godach

godach

The Last of US Part Two fél-élménybeszámoló

Pár órát beleölve a játékba, visszatekintve az előző részre és az első majd végső véleményre... ( a blog spoilereket tartalmaz)
Sziasztok!

Két hónapja (vagy kicsivel több/kevesebb) felrobbant az internet a TloUS 2 kapcsán a szivárogtatások és véleménykülönbségek miatt. Azóta, talán mondhatom hogy kisebb háború indult a Naughty Dog és a TloUS2 kapcsán egyrészt pozitív és másrészt negatív irányba. A két tábor, szinte egymás nyakának esett és míg én azt éreztem, hogy a "hitetlen" oldal beleköt az élő fába is, addig a támogatók még a gerendát sem veszik észre a TloUS következő részének kapcsán. Pont kapóra jött így nekem Laci barátommal megvásárolva, hisz az első rész "annó" nekem nem jött be és nem értettem a mérhetetlen csodálatot, de azóta egy lefizetett Sony bérenc lettem és természetesen én is csak pozitív kritikával fogom illetni a játékot, mert különben nem kapok lőszerbővítési lehetőséget cheat kód formájában a Naughtytól. Vagy nem...
 
Szóval kezdjük ott hogy a nagy Sony fanboyok úgy előadták ezt a játékot, mintha valami világmegváltó dolog lenne. Ami részben igaz részben pedig nem. Stílusában egy mestermű, de ilyen mesterművekkel találkozhatunk a más stílusokban is. És a gond ott volt, hogy beharangozták ezt a játékot valami világmegváltó dolognak, pedig csak egy szinte majdnem tökéletes iparos munka volt ez is. Én belefutottam....hittem ezeknek az embereknek...és csalódtam. Nem is vártam sok mindent a második résztől és igazából megvenni sem akartam, de a szivárogtatások annyira felkeltették az érdeklődésem, annyira más irányba ment el a történet folytatása meglepő és megosztó módon, hogy én már "csak azért is" részt akartam venni ebben. Jól döntöttem!
 
Hogy mindenki képben legyen én utáltam az első részt. Elismertem technikailag, történet szempontjából valamint a részletesség és minden más dologban, viszont azért volt kellő hibája a programnak amire nem hívták fel a figyelmem. Igazából nem a játékkal volt gond, hanem a körülrajongással amit bár megérdemelt, megérdemelte volna a negatív kritikát is, amit mintha "eltusoltak" volna a rajongók. Pedig ezek a kritikák lehetnek jó hatással egy játékra, sorozatra vagy fejlesztőcsapatra. Ezek a kritikák nem azt jelentik, hogy rosszul csinálsz valamit hanem hogy hogyan lehetne jobb. Végül most míg megérkezett a második rész, rászántam magam hogy végigjátszom az elsőt és pótolom a Left Behind DLC.-t is, hogy képben legyek.
 
Mivel úgy álltam neki a TLOUS-nak, hogy semmi megváltást nem vártam, másodjára sokkal kellemesebben csalódtam. Nem rohantam előre és kerestem azt az isteni jelet amiről mindenki beszélt. Szép nyugodtan, kiélveztem a játékot és bár a karakterekkel sem azonosulni sem pedig a döntéseikkel egyetérteni nem tudtam, amolyan harmadik félként mégis részesének éreztem magam. Tudjátok, aki kullog a vagány csávó és vagány csaj mögött és csak egy kis 13. senki de mégis első személyből éli át a dolgokat.
 
Másodjára sokkal jobban élveztem, pedig ugye a meglepetés örömét első körben ellőjük mindig, így fura volt hogy nekem másodjára adta meg igazán a hangulatot. Először olyan szinten (végigszaladtam a játékon) hogy nem is figyeltem azokra az apróságokra (amiből egyébként sok van) és amik naggyá tesznek egy játékot. A Left Behind DLC pedig elérte nálam azt a szintet, amikor azt mondom, hogy végre tudjak "azonosulni" egy leszbikussal, amikor a világ megmentése, az emberiség fennmaradása a tét. Miért? Mert Ő vagyis ŐK nem hősök, nem világmegváltók. Egyszerű túlélők, emberek akiktől bár azt várnám el, hogy megmentsék a világot nem fogják. Sokkal fontosabb nekik a saját boldogságuk, az önző döntéseik. Mint ahogyan nekünk is és az emberek 99%-nak. És ez teszi olyan élethűvé az egészet.
 
