Bevezető

Gyerekkorom óta szeretem a társasjátékokat. A 90-es évek elején voltam tizenéves, és akkor ezek adtak számomra meghatározó élményeket: Gazdálkodj okosan, Az Ezüst-tó kincse, Macskafogó, Police 007, de a legnagyobb kedvencem a Novoplast -féle Csillagok Háborúja volt. Aztán jött a Szellemkastély, Hotel, Az Élet játéka, Vállalkozz okosan és a Monopoly.

Kisebb koromban nagyon szerettem Az Ezüst-tó kincsével játszani, miközben a magnóból szólt Ennio Morricone Western válogatás kazettája és más western filmek zenéi. A Star Wars társas közben pedig a Meco Star Wars pop feldolgozása szólt a kazettás magnóból.

Szeretem azokat a játékokat, amelyekben van pénzzel gazdálkodás és egy kis taktika is. Ingatlanok és egyéb dolgok birtoklása, amelyek pénzt hoznak vagy épp a másik játékostól vesznek el. Bonyolultabb és sok helyet foglaló játékokba azonban nem vágtam bele sose, mint amilyen pl. A Rizikó. Az asztali szerepjátékoktól sem próbáltam egyet sem, szintén a nagy helyigényük, a hosszú játékidejük miatt és mert tartottam attól hogy számomra túlzottan bonyolultak lennének esetleg. Megmaradtam tehát az olyan játékoknál ami egyszerű, könnyen tanulható, rövid a játékidő (30-45 perc max.) és ketten is játszható.

„A játékgyáros”

Még kiskamasz koromban jött az ötlet, hogy feldobjam a meglévő társasjátékainkat úgy, hogy elkezdtem plusz szerencsekártyákat írni hozzájuk. Később ez odáig fajult, hogy teljesen új társasjátékokat találtam ki. Szinte gyerekek voltunk még a nejemmel amikor elkezdtük ezeket gyártani és játszani. Ő segített megrajzolni a táblát, kézzel megírni (későbbiekben kinyomtatni) a szerencsekártyákat, adatlapokat. A játékpénzt és a bábukat más társasjátékokból használtuk fel. Mind egy kaptafára készült. A Monopoly, Ezüst-tó kincse és a Hotel alapjaira épültek. Úgy is mondhatnám, hogy azoknak az alapötleteit nyúltam le, és más környezetbe ültettem át. Volt olyan játék ahol szálloda helyett étterem üzletlánccal lehetett gazdálkodni.

Aztán készült olyan, ahol a Dallas mintájára olajmágnások lehettünk. Majd készítettem olyat is ahol Casino és Hotel tulajdonosok lehettünk.

A legutóbbiban pedig a Karib-tengeren lehettünk kalózok vagy tisztes kereskedők egy kisebb hajóflottával és különböző értékes rakományokat szállíthattunk vagy rabolhattunk a szigetek között.

Ez ment egészen kb. 30 éves koromig. Pár évente mindig jött valami új ötlet, legyártottuk az asszonnyal házilag, majd játszottunk vele. Azonban már több mint 10 éve nem készítettem újat és nem is játszottunk sokáig semmivel.

Társasjátékok, Kártyajátékok újratöltve.

Az utóbbi években egyre inkább erősödött bennem a vágy, hogy ismét játsszunk valami jó társasjátékkal. Alaposan megnéztem többször is a kínálatot a neten, miket lehet kapni magyarul, de valahogy egyik sem nyűgözött le. Van pár érdekesnek tűnő társas, de túl nagy a helyigényük és hosszú a játékidejük. Továbbra is valami olyat szerettem volna, ami nem túl bonyolult, nem hosszú és nem foglal sok helyet, nincs hozzá sok pici mütyür. Nem igazán találtam ilyet.

Rájöttem, hogy nem is táblajátékra vágyom, ahol bábukkal kell lépegetni egy pályán. Ekkor jött az ötlet, hogy jó lenne valami kártyajáték, amiben van egy kis taktikázás is, de nem a szokásos römi, póker, blackjack, kanaszta, és társai a klasszikus francia vagy magyar kártyával. Ekkor akadtam rá a következő játékra:

Bang! Párbaj

A méltán híres és népszerű Bang! kétfős változata. Mivel csak a nejemmel ketten szoktunk játszani ezért maradt ki a Bang! alap változata. A Western téma amúgy is szívem csücske és mivel pont akkoriban játszottam a RDR2-vel ezért adta magát a dolog, hogy ez a játék jó lesz nekünk.

