Gondolatok, tartalmak...

Talán én vagyok túl választékos, de hiányolom az igazán tartalmas anyagokat, amelyekben teljesen el tudok merülni, amíg csodálattal irányítom az előre megírt sorsom, önfeledten, izgalmasan, érzelgősen.

Megint nosztalgiázom... Előkaptam a kis gyüjteményemből az egyik régi kedvencem, a Fahrenheit-et.

Megint azt érzem, mint amikor először kalandoztam vele. Izgulok, figyelek a történetre, az aláfestő muzsika szinte elvarázsol. Képi világát nem minősíteném, hisz természetes, hogy nem lehet a mai programokhoz hasonlítani. DE! Lenyügöz az egésze, az amilyen, ahogy magával ragad.

Csak én keveslem a hasonló alkotásokat? Válogatós lennék ennyire?

Emlékszem, amikor a Longest Journey világra jött, s több napon át, esténként meló után még a fáradtságot is elfeledtette velem, annyira beleéltem magam, és játszani akartam, játszani, játszani, tovább haladni, megtudni, mi miért történik, mi fog következni a későbbiekben.

Végigjátszása után kölcsön adtam a lakótársamnak, aki ezt követően "eltünt" az életemből egy időre...néha néha előbukkanva, hogy "ott tartok, hogy..." és olyan beleéléssel mesélte, mint aki elfelejtette, hogy ismerem a helyzetet, de mosolyogtam rajta, mert ugyanazt éltem át én is.

Volt néhány, ezekhez hasonló hatású játékok az életemben, de kevés. Egyszerűen kevés. Sokszor azon kapom magam, hogy az ilyen érzéseket kiváltó játkokat keresem. Játszom valamivel, és rájövök, hogy ez megint csak nem olyan.

Volt meseszerű Ico, Shadow of the Colossus és Okami. Volt Project Zero, ami rendesen megparáztatott, mint azóta egy horror sem. Néhány grandiózis Végtelen Fantázia, Suikoden III. Külön szívügyeim a Beyond Good & Evil, Jak and Daxter ELSŐ része, mielőtt még "darkossá" tették.

Ha belegondolok, hogy mennyi és mennyi játék volt és van a piacon, nem kevés ez, amiket felsoroltam?

Hazudnék, ha azt mondanám, nem szerettem a Halo sorozatot, Mass Effect-et, High Life-ot, vagy akár a napokban végigjátszott Dragon Age-t. Talán ide tudnék még sorolni néhány címet, de ez kevés! Nagyon kevés!

Talán tényleg bennem van a hiba, sokat várok a kezeim közé kerülendő alkotásoktól. A legtöbb esetben nem hagynak nyomot bennem. Végigtolom, kiveszem a gépből, és semmi különös érzéssel teszem be a következőt. Ennyi.

Lehet nekem kéne kevesebbet játszanom? :)

