Kőkemény lázadóként mentem szembe a Steam megjelenésével a digitális vásárlásoknak. Féltve őrzött, 1993 körül elkezdett fizikai játékaimat ölelgetve köpködtem, gúnyolódtam a “hülyéken” akiket jól megvezetnek, a nesze semmi-fogd meg jól kulcsokkal. Nevettem rajtuk, hogy pár karaktert vesznek míg nekem ott sorakoztak a polcomon a gyönyörűbbnél gyönyörűbb dobozok, amiket havonta egyszer legalább egy napba telt leporolni. És még csak olcsóbban sem kapják meg.
Telt, múlt az idő és a kifutott de annál nagyobb szeretetet élvező konzolok is gyültek mellé, ami nem volt megterhelő egy három szobás házban ahol egyedül élt a gamer, de idővel bizony az lett. Aztán eljött a pillanat, amikor szépen becsomagolva felkerültek a padra, vagy egy dobozba a szekrény aljába mert apa amikor hazajött a szíve szakadt meg, hogy a gyerekek az érdekesnek tűnő steelbokokkal és tokokkal játszanak és építenek barbiházat.
Nem olyan sokkal korábban történt egy változás, amikor ingyen adták a Left 4 Dead-et és a megjelenés után évekkel később, regisztráltam a steamre és behúztam a játékot. Ekkor már a hatodik, hetedik generációs konzoljaim mind leálisak voltak, nem érdekelt a chip és flash és az előzőeket is gőzerővel cseréltem lefelé. A digitális játékvásárlást, viszont még mindig elleneztem a kezdő soraim miatt, viszont egyre több akcióra akadtam rá és a fanatical és bundle oldalak miatt, elkezdtem onnan kulcsokat vásárolni. A Gold és PS+ előfizetéseim miatt már volt nagyon sok digitális játékom, de nem éreztem teljesen az enyémnek őket. Aztán, megszoktam és beálltam a sorba.
Mivel a dobozos játékok eltűntek az életemből és csak az aktuális játékok vannak a polcon, nem hiányzik már a látványuk. Lényegében, csak digitálisan vásárlok és a gyűjtő meghalt bennem, mára már egy végigjátszás után nem érdekel csak nagyon ritkán egy játék. Sőt, azt kell hogy mondjam, hogy így utólag belegondolva már sajnálom hogy nem csatlakoztam hamarabb a steamhez és a makacsságom, lázadásom miatt elvettem pár évet a profilom életéből. Kicsit ezért is inogok meg néha az Epic miatt is, de még kitartok és bízok abban, hogy nem lesz szükségem az Origin, Uplay mellett még egy kliensre. Mert bizony a GoG-om is (bármennyire szimpatikus) csak azért van mert muszáj a Bethesda és Blizzard játékai pedig ki is maradtak a kliens miatt.
Menet közben jött egy EA Access szolgáltatás Xbox-ra ami barátságos 5500 forintot kért egy évre, valamint a folyamatosan akciózott Gamepass, ami számomra az egyik legszimpatikusabb előfizetés. Itt, már nem voltam olyan távolságtartó és bár utólag belegondolva nem éri meg a végigjátszott játékok/havidíj árát, még így is kicsengetem az árát, mert a kipróbált játékokat amiket nem viszek végig, kíváncsiságból úgyis megvenném, ugyan úgy nem vinném végig viszont jóval kevesebb próbára lenne pénzem. Szóval, a szolgáltatások (játék mellett netflix, hbogo, moziklub) már nem álltak olyan távol tőlem.
Ezek azonban letölthető tartalmak így csak a havidíjban hasonlítanak a streaminghez a játékok részéről. Ott a hibrid PSNow ami igencsak elkezdett érdekelni, révén hogy immár nem olyan horror árat kérnek érte, de mivel nem próbáltam és ragaszkodom a profilomhoz itthon meg nem elérhető, megvárom míg itt is az lesz és utána alkotok véleményt.
Szóval most a Stadianal tartunk, ami ismét lépni akar egy nagyot és teljes streaming technikával akarja nekünk eladni az előfizetését. Sokallom, drágállom de nem temetem mert régebben a netflixre is azt mondtam, hogy halott ügy. Miért fizetnének ez emberek, mikor torrenttékából ingyen is elérhetik. Na pont azért, amiért én is, hogy kicsit kivegyem a részem az egészből és fizessek mások munkájáért, ami engem szórakoztat.
Tetszik a Stadia ötlete, viszont ahogy olvasom az ötletek 50%-a nem jött össze (eddig) és nem tetszik az exkluzív játékok behozatala sem. Nem bízok a streamingbe bár nincs is olyan elfogult véleményem, mint amiket olvasni lehet. Talán, ez a jövő. Talán nem. Idővel kiderül és ahogy én bánom, hogy nem kezdtem el hamarabb digit kulcsokat venni, hanem görcsösen ragaszkodtam a dobozos játékaimhoz, úgy más is kellemesen csalódik majd. Vagy...pont fordítva, a fene se tudja.
Ti mit gondoltok?
A "fiatalok" dolog meg nem teljesen igaz, max részben. Én 37 leszek, annyira nem tartom magam a fiatalok kategóriába esőnek és pont régen, amikor fiatal voltam, akkor sorakoztak a gyűjtemények a polcon. Most már azért kicsit durva lenne, úgy nézne ki a kégli, mint az Angry Video Game Nerd-nél. Te nem tudom, mennyire vagy fiatal, de az okés, hogy az 5 éves játékodat szívesen veszed le a polcról. Vagy a 8 évest és játszol vele. De a 15, 20 éves játékok?
