NYEREMÉNYJÁTÉK!
Sziasztok!
Bevallom őszintén, egy-két éve még azok táborát erősítettem, akik azt mondták, hogy már nincs idejük, türelmük a SoulsLike játékokhoz. Meg sem gondoltam volna, hogy egyszer rajongója leszek a stílusnak és olyan játékok mellett, mint a Days Gone vagy The Surge 2 mellett, előrendelek egy ilyen típusú játékot. No de elöljáróban ennyi, ugordjunk a nyereményjáték részére mert aztán bizony kőkeményen spoileres lessz az írás és igazából azoknak szánom, akiket ez nem zavar vagy velem együtt tolják a játékot.

Van egy facebook oldalam, ahol egyébként a nyereményjátékot is eléritek. Itt folyamatosan informálom a követőket, hogy éppen mivel játsszom vagy mit vittem végig. És szoktam olyat is csinálni, hogy megveszek egy játékot, aztán ha végigtoltam akkor kisorsolom az egyik jelentkezőnek. Ez a nyereményjáték is ilyen, annyi bibi-vel (ami nektek csak jobb) hogy az előrendelésem le kellett mondani, mert később jutott eszembe, hogy SeriesS-em van jelenleg és abban nincs is optikai meghajtó. Így tehát a vásárlás digitális lett, de ettől a nyereményjátékot még megrendezem, annyi változással, hogy a nyertes szabadon választhat, hogy PC-re, Xbox-ra vagy PS-re szeretné a játékot. A sorsolás végeztével, olyan platformra kapja meg, amit választ úgy, hogy a postaköltséget is én állom. Egyéb részletekért látogassatok el a nyereményjáték posztjára erre a sorra kattintva.

És akkor jöjjön a játék.

Igazából nehéz helyzetben vagyok kicsit, mert ahogy írtam is fentebb, nekem nem igazán van tapasztalatom ezekkel a játékokkal. Őszintén, sosem gondoltam volna, hogy zsánerem lesz a stílus de aztán jött a The Surge. Nekem annak a játéknak annyira bejött a világa, a kinézete, a videók amiket néztem róla, hogy napokon és heteken keresztül bánkódtam, hogy ilyen "soulslike vacak" és nem valami általam jól megszokott, megszeretett stílus. Teszem fel, hack@slash.

Aztán beadtam a derekam, és gondoltam csak kipróbálom. Rengeteg negatívumot olvastam a soulslike rajongóktól, többek között a "könnyűségét" is, így hát úgy voltam vele, hogy teszek egy próbát, ha más végig tud játszani ennél sokkal nehezebb játékot, akkor nehogy már nekem a harminc éves tapasztalatommal ne menjen. Akkor még nem gondoltam, hogy ez beugró lesz a soulslike játékok világába és hogy teljesen más szemmel nézek rá, mint addig és azok akik még csak rá sem próbálnak, mert szerintük frusztráló a folyamatos újraéledés stb.

Végigvittem a The Surge-t és amellett hogy kínszenvedés volt, hatalmas élmény is. Hozzáteszem, félve írom le a soulslike rajongók miatt, de számomra mai napig az a sorozat az no1. Hiába.... jobb szeretem a sci-fit mint a fantasyt.

Olyan későn kaptam rá az első részre, hogy már javában reklámozták a másodikat, aminek az egyik trailerét talán még 50x is megnéztem. A szemfüles feleségem persze ezt látta a háttérbe, két született feleségek rész között és a megjelenés napján már ott is volt az asztalomon, a munkából hazaérve. Tapasztalt harcosként, ez már egy fokkal könnyebben ment de természetesen még itt is bőven volt izzadás. Végigjátszás után a Blasphemous jött, nyarlako ajánlására, amit szintén a végéig imádtam. Így jöttem rá, hogy bizony megszerettem a stílust.

