Vidám szombatot GK tagok! A mai téma azért valamivel bonyolultabb lesz, mint az egyszerű változás. Leginkább a veterán játékosokhoz szól majd a cikk, de a fiatalabbak is "tanulhatnak" belőle valamit. 

 Mennyivel másak voltak régen a game-k, mint ma! Ha jól belegondolunk, ég és föld a különbség. Sokan írják azt, hogy anno lelkük is volt a játékoknak, nem mint ma. Én is nagyon sokáig így voltam ezzel, amíg meg nem vettem pc-hez a SNES kontrolleremet és nem játszottam egy csomó NES, SNES és Sega címmel. A legjobbakkat toltam újra és elég jól elszórakoztam velük. Ám, ha a mai gamákhoz hasonlítjuk őket, akkor semmitmondó stuffokról beszélünk, persze akad egy-két kivétel. Sokan mégis azon vannak, hogy abban az időben jóval faszábbak voltak a játékok. Mint veterán gamer, bátran állítom: ez nem igaz! Akkor mégis miért erősködnek ezzel ennyien? Erre fogok most választ adni.

 Gondoljunk csak bele, akkor mi még gyerekek voltunk és több szabaidőnk volt élvezni a játszást. Plusz az emlékezőtehetségünk is nyitott volt, mint egy éjjel-nappali. A legfőbb pedig, hogy nem voltak más játékok, csak a 2D-sek. Nem tudtuk mihez hasonlítani, de nem is kellet, mert ilyen gondolat még csak meg sem fordult a fejünkben. Tehát élveztük a korszakot és beszippantottuk a sok szép emléket. Gyerekként ezekből jóval több van, nem csak videójátékok terén. És pont ezek az emlékek azok, amely miatt tévhitben élünk, gondolván, akkor minden jobb volt. Pedig az akkori jó játékokat közel sem lehet összehasonlítani a mostaniakkal. Aki pedig az ellenkezőjét állítja, az játszon néhány hétig azokkal a retro game-kel. Nem mondom, persze, hogy van kivétel, mert ütős címek mindig is voltak, de esetünkben a mennyiségük elhanyagolható. Jómagam egy kezemen meg tudnám számolni őket. A legtöbbször mindig egyforma volt a játékmechanika: balról-jobbra kellett haladnunk, miközben ráugrunk vagy lelőjük az ellenséget. Mindegy, hogy Mario vagy Batman kazi csücsült a konzolban, egyformán szórakoztatóak voltak, mert ugyanazon az alapon működtek. Persze, mint már említettem, néha akadtak kivételek. Ilyen például a Prince of Persia. Ott már gondolkoznunk is kellett és taktikusan harcolnunk. De az ilyen játék tényleg ritka jelenség volt.

 A többség tehát egy kaptafára épült, de mivel változatos karakterek és pálya felépítések voltak, ezért "másként" hatottak ránk. Most, amikor vagy 100-at ismét kipróbáltam, szinte mind ugyanolyannak tűnik. Alig van kivétel. A mostani játékok viszont rohadtul változatosak, ergo tucatnyi lehetőségekkel felruházva. Ha egy tps-t veszünk példának, akkor már ott is rengeteg a különbség. Mondjuk egy Metal Gear vagy Uncharted, esetleg Resident Evil, közel sem ugyanaz, hiába sorolhatóak az alapok egy műfajba. A grafikát igazságtalanság lenne összehasonlítani, mivel az kizárólag a kor fejlődésének tudható be. Anno története is alig volt a játékoknak. Vagy valami kis egyszerű semmiséggel rukkoltak elő, vagy valami jobbal, de nem olyan szinten, hogy komolyabban felkeltse érdeklődésünket. Ma a leggyengébb stuffokba is igyekeznek valamirevaló történetet vinni. Nézzük mi a helyzet az oldalnézetes gamákkal! 2D-s játékok ma is vannak és meg is látszik rajtuk, hogy jóval érdekfeszítőbbek, mint a régiek. Limbo-története majdnemhogy nulla, balról-jobbra haladsz, tehát alapokban a retrókra hajaz, mégis mennyivel több újdonságot nyújt, méghozzá tisztelendő sikerrel.

 Senki ne mondja nekem azt, hogy a mai játékoknak nincs lelkük! Olyan feledhetetlen címek mellett, mint az Alan Wake, Heavy Rain, Far Cry széria, MGS, God of War, Gears of War, Mass Effect, Bioshock meg még sok-sok egyéb, ez lehetetlen. Abban az időben azok a játékok számítottak a csúcsnak és ez tényleg így volt, sőt maradjon is így. Azóta sok év telt el és mint minden más, a gémek is fejlődtek, jobbak lettek. A lényeg, hogy gyerekkori emlékeink továbbra is bennünk éljenek! Ugyanakkor nem árt, ha ma is nagy kanállal élvezzük a mai stuffokat és nem hasonlítgatjuk őket a régiekkel. Ha akkoriban vannak a 3D-s játékok is, akkor más véleményen lennétek, kedves veteránok. A legjobb példa erre az, hogy ahogyan 3D-be ment a játékipar, be is fuccsolt a 2D-s. Mindenki PS-t akart, Crash Bandicoot-ot, Gran Turismo-t meg Syphon Filter-t. Van persze egy kis hiány is a mai játékvilágban, ez pedig a PS1 és N64 korszakában közkedvelt 3D-s platformjátékok! Pedig milyen jót szórakoztunk velük! A már említett Crash Bandicoot, Gex, Bugs Bunny, Jak and Daxter stb. A Naugthy Dog (is) nagyon tudta a dolgát ezen a téren, de ma már teljesen kimentek azok divatjából, amit nem is bánok, mert még ütősebb produktumokat tesznek le az asztalra.

 Még megemlíteném a GTA-t is. Emlékeztek milyen ütős volt az első két része? Új színt hozott a videójátékok világába. Hiába csak felülnézetből tolhattuk a stuffot, sok dolog újként hatott ránk. Ilyen volt például a kocsikba átszállás, a verdákban hallgatható rádiózenék és nem utolsó sorban a változatos küldetések. De ismerjük be, a mai sandbox GTA-t már nem cserélnénk le a régi stílusra. Mint írtam, minden változik és jobb lesz. Akkor egy volt a jó, ma pedig más. Felnőttünk és ezzel az életünk is gyökeresen megváltozott: melózunk, hogy eltarthassuk családunkat, számlákat fizetünk, gyakran keveredünk stresszes szituációkba stb. Érthető, hogy így a játékok sem fognak ránk annyira mélységes pozitívummal hatni, mint amikor gyerekek voltunk és gondtalanul éltünk. Szüleink eltartottak, barátainknak mindig volt ideje ránk, nyáron több szabaidejünk volt, mert hát, akkor nincs suli. Persze, hogy akkor a videjátékok is sokkal szebb hatást gyakoroltak ránk! Hiszitek vagy sem, de ennek is van köze hozzá, csak jobban el kell gondolkozni rajta.

 Köszönöm a figyelmet és sok élvezetes videójátszást mindenkinek!