Valóban jó szórakozást nyújtott egy ideig. Sajnos azonban hamar meguntuk, nem tudta hosszabb távon fenn tartani az érdeklődésem. Nem rossz játék, de valami kicsit összetettebbre vágytam volna, amiben több taktikázási lehetőség, variálhatóság van. Több stratégiázás. Mindez megfűszerezve egyfajta kiszámíthatatlansággal. Megint nézegettem kicsit szerepjátékok témakörben, aminek nincs nagy helyigénye, és alapjában véve kártya játék, mindemellett rövid, és egyszerű. A szerepjátékok azonban amiket láttam nemcsak túl hosszúnak és számomra túl bonyolultnak tűntek, de a világuk sem jött be. Úgy láttam, hogy inkább a varázslós, szörnyes, sárkányos fantasy témájúak. Ezek a világok pedig engem nem vonzanak, videójátékokban sem szeretem az ilyeneket. Aztán találtam egyet, ami igazán nekem való:

Star Wars: Sorsok

Néztem videókat, olvastam bemutatókat a játékról és nagyon megtetszett. Egyébként is SW fan vagyok és ebben a játékban megvan minden amit a Bang! Párbajból hiányoltam. A taktikai lehetőségek szélesebbek, mélyebbek, elképesztően jól variálható, a mázli faktor pedig garantálja a kiszámíthatatlanságot. Így a legjobb összeállítás, legjobb stratégia sem garancia a győzelemhez, ha a szerencse nem áll mellénk. De mégsem minden csak a szerencsén múlik, kell a jó taktika, stratégia is. A kettő együtt hozhat győzelmet. Tehát „ha missz mázli úgy dönt hogy jó vagy nála, és nem vagy egészen kutyaütő, akkor nyerni fogsz és kész!"

Könnyen tanulható, rövid, nem foglal el egy egész asztalt, nincs hozzá túl sok bigyó, és mégis eléggé összetett játék ahhoz, hogy sokáig ne unjunk rá. Lényegét tekintve egy kicsit olyan mint a Bang! Párbaj. Itt is két csapat áll egymással szemben és harcolnak. A Bang! esetében Sheriff a Bandita ellen, itt pedig a Sötét oldal a Világos ellen. Mindegyik oldalnak külön kártyái vannak.

A karakternek vannak életerő pontjaik. Addig támadjuk ellenfelünket, amíg el nem fogy az életereje. Aki hamarabb meghal az vesztett. Egyszerű.

Vannak a karaktereknek speciális képességei és vannak támogató, fegyver kártyák is, amiket a karakter mellé lehet tenni. Ezekhez egyedi, speciális kockák is tartoznak különböző szimbólumokkal, amelyekkel különféle akciókat lehet végrehajtani. Ezen kívül egyszer kijátszható akciókártyák is vannak, amelyekből a saját, maximum 30 lapból álló húzópaklinkból teszünk magunk elé fordulónként maximum öt lapot. A két oldalnak eltérő, egyedi paklija van.

Van tehát két karakter, majd később fegyverek, fejlesztések, támogatások jönnek hozzá, így a kezdeti két kocka a játék során tovább bővülhet akár öt kockára is, amikkel mind különböző akciókat hajthatunk végre, attól függően mit dobtunk vele. Ezen kívül ott van még a húzópakliból körönként öt lap. Pénz nincs, de fizetőeszközként szolgál az ún. erőforrás. A fejlesztések, és sok akció lap vagy kocka szimbólum kijátszása erőforrás pontokba kerül. Jól be kell őket osztani.

Körökre osztott harc a játék lényege. A taktikázási mélység ott rejlik, hogy minden mozdulat egy körnek számít. Ha pl. dobunk a kockákkal akkor nem hajtódnak végre azonnal azok amiket dobtunk. Az önmagában egy kör, hogy dobtunk, aztán a másik játékos jön. Majd csak a következő körben lehet aktiválni őket és még akkor sem mindet egyszerre, hanem alapvetően egyszerre csak egyet. (Összevonni csak azonos szimbólumokat mutató kockákat lehet.) Tehát még aktiválásuk előtt az ellenfélnek van lehetősége a saját körében kivédeni, vagy semlegesíteni a kockáinkat mielőtt azokat élesítenénk. Érdemes jól meggondolni hogy mit milyen sorrendben teszünk.