19.
aRkye
#18: Mindenképp elő fogom venni Alan Wake-t! :) Felcsigáztál!
Lehet a Silent Hill első felvonása azért hatott rám úgy, mint ahogy, mivel akkortájt nem volt semmi hasonló hangulatú játék. Volt a Resident Evil, de ő más, teljesen más.
Az rpg-k világába a FF X-zel csöppentem bele, és azóta is a kedvenc műfajom. A VII. részt két éve, a fiókban tárolt PS One-nal ültem neki, és tagadhatatlanul ő tetszett legjobban. Minden téren!
18.
Razielhu
#17: Alan Wake-et mindenképpen, abban nem fogsz csalódni!
A Silent Hillekhez annyi, hogy én a 2-vel kezdtem, aztán a 4-et vittem, majd 3, 5 és csak utána az egyet ps emulátoron. Én bevallom, Silent Hill b*zi vagyok, többek közt ezért is tetszett nekem az ötödik rész is. Nem lett olyan jó, mint az első vagy második rész ez igaz, talán túl sokat áldoztak a harcra és kevesebbet a logikai feladványokra (és az érzelmekre). A hangulat sztem még mindig megmaradt, kcisit halványabb lett, de megmaradt és ez talán Akira Yamaokának és a zenéinek köszönhetőek. Sajnos a következő rész zenéit már nem ő fogja írni, kicsit kételkedem is benne, de ha már az 5. vagy 4. résznél egy kicsivel jobb lesz, akkor én már elégedett leszek.
Final Fantasyről meg nem tudok mit mondani, csak a 7. résszel játszottam emulátoron, a 13-hoz meg még nem volt szerencsém. De állítólag elég alapos angol tudás kell hozzá, úgyhogy lehet majd csak pár év múlva lesz meg.
Hogy keretes szerkezetű legyen a komment, elárulom neked: hogy ha egyszer majd elkezded az Alan Wake-et, az biztos, hogy nem teszed le amíg 1-1 fejezetet végig nem játszol belőle :D
17.
aRkye
#16: Alan Wake a tarsolyban van, csak nem vettem még elő. Horrorozni szerettem volna kb 1 hónapja, el is kezdtem, a Silent Hill Homecoming-gal, de mit mondjak, 3 óra játszás után kivettem a gépből, és azóta sem tettem be. Ennyire elrontani egy sorozatot... Ennél is az első rész volt az, ami hangulatilag fogott meg, de azóta sem éreztem hasonlót a sorozaton belül.
A grafika nálam másodrendű. Lehet valami gyönyörű szép, holott nincs lelke.
Így jártam mostanság a Final Fantasy XIII-mal. Úgy jutottam el a második lemezig, hogy "Istenem, de gyönyörű", de érzelem mentesen. Adok még neki esélyt, talán a folytatásban lázba tud hozni.
Nier? Még nem is informálódtam róla, de majd utána nézek.
16.
Razielhu
Ajánlom neked kipróbálásra az Alan Wake-et. 2-3 éjszaka alatt végigmentem rajta, de végigizgultam az egészet. Kíváncsi voltam az egész történetre épp úgy, mint a Fahrenheit közben és lélegzet visszafojtva játszottam a pályákat. Kevés ilyen játék van sajnos, de ha az ember talál egyet-kettőt, akkor az örökre meg marad benne.
Számomra igen emlékezetes volt még a Bioshock is (bár egy idő után unalomba fullad sztem) illetve az a játék, ami Mo-n csak nekem jött be, a Nier :D
Sokan azt mondják, hogy bizarr sztori, igénytelen graf, unszimpatikus karakterek és élvezhetetlen játékmód, én mégis azt mondom, hogy a zene kitűnő, a sztori qrva jó japán alkotás, a karakterek szerethetők, a grafikát nem kell nézni a többitől meg el lehet tekinteni, hiszen annyira magával ragadja az embert, ha kicsit megpróbálja beleélni magát, ahogy azt csak kevés játéknál lehet érzékelni. Személy szerint talán az egyetlen játék, ami képes volt könnyt csalni a szemembe.
15.
aRkye
#14: Iparos munka, mint egy gyárban...
14.
aruha
#8: Nehéz,mert hiába az újabb és újabb engine-ek meg technikák,a készítőknek nincs is beleszólása,nekik leadják a parancsot,ők megcsinálják,megkapják érte a fizut és kész..
13.
aRkye
#11: Értelek, mint ahogy egyet értek a mondandóddal is.
Tudod, számomra a virtuális világ is olyan, mint a valós. Egyszer, kétszer belekóstolsz a legfinomabb dologba, hisz ott van előtted, esélyt kapsz rá, aztán kívánod, akarod, de csak hébe hóba lebegtetik meg előtted, hogy itt van, most élvezd ki, mert egy jó ideig koplalni fogsz.
12.
Quent1n
Nekem PC-n az utolsó maradandó élményt adó játék a Saboteur volt. :)
11.
Mortis
ÓÓÓ, milyen nagy igényei vannak valakinek...A mai szórakoztatóiparban( nem csak a játékok, hanem a filmek és a többi is) már nem a néző/játékos érzései a fontosak, nem a reakciók, amit kiváltanak. A fejlesztők a "hőskorban" tudták, hogy az egyetlen mód a kitörésre nem más, mint az érzelmekre hatás, esetenként az eredetiség. Na, ez manapság nincs, hiszen ott van a grafika, az "online-karám" s hasonló eszközök.
Én töredelmesen bevallom, hogy érzelmi változást nálam csak a Baldur's Gate 2 és a Clock Tower tudott okozni, mondjuk nem meglepő. Elég csonka vagyok ilyen téren. :)

