Az egyik cikk alatt olvastam, ismét kicsit amolyan Kojima fanatizmusféle hozzászólást, miszerint így végre, újra meg van mentve a világegyetem és a játékos társadalom, hogy újra stúdiót alapított. Azon kívül, hogy szerintem kicsit túl van hájpolva a fickó, és számomra ellenszenves, semmi bajom nincs vele. Sőt, hozzáteszem, pótolni akarom az MGS sorozatot, hisz engem a gamer társadalom meggyőzött arról, hogy biztosan nagyot alkotott a fickó. Annyi bajom van csak vele, hogy ismerem a mondást, miszerint egy fecske nem csinál nyarat. Ez a véleményem a Konami volt emberének stúdiójáról is, hiába kezdődik az Ő nevével, kicsit sajnálattal látom, hogy csak egy ember van megjelölve. És, ha már így csapatról kellene beszélnünk, eszembe is jutott pár, akik igencsak megédesítették "műveikkel" az életem. Gondoltam, összefoglalom nektek, pár mondatban, mennyi mindenki van/volt akikre azért érdemes figyelni, mielőtt apokalipszist hirdetünk, egyetlen ember, kicsit ingoványos talajra tévedésével. Nem is gondoltam, mekkora fába vágom a fejszémet.

Első versenyzőnk az 1988-ban megalakult Midway.  Bár, az elképesztő sikereket is elért NFL Blitz és Crusi'n USA is bekerült a Midway TOP 3-ba, értelem szerűen a Mortal Kombat, ami nekem a cég nevét hallva, egyből eszembe jut, és a legkellemesebb emlékeket tudom hozzá fűzni. Hála istennek, néhány éve,  sikerült a szériát feltámasztani.

A Westwood Studios 1985-ős alakulása óta, számos játékkal megajándékozott minket. Ezek közé tartozik, a Dűne sorozat is és az Eye Of The Beholder is, nekem mégis a Command & Conquer játékok azok, amik igazán sikerre hozták a céget. Számtalan olyan (még pótolnivaló) játék jött ki az univerzumukban, amik egyes részei, órákra a monitor vagy TV elé szögeztek.

Jöjjön most a Sony Computer Entertainment's Japan Studio ami 1999-ben látta meg a napvilágot majd rögtön be is robbant az Ape Escape-al, ami azóta igen jó kis franchiseé bővült ki. Többek között, az Ő közreműködésüknek köszönhetjük a Demon Souls-t is, mégis nekem az igazi kedvencem, a Shadow  of the Colossus.

Relic Entertainment 1997-ben alakult, majd két évre rá, sikeresen megjelentette a Homeworldöt. Hatalmas kedvenc mai napig, bár a második rész után, már nem volt folytatása, hisz azóta a Warhammer szériának az útját egyengetik, valamint pár éve, a Company Of Heroes-al, támadnak minket.

A Black Isle Studios  az egyik olyan csapat, ami miatt ma még vannak kedvenceim. Bár nagy sikereket ért el az Icewind Dale névvel kezdődő játékaik is és a Planescape Torment is mai napig elismerést kap, mégis nekem értelem szerűen, a Fallout széria megalkotása, a legkedvesebb dolog tőlük.

A 2D verekedős játékok királya az SNK 1978-ban alakult meg. Többek között, a King Of Fighters sorozatot és a Fatal Fury játékokat is nekik köszönhetjük, valamint ők voltak azok, akik masinái a zsebpénzünket még  elszedegették a játéktermekben. Hatalmas volt még tőlük a kedvencem is, a Metal Slug sorozat.

A következő, akik nélkül komolyan azt kell mondanom, kevesebb lenne a játékipar, a 2000-ben létrejött PopCap Games.  Amíg még a Bejeweled és ZUMA , csak a klasszikus sémát követte, és inkább szólt mindenkinek, mintsem a hardcore gamereknek, addig a Plants vs. Zombies megalkotásával, nekem meg is fogalmazódott, mit is kellene jelentenie a Game Of The Year címnek. Hetekig, hónapokig, Évek óta nyúzom, és bár vannak kisebb nagyobb kihagyások, egyszerűen mai napig megunhatatlannak tartom.

Az SCE Santa Monica, pedig tökéletes példa arra, hogy egy játéksorozattal is hatalmas sikereket lehet elérni. El lehet adni a minőségi munkát, és életben tud maradni exkluzív anyagként is. Konzolt ereibe lehet vele életet pumpálni. Ők, amikor megcsinálták a God Of War-t, már tudtam, hogy emlékezni fogok rájuk, még öreg koromra is.

Kedves csapat nekem még, a 94-ben alakult Neversoft is. Nem volt gyenge eresztés tőlük, az MDK-sem és elégedettek lehettek a Western kor rajongói is, amikor a GUN megjelent, hisz éhes szájak lettek vele betöltve azoknak, akik Cowboysültet akartak enni, számomra mégis a mára sajnos harmatgyenge szériává alakult Tony Hawk's Pro Skater sorozat. Én nekik köszönhetem, hogy Tony Hawk, Bam Margera neve nem csak annyit jelent, mint B.Roland és nemcsak a Papa Roach együttes, de talán a stílus megismerését is.