Amikor ránk kerül a sor akkor döntenünk kell, hogy mit teszünk abban a körben: felhasználunk egy lapot az ötből ami előttünk van, vagy aktiválunk egy kockát, amit dobtunk (akár lehet hogy öt közül is választhatunk, és csak azonos szimbólumot mutató kockákat lehet összevonni és egyszerre felhasználni), vagy dobunk a kockákkal ha még nem tettük meg, netán újra dobunk ha van rá módunk. Aztán a másik játékos jön, majd megint mi. Az aktivált kockák arra a fordulóra "kimerülnek" a felhasznált lapok kimennek, a feleslegeseket dobhatjuk, majd a forduló végén, amikor már mindkét játékos passzol jön a "fenntartási fázis" amikor újra aktiválódnak a kockák, megint újabb öt lap lehet előttünk, és kapunk erőforrást is.

Mivel SW játékról van szó nyilván alapvetően a jók (Jedik, köztársaságiak, lázadók) harcolnak a gonoszok ellen (Birodalom, Első rend, Sith lovagok). Tehát egyik játékos a sötét oldalt kell hogy válassza míg a másik a világos oldalt. A húzópakli, és bennük az akciókártyák, fejlesztés, és támogatás kártyák között is sok csak az egyik oldalt képviselő karakterhez, csapathoz csatolható. Így eléggé eltérő húzópaklival is rendelkezik a két oldal. Vannak semleges lapok is persze, melyek mindkét oldalhoz használhatóak, de van ami csak Jedi karakterhez, vagy csak szerencsevadász, csak gonosz oldalhoz, stb. csatolható.

Bővítés a végtelenségig.

A Bang! Párbaj  azért is merült ki hamar nekem, mert nem volt benne kocka, nem került "pénzbe" semmi, nem sok karakter közül lehetett választani és fejlesztés kártya se sok volt.

Emellett a húzópakli fix, és szerintem kevés is. A Star Wars Sorsok azonban az ún. gyűjtögetős kártyajátékokhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy elég pénztárca gyilkos módon, de összesen kb. 1600 -féle kártya van, amelyen belül több száz karakter és fejlesztés létezik. Ezeket lehet gyűjtögetni. A Star Wars Sorsok alap csomagjaiban fixen tudod, hogy milyen karakter lapok lesznek, és mellé adnak néhány fejlesztés kártyát, valamint minimális számú esemény kártyát, ami a húzópaklihoz kell. Éppenséggel lehet csak egy-egy vagy két fős alapcsomaggal is játszani, de annyira kevés lap, és lehetőség lesz benne, hogy így nem annyira érdekes.

A minimum hogy játszani tudjunk két-két karakter kell, akik egymás ellen harcolnak, és valamennyi fejlesztés, fegyver kártya mellett csapatonként maximum 30 lapból álló húzópakli. Ezt az alapcsomag éppen tartalmazza, bár a fejenként 30 lap húzópakli nem jött ki nekem.

Nyilván ezzel "ösztönöznek" arra, hogy vegyünk még mellé bővítő, ún. booster csomagokat. Hiszen mennyivel jobb, és érdekesebb több karakter közül választani, hogy melyik kettővel szeretnénk lenni, a fegyverekről és egyéb fejlesztésekről nem is beszélve, valamint a húzópaklit is sokkal jobb mondjuk 100 lapból kiválogatni melyik 30 legyen benne a játékban.

A csomagok tartalmát azonban vásárláskor nem tudhatjuk mit tartalmaznak, mert véletlenszerűen vannak elhelyezve bennük a kártyák. Annyit lehet tudni csak, hogy egy olyan kártya lesz benne, amihez kocka is tartozik, tehát karakter vagy fejlesztés és ezen kívül további négy egyéb lap, amit általában valamelyik húzópaklihoz lehet majd hozzáadni vagy egy helyszín kártya is lesz benne. De hogy pontosan milyen kártyák lesznek a csomagban azt nem lehet tudni, mert teljesen véletlenszerű. Minden lap be vannak sorolva, hogy mennyire gyakori, vagy nem gyakori az előfordulásuk. Vannak a ritka és nagyon ritka lapokon kívül a legendásak amelyeknek előfordulása a legritkább és természetesen ezek a legerősebb, legjobb lapok.

Így könnyen előfordul, hogy némelyik nagyon gyakori lapból van már akár tíz is, de olyan erős lapok, amikre vágyna az ember (főleg karakter) az meg nem jön egy se, akár 10 vagy 50 csomag bontása után se. És a csomagok nem olcsók. Ez így egy „pay to win” rendszerhez hasonlít, mivel akinek több pénze van rengeteg csomagot megvenni az nagyobb eséllyel jut hozzá a jobb, erősebb lapokhoz, mint az aki kevesebbet költött rá és kevesebb lapja van.

