Gamer szempontból a legjelentősebb változás az, hogy örökbe fogadtam egy Nintendo Switch-et, ami tetemes szabadidőtől szabadít meg mostanában.

Sok jót és rosszat hallani erről a kis „csodakonzolról”, de eddig nekem szinte csak pozitív élményekben volt részem.

Az exkluzív játékok bár drágák, de cserébe tartalom is van bennük rendesen, egy-két kivételtől eltekintve. 

Ellentétben a közhiedelemmel, akciókkal is folyamatosan találkozni a Nintendo e-shop platformján (jelenleg is több mint 1000 cím van leárazva), igaz ezek általában a Nintendo saját játékait nem érintik, de azokat úgy is dobozos formába vásárolom majd meg szépen sorba.

Mivel régen játszottam már konzolon, és még régebben Nintendo konzolon, így rengeteg új impulzus ért nagy hirtelenjében. Rengeteg bepótolni való játékot találtam. El leszek velük még jó pár hónapig szerintem.

Engem teljesen lenyűgözött, hogy mennyire másképpen vannak a Nintendo játékok felépítve, mint a konkurens platformokra szánt játékok. Egy gyerek, és a hozzám hasonló felnőtt teljesen másképpen áll ugyanahhoz a játékhoz, mégis ugyan úgy megtaláljuk benne a szórakozást, és a kihívást. Igazi hamisítatlan FAMILY FRIENDLY tartalmak ezek.

A konzol ellen legtöbben a technikai problémákat hozzák fel. Nos, én ezekkel eddig szerencsére nem találkoztam.

Nálam egyelőre még nem jelentkezett a Joy-Con Drift sem, pedig rendesen gyűröm a masinát szinte minden nap, és a képernyő sem lett karcos az első érintésektől, pedig erre is sokan panaszkodtak. Lehet, hogy csak szerencsém van, vagy esetleg jobban vigyázok rá, mint az átlag, de nekem semmiféle problémám/negatív tapasztalatom sincs eddig a konzollal kapcsolatban.

Igazából a Nintendo Switch egy kitűnő konzol, hogy ha valaki az indie játékipar iránt rajong, és elfogadja azt a gyermeki bájt, ami mára a Nintendo védjegyévé vált. Viszont ha valakit csak az ultra realisztikus látványvilág érdekel, akkor sajnos csalódni fog, mert ez a gép nem ennek az ízlésvilágnak kedvez.

Az elmúlt néhány hónap minden más tekintetében is kicsit sűrű volt a számomra, de azért igyekeztem folytatni a YouTube-s jelenlétemet is. 

A legnagyobb fejlődés talán az, hogy végre sikerült egy jobb mikrofont beszereznem. Persze az egyedi, némelyek által irritálónak tartott orgánumomon azért ez nem változtatott, de tényleg jobb így. Nem is tervezek további fejlesztést ezen a területen egy ideig.

Jó néhány videó is született, és átestem egy kisebb alkotói válságon is, ami magával hozta egy új sorozat létrejöttét.

Indítottam ugyanis egy edukációs kvíz sorozatot is a csatornán, amit meglepően jól fogadtak a nézők.

Ennek a sorozatnak a története az, hogy kezdtem úgy érezni, hogy kicsikét beszűkült körülöttem a világ. Gondoltam egyet, és a kellemest a hasznossal összekötöttem, így jött létre az OKULJUNK EGYÜTT sorozat.

Ez elég jó ötlet volt, mivel amikor egyszerűen nincs ihletem egy történet megírására, ami azért gyakran előfordul, akkor csinálhatok helyette egy ilyen jellegű videót, és közben még én is új információkat tudok meg. Az első OKULJUNK EGYÜTT videó még teljesen kísérleti jellegű volt, és a visszajelzések alapján alakítottam át egy kicsit a koncepciót.

A második részre viszont különösen büszke vagyok. Ez ugyanis a leghosszabb, és talán legjobban sikerült videóm, meg az egyik legnépszerűbb is.

Persze folytatom közben az aniMonológ sorozatot is, mivel nagyon élvezem, és szerintem a műfajhoz képest nem csinálom rosszul, bár még mindig van egy csomó dolog amiben fejlődnöm kell.

Ami a csatorna fejlődését illeti. Időközben elértem a 230 feliratkozót. Ez szép szám, bár tény, hogy mostanában kicsit kevesebb az új feliratkozó, mint korábban, de ezzel nem igazán tudok mit tenni. Kicsit akadozik a dolog, és ebben biztos vastagon benne van a YouTube algoritmusa, valamint az is, hogy én nem vagyok annyira izgalmasan harsány a mai ifjoncok számára, de ez van, ezt kell szeretni.

Íme, a kész videók:

Köszönöm, hogy most is időt szakítottál rám.
Nemsokára újra jelentkezem.