No de mivel kiömlengtem magam az első két rész újrajátszása utáni érzelmekből, rátérnék a második részre. Igazából azért vettem meg, azért kezdtem neki mert nem értettem egyet az első rész cselekményeivel. Az első pár óra alatt, viszont gyökeresen megváltozott a véleményem. Vagyis nem! Nem változott meg, mert az eszem még mindig mást diktálna, de a szívem bizony nem. Így megértettem, miért döntött így Joel. Szerettem volna a kezembe kaparintani az irányítást, amikor agyon lehet ütni, annyira mérges volt rá az agyam, de amikor most a második részbe előkerült a golf ütő, még a gyomrom is összeszorult. Igazából te sem tudhatod sosem, mikor nyújtasz segítő kezet annak, aki aztán ugyan azzal a kezével hátba fog szúrni.
 
Most azért megyek, azért haladok előre, hogy kinyírjam ezt az Abby-t. Felnégyeljem, megvagdossam aztán bekenjem sóval, kínozzam és hogy sokkal kegyetlenebb módon haljon meg mint Joel. Viszont izgat az a része is, amit megtudtam. A játék felétől Aby-t fogod irányítani és teljesen más szemszögből ismered meg a dolgokat. Én most nagyon utálom ezt a csajt, de bízok az ND-ben, hogy változik majd a véleményem.
 
Technikailag a játék gyönyörű. Persze egy "csőjátéknak" ami nem igaz, nem nehéz annak lenni, de itt az ember tényleg érzi azt, hogy mindent helyre tettek és mindent oda, ahova kell. Nem tökéletes a játék, de tökéletesítette stíluson belül azt amit kell. A látvány hihetetlen, a részletesség pazar. Az első térképen (hasonlóan a Gears 5.-höz ami nem Open Wolrd de kicsit sandboxx jelleg, maximálisra teljesítettem mindent úgy hogy csak portyázgattam és keresgettem. Nem cél volt a maximális teljesítés de meglett azért, amiért megtöltötték a világot. Minden elismerésem.
 
Végszóra azt mondanám, hogy valami olyasmi rémlik a PS3 korszak lezárásakor megjelent The Last of US-ről, hogy tökéletes befejezése egy korszaknak. Tökéletes példája annak, hogyan lehet egy generációt és egy generációban rejlő lehetőséget maximálisan kihasználni. Nekem, most ugyan ez a véleményem a Tlous2-ről. Szerintem a legszebb, legrészletgazdagabb, legprecízebb megvalósítása egy olyan konzolnak, ami az utolsókat rúgja. Viszont ez az egyik olyan húzóerő, amiért egy gamer azt mondja, hogy a következő konzolt is megveszi.
Ha pontozni kellene, nem tudnék elfogultság nélkül. Így, hogy nem kényszerít rá senki könnyű dolgom van. Csak ajánlani tudom, mert bizony szerintem egy gamernek kihagyhatatlan élmény. És az, hogy megnézed Youtuen, nem ugyan az.
 