Egy idő után ráadásul sok lesz az egyforma és felesleges lap, mivel a gyakran előforduló lapok nem is túl jók és amúgy sem lehet egy pakliban csak maximum két egyforma. Ez így szerintem egy eléggé pénzlehúzó üzleti modell, de régóta létezik és sok mindent érint.

Ugyanakkor van egy közösségformáló ereje is, mert a felesleges, többszörösen meglévő lapokat lehet egymás között cserélgetni. Ez addig jó amíg vannak ismerőseink akik szintén játszanak vele. Addig amíg divat a játék, és sokaknak megvan, amíg van kivel cserélgetni. Ha pár évvel ez előtt, amikor ez a játék még népszerű volt akkor lettem volna pl. iskolás, ahol sokaknak lett volna ilyen, biztosan ment volna nagyban a cserebere és persze jókat játszottunk volna. Bizonyára sokaknak szerzett ilyen élményeket ez a játék. A rendszeresen szervezett versenyekről nem is beszélve. Csak néhány ilyen eseményről készült fotót láttam a neten, de azok hűen tükrözték, hogy a résztvevők nagyon jól szórakoztak. Ezeken a 30-as, 40-es korosztály is szép számmal képviseltette magát, ami jelzi, hogy nem csak a fiatalabbak körében volt népszerű a játék. Sajnos azonban ez a játék már lecsengett, egyre kevesebb embert találni akivel lehet cserélni és a rendezvények is egyre ritkábbak.

Én elsősorban azért vettem hogy a nejemmel játszunk vele. Ha egy nagy gyűjteményből játszunk ketten és igazságosan, fair módon osztjuk szét a két csapat lapjait úgy, hogy nagyjából egyforma erősek legyenek akkor izgalmas és korrekt meccseket tudunk játszani.

Az én kis gyűjteményemből többféle kétfős csapatokat és a hozzájuk tartozó különféle húzópaklikat is össze tudtam állítani. A karakterek és a különböző lapok összeválogatása, az ún. „pakliépítés” számomra az egyik legélvezetesebb része a játéknak. Szerintem több időt töltöttem a pakliépítéssel, és variálással, mint amennyi időt effektíve játszottunk az asszonnyal rendes meccseket, de nekem ez így szép és élvezetes. Most ott tartok, hogy mindkét oldalon több különböző csapatot állítottam össze, eltérő húzópaklival. Vagy egy húzópaklihoz választhatunk akár 10+ karakter közül is hogy melyik kettővel játsszuk a meccset és támogatás, fegyver kártyákból is van választék bőségesen.

A Star Wars Sorsokban minden főszereplő, és nagyon sok mellékszereplő is képviselteti magát a legkülönfélébb korszakokból. Filmek episode 1-9 és a Clone Wars, Rebels animációs sorozatokból ismerős szereplők, de még a csak regényekben, képregényekben található szereplők némelyike is megtalálható, ha sikerül kibontani.

A csomagokban véletlenszerűen elhelyezett kártyák üzleti modellje miatt sok csomagot kellett vennem hogy jó paklikat tudjak építeni és még használtan is üzleteltem. Elég sokat költöttem rá, de még így sem sikerült minden, főleg legendás karakter és fejlesztés, űrhajó lapot megszereznem amit szerettem volna. De muszáj húzni egy határt, hogy mennyit költ rá az ember, mert nagyon el lehet szállni. Ha valaki mindent meg akar szerezni, akkor igen költséges mulatság lesz. Nem olcsó hobbi.

Végszó.

Régóta kerestem már egy jó társasjátékot, illetve inkább kártyajátékot, ami hosszú távon is le tud kötni, egyszerű, könnyen tanulható, nem hosszú, de mégis vannak benne taktikai lehetőségek is. Ez a játék nekem nagyon betalált. Az üzleti modell elég pénztárcagyilkos, de nekem még így is megérte, hogy milyen jó kis gyűjteményem lett, amit ráadásul még mindig van hova bővíteni. A pakliépítés, a variálás, a lapok szétosztása önmagában is egy remek elfoglaltság nekem, majd aztán azokkal játszani amiket összeállítottam. Aztán csiszolni rajta, vagy ha meguntuk, akkor  megint újabb összeállításokat csinálni, és azokkal játszani.

Nekünk az asszonnyal egy remek játék, amihez már a kislányunk is becsatlakozik lassan.

Köszönöm a figyelmet.