No de a keményvonalas soulslike játékok mindeddig kimaradtak. Pár napja, hete kezdtem neki a Dark Souls első részének, ami szó szerint is kikészít. Menet közben volt egy kis Nioh és Bloodborne kicsapongásom, de időhiány miatt abbamaradtak. A From Software játékai pedig számomra teljesen egyenlőek az újdonsággal. Ahogy azt írtam is, most a Dark Souls első részével játszottam, de ott is még csak Anor Londo-ig jutottam el, amikor a dagadt és másik majom jönnek neked egyszerre. Na ezt a tegnapi nap adtam fel, egyszerűen hiába tápolom magam, hiába vigyázok nem ment. Viszont, közben szembe jött velem az Elden Ring, aminek a létezéséről egy héttel ezelőttig nem is tudtam (ami nem érdekel, arra nem kattintok) és most ennek álltam neki.

Eddig marhára tetszik, bár gőzöm sincs hogy a Dark Souls óta mennyit haladtak előre részenként, viszont nekem most az ugrás (Dark Souls (x360) -> Elden Ring valami iszonyatosan hatalmas. És elismerésre méltó. Én meg sem gondoltam volna, hogy ez a játék működik OpenWorld, de mégis. Komolyan mondom, órákat szórakoztam csak a térképen kezdő helyen és annak kicsi hatósugarában.

Egy harcost indítottam útnak. Lényegében mindig íjásszal szoktam lenni, de ez pont nem az a játék, erre már rájöttem. Így marad a nyers erő, amit sajnos a Dark Souls karaktertápolásnál egyáltalán nem érzek.
Ahogy azt írtam, a környéket jártam még be, de az valami egészen elképesztő. Nem tudom, hogy a többi játékban van e lehetőség ilyen idézésekre, de itt a farkasok azért valamennyi magabiztosságot adnak. A szabadon bejárható terület pedig nagyon tetszik, sőt az igen sűrűn elhelyezett bonfirek is kicsit csökkentik a frusztrációt, ami azért tényleg van ezekben a játékokban.

Pár próbálkozás után, eddig megtisztítottam egy farkasbarlangot, valami eszement apró bossal együtt, harcoltam egy, az úton haladó lovas lovagot, a farkasok segítségével majd egy tábort győztem le, ahol katonák voltak és a kürtöt megfúvó emberke, egyből odacsődített mindenkit. Viszont, ami a legjobban tetszik benne, az a kalandozás.

Sok mindent láttam eddig az Eldenben, de volt egy pillanat, amikor nem tudtam eldönteni, hogy egy könyvet olvasok e, vagy állok a játékban és nézek egy csapatot.
Kalandozásom során ugyanis elhalad egy Zombicsapat, ahol már messziről kivehető volt, a "társadalmi" különbség. Szó szerint, alig bírtak menni, tényleg olyan érzésem volt, mintha a TheWalking Dead-ből szöktek volna meg. A csapatban botladoztak fegyverhordozók, pár kevesebb harcos és talán egy sámán is. A csicskák meg cipeltek valamit.

Messziről lestem őket, de akkor is olyan groteszk látvány volt, hogy az valami hihetetlen. Olyan elkárhozott lelkek, akik nem erre a világra valóak, mégis próbálnak megélni benne. Látszott, hogy van uticéljuk. Látszott, hogy tartanak valahová és olyan érzése volt az embernek, hogyha akkor, abban az időben nem arra jár, akkor sosem láthatja ezt az egészet. És igazából, semmi jelentősége nincs a fegyverekre, fejlődésre vagy a történetre nézve. Csupán, egy olyan apró momentum, ami 10 pontossá tehet egy játékot, az odafigyelésével és igényességével.

Jelenleg, valami kapun mentem át, de azon gondolkozom, hogy visszamegyek a térkép elejére és ott garázdálkodok még egy kicsit. Gyűjtögetek, fejlődök és felfedezek.
Ti merre indultatok? Milyen karakterrel? Mi az, amire már most rájöttetek? Ajánljatok nyugodtan útvonalat, nekem vagy egymásnak, hisz több szem többet lát.

A későbbiekben a blogot nem bővítem, hozzászólásban kívánok részt venni veletek együtt a beszélgetésben.