Nem egyszerű, ez a túlélő móka,
Bár a játékban szerencsére, épp nincsen róka.
A zsiványsága viszont, itt él most bennem,
És használnom is kell, hogy legyen mit ennem.

Éhesen, szomjasan, nem gyengén átázva,
Érkeztem a világba, ebbe az ádázba.
Autókat felnyitva, kerestem-kutattam,
Ha zombik jöttek nem harcoltam, inkább csak futottam.

Így ment egy pár napig, míg az infót nem kapom,
Hogy jönni fog egy horda, a hetedik napon.
Magukkal sokaságot és halált hoznak,
És meghívás nélkül, kopogtatni sem fognak.

Csak berontanak egyszerűen, majd ahogy körül néznek,
Meglátják a mocskok, hogy én még mindig élek.
Megkóstoltak úgy, hogy én ezt nem akartam,
Mert szeretik az élő húst, az meg sok van rajtam.

Készülök hát, amint ezen gondolkodtam,
Fát vágtam, követ szedtem és egymásra raktam.
Kicsi viskóm remélem, nyújt majd menedéket,
És lesz majd még jövőm, amit nektek elmesélek.

Így telt a következő, maradék két napom,
Dolgoztam rendületlen, közben laktam egy padon.
És az utolsó nap beköltöztem, nyilakat csináltam,
Eljött az este, és a tetőre kiálltam.

Vártam a hordát, s ahogy néztem az időt,
Emberem összerogyott, egyszerűen kidőlt.
Csodálkozom megdöbbenten, hogy ezzel most mi lett?,
Aztán jutott eszembe, hogy nem kapott még vizet.

Ágyam mellett ébredve, gyorsan kiszaladtam,
A közeli folyóból, bátran megitattam.
Egyszerre felkordult, a karakterem gyomra.
És szó szerint a visszautat, szanaszéjjel fosta.

Kényelmetlen dolog ez, de jobb mint a halál,
Néztem ahogy jóízűen, pár falatot kajál.
Visszamentem a tetőmre, íjam magamhoz vettem.
Szemem pedig félhomályba, a távolba meresztettem.

Eljött hát az idő, távolból hallom a sikolyt,
Erő a lábamból, egyszerűen kifolyt.
Megfeszítettem íjamat, levegőt se vettem,
A távolban már fel is tűntek, rögtön tizenketten.

Elengedtem nyilamat, de már itt voltak előttem,
Egyenesen támadóm, szeme közé lőttem.
A második felugrott, de már a bunkósom készen.
Annyi időm volt, hogy még lesújtok rá éppen.

Történt még egy - s más, de ha szeretnéd tudni,
Írj egy rövid mondatot, alul majd Ott ni.
És folytatom a történetem, mert van még mit mesélni,
Hosszú napok, hetek, amit elég volt megélni ;)