U.I.: Nagyon remélem, hogy Tonny kapni fog egy DLC-t és igazán kiélvezhetem azokat a hajlamaimat, amik egy gyászt segítenek áthidalni, mert amit maga után hagy, az bizony játékmenetet érdemelne. Jó kemény...játékmenetet. Ilyen egy bosszúszomjas testvér.
Üdv: GoDach
133.
godach
#132: SPOILER LEMARADT--- Aki lentebb olvasna!
128.
godach
Na most fejeztük be.
Gondolkodtam rajta, hogy nem fogok írni vagy két napig, hanem összeszedem a gondolataim és nem érzelemből próbálok írni, hanem teljesen elfogulatlan mindentől.
Nem megy.
Több dolog is eszembe jutott a stáblistát nézve és a gitározást hallgatva, amiből az első az hogy "Köszönöm Szépen" Naughty Dog!.
33 évet éltem, voltak maradandó pillanatok, de a játékot végigjátszva lett egy újabb.
Több mint húsz éve játszom, volt már dolgom nagyon sok mindennel és találkoztam már érdekes dolgokkal. Ez a játék viszont a spoilerek ismerete mellett is tudott újat, meglepetést nyújtani.
Sokan kiáltották az ND legnagyobb bukásának, számomra viszont egy legenda lett ez a rész, amiről minden egyes játékfejlesztő példát vehet.
Legenda, mert amit kihoztak a játékból az példaértékű. A látvány lenyűgöző és (bár nem kerestem) sosem láttam, hogy ismétlődne akár egyetlen darab tereptárgy is. Sőt, volt olyan animáció amit megkívánt a játék sztorija de csak egyetlen egyszer találkoztam vele. Ez mind a minőség és odaadás jele.
A történetről nem szeretnék beszélni. Szeretném az élményeket megtartani magamnak. Akik viszont olvastak róla, azoknak üzenem hogy egyszer, egy végigjátszást szenteljenek a dolognak.
Ömlengeni nem akarok, védelemre a járéknak nincs szüksége és attól hogy ki mit gondol a történetről, nekem az élményből nem vesz el.
Szóval, ezúton is szeretnék jó játékot kívánni mindenkinek.
Talán, nem túlzok ha azt mondom, kevesebb ember lennék, ha nem éltem volna át ezeket.

ui: Azoknak akik játszottak a játékkal és olvastak közben.
Az utolsó jelenetnél a csónakoknál, megy a sztori....
Én mocsok módon nyomkodom a négyzetet, pedig tudtam mi lesz a vége, és tudtam hogy videó nem én irányítom a dolgokat.
Közbe a nejem, csapkod, csíp és csúnyán néz közbe, hogy engedjem hát el Aby-et :D
Aki tolta tudja, aki nem meg így járt :D
126.
godach
#125: Az első rész újrajátszásánál csatlakozott be a nejem, csak hogy ne legyen annyira értelmetlen a lenti hsz :D
123.
Ps fanboy
#117: "Bár persze még nem tartok ott de több mint 10 órát vittem már Abby-vel és nekem egyszerűen az érthetetlen, hogy egyáltalán hogy lenne esélye Ellie-nak ellene. Míg az egyik egy túlélő, addig a másik egy katona a szó szerinti értelemben."

Azért Ellie sem egy általános túlélő, Joel-től is megtanult egy s mást. A katonai képzettség hiányát pedig fondorlatos gerilla harcmodorral ellensúlyozza. :D
108.
godach
#107: Közben nyomtuk tovább és közel sem szeretnék megbántani senkit sem, mert nem úgy gondolom mint a duken és kamgecam féle sony bérencek, de tényleg kell ehhez a játékhoz egy bizonyos fajta érettség. Nem az, amire mindenki gondol hogyha nincs meg akkor az gáz, inkább ez a felnőtt korba lépésre gondolok, amikor képes vagy értékelni olyan dolgokat amik téged nem érdekelnek, vagy értékelni olyan nézeteket amikkel bár nem értesz egyet, mégis érted a miértjét.
107.
godach
Az érem két oldala...
Most sikerült csak folytatnom a munka mellett a játékot. Ez nagyjából, ha a walktroughtokat nézem (mármint csak a chapter címeket) akkor a játék fele.
Most sikerült a második visszaemlékezést megélnem Owen és Abby-vel.
Amit csapatuk felépített, egy komplett civilizáció.
Termeléssel, tenyésztéssel, összedolgozással. Kicsit katonaállam de ugye mindennek megvan az ára. Itt biztonságban lehet az ember és esélyt kaphat a túlélésre.
Nagyon haragszom Joelre és Elliere is amiért belerondítottak ebbe az egészbe.