Vannak egyéb pályákon is grafikai hibák, de ezek a szakaszok játszhatatlanná teszik, vakon kell lövöldözni. Van, amikor normálisan betöltődik, van amikor még ennyire sem. Ez az oka, hogy nem játszottam végig a játékot. A Starforge előtti utolsó ilyennél egyszerűen betelt a pohár.
Itt a Doom 3: Resurrection of Evil steam és dobozos verzióját hasonlítottam össze: https://youtu.be/ECUkfF4t22g
Kb. 9 percnél kezdődik a lemezes változat.
A Manhunt steam verziója már a tutorial pályán az asztalra crashel, akárhányszor le akarok rakni egy hullát. Ennél a játéknál márpedig ugye elég fontos játékelem a nyomaid elrejtése.
A CoD első része nem triggerelte az első küldetés befejezéséhez a scriptet.
A Need for Speed: High Stakes el sem indul XP-nél újabb Windowson. Ennek egyébként digitális verziója sincs.
Az International Rally Championship még XP-n sem megy.
De a Steam-el is az van, hogy hiába vettem én még sokáig dobozosan a játékokat PC-re, úgyis Steam-en kellett őket aktíválni, tehát ahol az account-ommal belépek, ott mindegyik játék ott van, csak a dobozaik nincsenek. Persze romantikus dolog betenni a lemezt és úgy nyomatni, bár már ehhez ugye a külső olvasót is elő kell venni meg a lemezt is előkotorni. Persze legyen bent a régi játékoknál a CD, amikor játszok, de figyeljek, hogy ne csomagoljam el a drive-ot úgy, hogy benne van. Egy évtized óta letűnt technológia mai varázslata a lemezekkel bohóckodni.
De ahogy telt az idő rájöttem, hogy az a Prey, vagy Doom, de akármi, amit megveszek nem dobozosban, ugyan az a Steam-es játék lesz, csak nem lesz mellé egy doboz. Amit fizikailag kell rendelni, vagy személyesen kell elmenni érte bolti nyitvatartási időben, postást kell várni... De maguk a játékok meg úgy vannak, hogy Pl MGS V: póló, day one edition dvd tok, fémtok, zseblámpa, poszter és van a dobozban egy DVD, a steam telepítőjével, ami úgyis frissít, ahogy rányomsz, meg egy cetli egy kóddal a játékhoz, amivel aktiválod.
Ezért nekem már alap, hogy digitálisan veszek játékot, bármikor, vasárnap, éjjel, azonnal és amíg az accountom jelszavát tudom, addig "fejben" mind a többszáz digitális játékom nálam van, bárhová is menjek és akarjam őket használni.
A streaming-re meg annyi, hogy: nope.
Sőt, olyannal is találkoztam, ahol a Steam verzió bugos volt, a dobozos ugyanolyan körülmények között pedig hibátlan. Slusszpoén, hogy tapasztalatom szerint régi Windows játékok megbízhatóbban működnek Linuxon, mint modern Windowson.
Egyébként nálam a lemezes játékok egy polcon sorakoznak a gépasztal mellett megjelenés szerint időrendi sorrendben, szó szerint egy karnyújtásnyira. Hamarabb megtalálom, mint hogy kitalálom, hogy akkor ezt most melyik launcheren keresztül kell letöltenem, a launcher frissül, aztán a listából előtúrom az adott játékot. :D
Már ha ugye olyan játékról van szó, ami digitálisan megvásárolható. Azért rengeteg olyan van, ami már nem, vagy soha nem is volt az. :)
Elindítottam steamen a letöltést, közben kutakodtam a fiókban. Rég letöltötte, mire megtaláltam a lemezt, amit aztán ha berakok az olvasóba, vagy beolvassa vagy nem. Szóval, ellenérvek is vannak, nem gyengén :)
A második helyezett így digitális vásárlás. Ez sajnos bezár egy olyan rendszerbe, aminél a hibaelhárítás kimondottan problémás tud lenni. A jelenlegi launcherek például egyszerűen nem mennek Windows 7-nél régebbi rendszeren, míg jó néhány játék, amik elérhetők ezeken keresztül nem, vagy csak nagyon instabilan futnak XP-nél modernebb rendszereken. Ilyen helyzetben csak elő kapom a szekrény aljából a Pentium 4-esem XP-vel vagy a Pentium 3-som W98-cal, betárazom a lemezt és kaján vigyorral a képemen játszok bármit, amihez kedvem szottyan. Emellett minden kiadó okádja a maga launcherét, ha mindennel játszani akarsz, ma már túlzás nélkül egy tucatnak rajta kell lennie a gépeden. Végül pedig a frissítések. Lejáró licencek miatt az érintett tartalmakat előfordul, hogy ilyen módon eltávolítják a játékokból, ezzel megcsonkítva az eredeti élményt. De legalább a rendszer kényelmes, birtoklod a végfelhasználói licencet az adott szoftverre és legalább korlátozott mértékben átjárható az erre nyitottabb résztvevők között. Ennek a modellnek a legjobb implementációja a GoG a DRM mentes játékaival, amit letölthetek és átvihetek kompatibilis vagy a játék korát illetően autentikus rendszerre.
Végül mindennek az alja a stream és egyéb előfizetéses modellek. Remélem ez sosem terjed el, és egyben sajnálom, hogy márpedig ha tetszik, ha nem el fog és előbb-utóbb felváltja a korábbi játékterjesztési modelleket. Ez a rendszer elvesz a játékostól minden kontrollt. Joga nem adott játékokhoz van, hanem egy játékkönyvtár használatához, aminek tartalmát a szolgáltató úgy változtatja meg, ahogy akarja. Lejár egy licenc a kedvenc játékodra? Jövő hónaptól nem része a könyvtárnak és talán soha többé nem játszhatod.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.