Green Project - első benyomás

Fantáziáltál már arról, hogy vajon milyen lenne Stardew Valley egy világméretű katasztrófa után? És hogy boldogulnál-e a segítőkész városlakók nélkül? Akkor a Green Project a te játékod!

 Egy szál alsónadrágban érkezel a Földre egy űrkapszulában, és egyetlen célod van: újra zölddé varázsolni a sivárrá vált bolygót, ezzel visszaszorítva a mindent elborító mérgező bugyborékot. Nincsenek küldetések, nem járulnak hozzád szívességkérő szomszédok: egyedül vagy, és magadnak kell rájönnöd, hogyan boldogulj. Kezdetnek kapsz egy jól felszerelt házat, hentespulttal, tűzhellyel, barkácsasztallal, és néhány szerszámot. Minden mást neked kell előteremtened.

 A játék nehéz. (Vagy csak én vagyok béna, haha, de vicces!) Az alapanyagok szűkösek, a tárolóhely kevés, az élelem folyton megromlik. És állandóan elálmosodsz. Ha csillapítod az éhséged, akkor szomjas leszel. Ha sikerül innod, akkor észreveszed, hogy nőtt a fertőzöttséged. Ezt teával csillapíthatod, de meg nem szüntetheted. A teához viszont gyógynövény kell, ami csak zöld területen nő. A zöld területhez fát kell ültetned, amihez először jó volna magokat találni.

 A faültetés egyébként a játék fő mozgatórugója. A fák tövében kinő a fű, és ezeken a zöldellő területeken vadon teremnek a gombák, zöldségek, gyógynövények. Amikből aztán, megfelelő készülék segítségével, magokat nyerhetsz, és saját kertet alakíthatsz. Fák ültetésével tudod visszaszorítani a bugyborékot is. Ha nem teszed, végül teljesen körbezár, és tehetetlen leszel.

 Új területek termékennyé tételéhez komposztra lesz szükséged, amihez gyártanod kell egy komposztálót... ami, ugye, megint nyersanyagot igényel.


 Aztán, amikor a kezdeti nehézségeken átlendülsz, jön a többi. A nehezen létrehozott konyhakertedet letarolták a bogarak... vagy csak elfelejtetted megöntözni. Vizet az esőből nyersz, ha van vízgyűjtőd... és ha hajlandó esni. De persze a víz is mérgező, ami locsoláshoz és főzéshez még elmegy, de ha magában akarod fogyasztani, akkor fel kell forralnod, amihez fára lesz szükséged, szóval mehetsz fát vágni. Szerencsére az általad ültetett fák is kivághatók, és ha teljesen kifejlett példány volt, akkor két vetőmagot is dob. Így pótolhatod az elvesztettet, és újat is ültethetsz. Ha van komposztod, hogy termékennyé tedd a talajt....

 És ha még mindezek ellenére jól szórakozol, akkor tudd meg: az eszközeid kopnak, és idővel használhatatlanná válnak. A javításukhoz élezőkövet kell gyártanod, amihez vastartalmú követ kell találnod. Ezt persze a bugyborékon túl fogsz megfelelő mennyiségben farmolni. Amihez, hogy odajuss, fát kell ültetned.

 Készíthetsz csapdákat, és a befogott állatokat feldolgozhatod a hentespultnál. Vagy felnevelheted őket, későbbi ... khm... felhasználásra. Ha van elég alapanyagod (nyugi, nem lesz), gyárthatsz magadnak mindenfélét: hátizsákot, ruhákat, eszközöket, bútorokat, alkatrészeket... Főzhetsz különböző italokat és ételeket, mint például a bogár-kebab, vagy a sült mókus. Gyógyszereket, erősítőket keverhetsz ki a labor-asztalnál. Ha van elég alapanyagod, mint említettem.


 A bejárható terület nagy. A legenda szerint a bugyborékon túl van egy város, ami arra vár, hogy végigfosztogasd. És mesélnek egy bányáról is, ahol vasat és egyéb jóságokat találhatsz. Lámpa nélkül viszont el se indulj! Már, persze, ha megtalálod a receptjét.

 És hogy mindezek ellenére megéri-e? Abszolút! Régen szórakoztam ilyen jól, mint ezzel a 150 (!) MB-os kis játékkal. És habár a hajam szálainak száma minden vele töltött órával egyre csökken, a magam részéről beválasztottam az "Év játéka"-listámba, cirka 10 óra játékidő után. (Ha valamit pontatlanul írtam, azt tudjátok be ennek a 10 órának.)

 A játék 8 euróért beszerezhető Steamen, ha esetleg valakit nem rettentettem el teljesen. Ahogy láttam, mobilra is elérhető.

 Ja, és még valami: érzékeny lelkűek ne játsszák, mert fejszével kell agyonverni a mókusokat! 
 Én szóltam...

