eléggé limitált, de a későbbiekben, pontok elosztásával jócskán megnövelhetjük a maximális értékünket.
A belsőnézetből való halálosztás egyébként meglehetősen élvezetes, a kivégzés rendszerének hála pedig folyamatosan a következő lépésünket tervezzük, miközben próbálunk elvetődni a felénk záporozó lövedékek sokasága elől. Szerencsére hősnőnk mozgása kellően gyors és bár alapból sok lehetőség zárva van előttünk, később már vetődéssel, dupla ugrással és falon futással kiegészülve járhatunk haláltáncot a megfertőződött robothadsereg vonalai között. Az akrobatikus képességeink egyébként a harcokon kívül is jól jönnek majd, hiszen ezeket használva olyan titkos helyekre juthatunk el, ahol garantáltan találunk valami használható eszközt. Ami viszont probléma, hogy a random faktornak hála simán elénk kerülhet olyan feladvány, amit az akkori karakterünkkel sehogy sem tudunk majd megoldani.
Mondjuk ez utóbbi, azaz a véletlenszerűség elég érdekesen működik a játékban, mert míg az eszközök, valamint az ellenfelek felhozatala terén nincs probléma a változatossággal, addig a pályák esetében már igencsak kilóg a lóláb. A legnagyobb gond az, hogy jelenleg elképesztően kevés modullal dolgozik a rendszer, aminek hála az ellenséges harcok és a ládák hajkurászása közben nagyon hamar ismerős elemekbe botolhatunk. Egész konkrétan elég 2-3 próbálkozás és már mindent láttunk és ezen sajnos az a pár extra módosító, valamint a főellenfelek folyamatos vegzálása sem igazán tud érdemben változtatni. Ezen a téren még biztos kell a bővítés, amire a fejlesztők ígéretet is tettek, hiszen az előreláthatólag 9 hónapra tervezett korai hozzáféréses időszak alatt számos pályával, ellenféllel, fegyverrel és képességgel igyekeznek megtoldani a jelenlegi felhozatalt.
Sajnos azonban nemcsak a tartalom az, ahol kiérződik a korai hozzáférés árnyoldala, mivel a Battle Shapers megvalósítása is igencsak felemás. Ugyan a rajzfilmes látványvilág egész jól mutat és ennek hála az optimalizációval sincs gond, viszont ahogy kiérünk a játékból és bekerülünk egy menübe minden megváltozik. Én nem tudom, hogyan sikerült ezt így megoldani, de ilyenkor a videókártyám olyan hangot ad ki, mintha ki akarna szállni, a töltési idők borzalmasan hosszúak és ha behozzuk a steames felületet közben, akkor láthatjuk, ahogy egérkurzorunk szaggatva próbál életben maradni. A legviccesebb az egészben pedig az, hogy mindezt HDD-re telepítve produkálja, amire legyinthetnétek, mondván akkor rakd SSD-re, ha ilyen gondjaid vannak és hát pont ez az, ugyanis utóbbin egyszerűen nem volt hajlandó elindulni nálam. A fórumokat olvasgatva másoknál is felmerültek hasonló gondok és ugyan a fejlesztők már jelezték, hogy dolgoznak az ügyön, ettől függetlenül érdemes lehet kivárni a vásárlással, mert bár a Battle Shapers egy jópofa kis játéknak ígérkezik, jelenlegi állapotában csak egy meglehetősen hiányos és a gépünkre veszélyes fémvázat kapunk a pénzünkért.
A Battle Shapers kizárólag korai hozzáférésben érhető el a Steamen keresztül.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.