Azt akarom ezekkel elmondani, hogy mennyire kihalt már a kedv ebből az iparból s mennyire a profit köré szerveződött minden. De ez a világ rendje. Amíg nem volt ennyire populáris a játékos-szcéna, addig a minőség volt mérvadó. Hogy egy egyszerű példával éljek: A kódexek a középkorban mind igényes kialakításúak voltak, a legszebb rajzokkal, lassú készültséggel, keveseknek. A nyomtatott könyv puritánabb kialakítású, gyorsabb készültséggel, sokaknak. :) S ez itt a lényeg.
10.
aRkye
Ha egy Rockstar, egy Bioware, Bungie oda tud figyelni a termékeikre, akkor a többi miért nem?
9.
aRkye
#7: Még nem próbáltam. Anno az első részét toltam végig. Jó volt a maga nemében.
Nem azzal van bajom valójában, hogy manapság kevés a kimagasló termék, hanem ez mindig is így volt. Évente (ha!) kb 3-4 ilyen kaliberű játék születik, akkor már össze teszem a két kezem. De vajon mennyi címet adnak ki összesen egy évben?
8.
aRkye
#3: De jó lenne, ha most cáfolni tudnálak, de sajnos igazad van. Nagyon is! Pedig mennyi szép, mély és csodálatos játék születhetne a mai tehnikával... Ennyire nehéz tartalmat, életet adni egy programba?
7.
Igen, nos tényleg a mostani játékok között kevés hasonlót találni... amit említettetek a Mass Effect, Fahrenheit tényleg nagyon jó játékok, de engem ami legutóbb így megfogott, az a Splinter cell conviction! Egyszerűen a történet, a játékmenet és a zene valami brutálisan jó
6.
aRkye
#2: Boxom van, de a Heavy Rain óta nagyon vágyom egy PS-re is. Ha igaz a hír, az árcsökkentésről, akkor nem fogok tétovázni a beruházásról, hisz érkezik az Ico, a Shadow of the Colossus is hd-ben.
5.
aRkye
#1: Ritkán várok nagyon játékokat, de a Mass Effect 3 kívétel! Mint írtam is, ez egy olyan alkotás, ami igen csak magával ragadja az embert. :) Sok ilyet akarok!
4.
vuliem
Nekem ilyen feelingem utoljára az Assassin's Creed II befejezésénél volt.
3.
aruha
Az a gond h a mai játékokat már szinte versenyszerűen készítik és csak az érdekli őket mekkora a bevétel..ez szomorú..ez is a technika fejlődésével és ezzel a rohanó világgal egybekötött bekövetkezett szomorú tény...csak az a kiadó fog kiadni felejthetetlent ,aki szívből csinálja!
2.
mamgu
Jesszus azt hittem egyedül vagyok az univerzumban, ember a szívemből beszélsz .
(Az ICO közel olyan katarzis élményt nyújtott számomra mint pl. az 'Édentől keletre' utolsó szava .)
1.
kirschakos
Tudom miről beszélsz és valóban kevés ilyen játék van manapság. Nekem utoljára a Mass Effect 2 okozott ilyen élményt. A végén meg a levegőt kapkodtam annyira átéltem és még utána is napokig a hatása alatt voltam. Előtte a Force Unleashed volt ilyen élményt - az első rész, amit Xbox-ra vettem meg. Na meg a Kotor első része és még sorolhatnám, de valóban kevés játék akad gazdag tartalommal.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...