 

10.
Yanez
#9: Én már gyakran adtam esélyt annak, ami alapjában nem érdekel, aztán legtöbbször sajna ráfáztam, de azért kivételek is akadtak. Nekem kimaradt a ME, pont emiatt, de annyi jót hallottam róla, hogy elhatároztam, ha kiadnak egy remastert, biztosan belevetem magam... és mit ad Isten. :)

Kényszert én sem igazán érzek arra, hogy kitoljak valamit, ami nem érdekel. Épp ezért rengeteg játékot hagytam abba akár a közepén, de olyanok is akadtak, amelyeket a legvégén kukáztam. Egyszerűen, ha valami már nem szórakoztat, menjen a lópikulába.
9.
Drraco
#8: Hasonlóan vagyok én is: ha egy játék beszippant, akkor CSAK az érdekel, és CSAK abban akarok elmerülni még jobban. De végül is a játékoknak a szórakoztatás (kellene, hogy legyen) a célja, így amíg szórakoztat, addig nyomom. Soha nem éreztem kényszert, hogy egy-egy játékot MINDENKÉPPEN végigjátszak, így ha menet közben ráunok, repül. Aztán lehet, hogy hónapok-évek múlva előkerül újra.
Ami pedig a "nem a stílusom"-dologról eszembe jutott: van két játék, amit soha nem gondoltam, hogy végig fogok játszani, és játékos-életem meghatározó darabjaként fogok nyilvántartani: a Dragon Age:Origins és a Mass Effect trilógia. Mindkettőt évekkel a sikereik után toltam, mert nem érdekeltek. Láttam, hogy mennyien szeretik, de engem nem fogott meg. Aztán (talán változunk?) mégis elkezdtem (a Dragon Age-et többször is) és elkaptak, nem engedtek. (A Mass Effect után napokig játszani se bírtam, annyira a hatása alá kerültem.)
Szóval, csak annyit akarok mondani (jó hosszan), hogy néha érdemes kipróbálni olyat, ami alapjaiban nem érdekel, mert lehet, hogy ott bujkál a "nagy Ő" :D
8.
Yanez
#6: Hiszek neked és pont ez a baj. Én, ha rácuppanok egy játékra, akkor onnan kezdve csak azzal akarok játszani. Ez volt nálam nemrég a fifával is. Ez pedig nem jó, mert például most is, hogy 2 hónapja végre dobtam a fifát, elkezdtem kitolni a halogatott játékokat és rájöttem, ez sokkal színesebb élmény, mint amit egyetlen cím ad. Rengeteg új felfedezés, maradandó élmény és feledhetetlen emlék felhalmozása. A szórakozás mélysége viszont nem mélyebb, mint egyetlen alkotás esetében, de sokszínű és más. Ezért utálok egy játékra ráfüggni,de persze néha az is kell, vagy nem. A lényeg, hogy próbálom kerülni az ilyesmit, de nem mindig sikerül.

Jó annak, akinek kismillió szabadideje van, vagy másra is tud időt szakítani. Én más vagyok. Ha valamire ráfügök, akkor csak azzal akarok játszani és hiába érdekel más is, nem fogom bekapcsolni. Pedig az idő véges, és igyekszem minél kevesebb dologról lemaradni. Ez itt a "baj".
7.
godach
#6: Nem ebbe, hanem a 7Days To Die-ba.
6.
godach
#1: Engem pl anno pont Drraco vitt bele a survival játékokba (aminek a fogalma átértékelődött pár éve a Resident Evilhez képest) és az igazat megvallva, sosem gondoltam volna hogy a kedvenc stílusom lesz egy olyanféle játék, amit igazából végigvinni sosem lehet és folyamatosan ölöd bele az időt. Ehhez képest már 1300 órám van kb csak ebbe, de rengeteget vásároltam/kaptam amikbe szintén sok időt öldem bele.
Kicsit fura mert ugyan ilyen véleménnyel voltam mint te és inkább taszított amiket olvastam, de ha viszont rácuppansz akkor onnantól vége a dalnak. És mivel nagyjából (egykaptafa) már a többi az első után, nem lesz olyan nehéz és idegen. :D
5.
Yanez
#4: 37 vagyok. Te talán már a 60-at koptatod? :D
4.
Drraco
#3: Majd ha te is megöregszel, akkor már örülni fogsz egy-egy nyugodt, barkácsolgatós órának! :D :D
3.
Yanez
#2: Ha survival, akkor nálam csak a horror jöhet szóba. RE, ha érted. :) Máskülönben az ilyen "barkácsolós" szimulátorotokat nem komálom. Nekem ez túl lassú, én inkább a pörgést szeretem, mint egy veterán drogos. :D
2.
Drraco
#1: Köszönöm! A kommented középső bekezdése lehetne az összes létező survival-játék definíciója :D De épp ez adja az ilyen játékok sava-borsát: a semmiből felépíteni egy jól működő környezetet.
1.
Yanez
A játék nem a stílusom, de ha az lenne, a cikked után elrettennék tőle. XD Az írás elején jót mulattam, mert ilyen "arzenállal" valakit ekkora feladatra küldeni, mintha egy szerencsétlent az oroszlánok közé dobnának egy krumplihámozó bicskával a kezében.

Azután ami lejött, hogy bármit nem szeretnék csinálni, azt csak akkor tehetem, ha már előtte megcsináltam valami mást, de azt is csak úgy, ha már van valamim, ami szintén csak akkor lesz, ha már van egy másik valamim, amit abból nyerek, amit egy másik valamiből kell csinálnom, amit szintén... és így tovább. :D

Szóval le a kalappal, remek írás volt! Ilyen jöhetne még!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...