Nem igazán értettem, mire mondják az emberek, hogy érzelmi hullámvasút. Igazából teljesen másra számítottam, pedig annyira kézenfekvő volt az egész.
Most, Abby és az ő barátai történetét játszva, a gyomrom összeszorul. Összeszorúl mert én öltem meg ezeket az embereket, én irányítottam Ellie-t és most nekik szurkolok. Megkapom az irányítást felettük vagy mellettük és tudom mi lesz a vége. Tudom, hogy meg fogom (illetve már meggyilkoltam őket) mégis vigyázok rájuk, segítek nekik. Nagyszerű ez a része. Igazából, szavakhoz sem jutok. Megyek tovább, kíváncsi vagyok hogy megint megingatnak e az írók a hitemben.
104.
Ps fanboy
#103: Egyébként ez jó kérdés. Pl. én magam sem tudom. Egyszerűen olyan széles skálán, ha úgy tetszik olyan sokrétű üzenet foszlányok-szimbólumok hámozhatók ki belőle, hogy én már nem is tudom mit akar üzenni ez a game, ha egyáltalán akar és nem csak egy történetet próbál elmondani és közben itt-ott szembesíteni minket emberek saját magunkkal mondjuk. Az első résznek pl. mi volt a mondanivalója, azzal biztos játszottál, mond meg te és akkor én is elmondom, hogy ennek mi volt? Ennyi erről.
76.
godach
#69: Még nem sokat mentem Abby-vel így igazából nem tudok véleményt nyilvánítani róla.
Valamilyen szinten megértem azokat is, akik nem akartak vele menni viszont az ND el akart mesélni valamit, amitől a jogot nem vehetjük el. Ha mindez átvezetőben ment volna, nekem meg az nem tetszene. Dina nekem is szimpi volt, pedig azt hittem utálni fogom. Minden esetre én eddig élveztem, kíváncsi leszek ezután mi történik még.
69.
x360player
Tegnap értem a végére, úgyhogy aki még nem fejezte be az ne olvassa tovább a kommentemet.

Ditekt kerültem a spoilereket, és első nap szaladtam a játékért a boltba, de számomra hatalmas csalódás volt, és életem első játéka, amitől rögtön megakarok szabadulni. A látvány, és a hangok terén kiemelkedő, de a sztori az egy hatalmas nullával egyenlő. Joel halálát még megemésztettem, de ki kíváncsi Abbyre 10 órán keresztül? Sem ő, sem a haverjai, sem a Szerafiták nem érdekeltek még csak minimálisan sem, dögunalom volt végigjátszani azt a szálat, és egyenesen felháborító, hogy a játék felét ez tette ki. A vége pedig csak hab volt a tortán, nincs bosszú, de aztán mégis, de várj, mégsem. Ki gondolta azt, hogy ez így jó lezárás egy amúgy sem túl izgalmas játéknak?
A leszbikus szállal egyébként a világon semmi bajom nem volt, Dina szimpatikus karakter, és eltudom őket fogadni, de maga a történet egy vicc.
Mondom ezt úgy, hogy az első rész az egyik kedvencem, és ismétlem, nem a YouTubeon néztem végig a játékot, hanem 18.000 forintot adtam érte a megjelenés napján. Ugyanitt, Last of Us 2 eladó Budapesti átvétellel, vagy postázva. 12.000Ft :D
52.
Ps fanboy
#51: Egyébként a jelen genes ND játékoknál ez a jelenség (inkább világosabb szakaszoknál) sajnos tényleg nagyon szembetűnő, ahogy a kameramozgatásnál még az irányított karakter szélei is elkezdenek recésedni, mintha vibrálnának, ezt az új GoW nál is tapasztaltam. Nem tudom ez miért van, illetve sejtem, de remélem, hogy az új gépeken ez már nem lesz jelen.
51.
Oldman
Aang!
Ne a közeli tárgyakat nézd mikor forgatod a kamerát, hanem a távolabbi épületeket, oszlopokat/fákat/ bokrokat/ stb. Lényegében szétesnek a széleik, sok esetben kettő lesz az éleikből. Ez nekem hihetetlen zavaró tényező.
50.
Oldman
A kameramozgásnál ahogy Nyarlako is írja, nagyon zavaró a tárgyak életlensége, lényegében ha lőni vagy hirtelen keresni kell valamit vagy valakit, akkor alig venni észre az illetőt. Akkor válik élessé a megjelenített kép ( akkor tűéles viszont ) mikor álló helyzetben van a kamera, az adott karakter. Shooter játékoknál minden esetben kikapcsolhatóvá kellene tenni gyárilag alapból! Autóversenyes játékoknál viszont mindegy, hiszen a szem kevésbé nézi az oldalt lévő tereptárgyakat, nincs is rá idő ugye.
A képelmosódás az részemről sokkal zavaróbb jelenség, mint az fps szaggatások, mert az utóbbi legalább csak néha tapasztalható egyes helyszíneken, vagy tömegjeleneteknél.
42.
godach
#40: Nekem mindig más elvárásom van az aktuálisan játszott játékkal. Míg egy versenynél a gyorsaság érzete érdekel, addig egy roncsderbinél a törés. Pl a FlatOut2-ben kilóra megvett a törés és pályarombolás, míg a Driveclubnál nem érdekelt ha nem tört az autó (igazából nem emlékszem már rá hogy volt e törés, csak arra hogy nem arra figyeltem).
Jelen esetben a TloUS 2 a generáció egyik legjobb játéka (részemről). A fegyverek viselkedése nagyon változatos, míg a sebzés és ezzel járó csonkítás pazar és nagyon jól kivitelezett. Tényleg azt kell mondanom, hogy a gunfightot nagyon jól csiszolták. A Grafika is pazar és nem mondom, hogy én nem látom a hibákat de egyszerűen nem érdekelnek.
Szerintem egy tökéletes játék nem azért tökéletes, mert hibátlan hanem azért mert tökéletesen elvonja a figyelmed ezekről a hibákról.
Nem tudom milyen kritikák keringenek, mert spoilerveszély miatt nem olvasok sehol a játékról (épp elég amit megtudtam) de szerintem nincsenek hatalmas gondok itt.
A lezbi vonal még épp belefér, pedig a hatalmas kedvenc DC sorozatokat (sőt még a TWD-t) is ezért hagytam abba. Minden más pedig érdekes. Nem a legjobb, nem a legkiemelkedőbb de érdekesek a karakterek és a történet.

Igazából azt sem tudom hol járok a játékban, de a felénél még biztosan nem. (Ha igazak a pletykák).
40.
Oldman
Kíváncsi vagyok ps5 játékok esetében milyen szinten fogják használni ezeket a valóban sokak által kritizált megoldásokat a készítők, de nem vagyok optimista. És akkor még az unalomig ismételt, sokszor szóba hozott ( látótávolságot csökkentő ) homályt/fakó fátyolt nem is említettem. Reméljük a fórumokon elhangzó kritikák egyszer eljutnak azokhoz akikhez kell, és változtatnak a majdani játékok külcsínyén. A TLOU 2 esetében láthatjuk, hogy a részletgazdagsággal nem lesz gond a későbbiekben, de ez nem minden.
34.
Oldman
Nem jönnek rá, hogy nem kimondottan a képkockák száma
( persze számít ) az ami egyenletessé engedi láttatni az adott képet játékok esetében, hanem a motion blur effekt, vagyis a képelmosódás. Hiába stabil a kép, ha gyorsabb kameramozgásnál homályossá, enyhén recézetté válik a látnivaló, főleg távolabbi tárgyak esetében. ( fák, épületek, oszlopok stb )
Ezt a technikai alkalmazást minden esetben opcionálissá kellene tenni a készítőknek, engem személy szerint nagyon zavar minden esetben. Vannak olyan játékok, ahol kikapcsolható ez az effekt, mégis látható marad bizonyos mértékig.

https://thegeek.hu/2020/07/11/milyen-lenne-a-the-last-of-us-part-2-60-fps-sel-itt-az-osszehasonlito-video-video/
31.
Oldman
Egy érdekes spoilermentes elemzés.
https://youtu.be/e-pmVbKJ3iA
28.
godach
#27: Automatice tudod, hogy egy FPS-nél a jobb gomb
BAL GOMB* Még jó hogy van szerkesztés :D
16.
godach
Nem rohanok amúgy :D
https://i.imgur.com/SmchnCw.jpg
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...