Nem hiszem, hogy (főleg a Nintendo konzolokkal rendelkezőknek) be kell mutatnom a RARE céget sem. Bár, 1982 óta garázdálkodnak a játékpiacon, többször is alakult a cég, a mag azonban a régi. Ha nem is aranykorát éli a felélesztett Killer Instict, mégis elég jól feltámasztott cucc, a kezdetek sikereit meglovagolva. Ott van még, a 007-es rajongók kedvenc játéka, a Goldeneye is, mégis a rengeteg minőségi platformer játék közül, amit talán senkinek sem kell bemutatni, az a Donkey Kong. Számos része megjelent és ha az én szavam nem is, de a rajongótábor nagysága remélem mindenkit meggyőz arról, hogy ez bizony egy rettentően jól sikerült és erős széria.

A EA Digital Illusions CE (DICE) 1992-től lát el minket mindenféle földi jóval. Bár, mára megfakult a fényük, hozzá kell tennem, még mindig jelentős rajongótáborral bír így is. Többek között a Battlefield játékokat köszönhetjük nekik, és mikor majd legközelebb szidja valaki a csapatot, remélem eszében lesz, hogy a Mirror's Edge is az ő kezük közül került ki. A kedvencem, azonban még a Battlefield korszak elé tehető, aminek a címe: Codename Eagle. Hatalmas játék volt, rettentő jó hangulatfaktorral és LAN-al. Ismerős is lehet, egy pár BF játékosnak, ha majd egyszer tesznek vele egy próbát.

szinte felsorolni is fárasztóan sok játékkal örvendeztetett meg minket. Nekem a Sierra név, egybeforrt anno, a Caesar III és Pharaoh játékok nevével, holott tudom, hogy részben működtek együtt csak a játék fejlesztőivel. Hatalmas kedvenc még, a SWAT 3: Close Quarters Battle is, ami sajnos a negyedik rész után már nem folytatódott.

A konzoliparból ugyan kihátrált a SEGA, (sokak nagy bánatára) azonban a belső fejlesztésű cégeik, elég sokáig húzták ezek után is. Ilyen az 1983-ban megalakult SEGA AM2-is ami többek között, elhozta nekünk a Virtua Cop 2 és Virtua Fighter részeket is. Bár, a Virtua Fighter sosem tudott felnőni, a konkurencia Tekken, Mortal és Street Fighter játékokhoz, sokáig jelen volt a piacon, és kellemesen el lehetett vele szórakozni. Amit viszont nekik köszönhetünk, azok azok az alapkövek, amiket az open world játéknál lefektettek, amikor megjelent a Shenmue című játékuk.

Nem tudok rettentő sokat írni a BUNGIE-ról ami 1991-ben látta meg a napvilágot. Bár, régóta ténykednek, és még valakinek ismerős lehet a Myth 1-2 tőlük, az emberek a Bungiera vagy azért emlékeznek, mert Halo, vagy azért mert Destiny. És még ezekről is nehéz írni, mert iszonyúan megosztó játékok. Valaki vagy szereti őket, vagy nem. Köztes megoldást nem nagyon hallani. Én az első csoportba tartozom, de azt is megértem, ha valaki a másodikba.

Na és persze, itt az Irrational Games aki olyan mint az a haverom, aki kevésszer szólal meg, de amikor igen, akkor arra mindenki figyel. A System Shock 2 is mai napig magáévá tudhat, egy biztos rajongótábort és a Bioshock szériába, valamint a SWAT4 és kiegészítője rajongótáborába, magam is beletartozok, mégis sokak kedvence a Freedom Force.

Infinity Ward. Egy 2002-es cég, ami elég takarosan fogta magát és belépett a tátott szájú játékos szájába. Jogosan lehet mondani, hogy az IW nem tud mást, csak Call Of Duty-t gyártani. Azt, viszont nagyon. Én még emlékszem arra, amikor fel sem ocsúdtam a MOHA és kiegészítőinek hangulatából, a CoD, mégis villámgyorsan, úgy odacsapott, hogy nem győztem keresni a fogaim. A második rész, már nekem jóval arcadeosabb volt, de mégis szerettem és csak csepegtettem a nyálam. Azonban az igazi az volt, amikor odacsaptak a Modern Warfare-val. Akkor azt mondtam, grafikailag, játékmenetileg, hangilag...... na mindegy, mindenre azt mondtam, hogy ez a csúcs. Itt nincs tovább. Elértük a maximumot. A Modern Warfare, egy több mint 20 éve játszó embernek, maga volt akkoriban a mennyország.

Emlékeztek még, arra a cégre, ki ellátott minket egy tuti kis autós játékkal PS1 és PS2-őn? En emlékszem még. 1988-ban alakultak, és számos éjszakát töltöttem el azzal, hogy megértsem, hogyan képes egy csapat ennyi autót belesűríteni egy játékba és egy lemezre. És nem értettem, hogy a többi miért nem. Ők a Polyphony Digital és az volt az Ő Gran Turismo-juk. Imádtam a sorozatot, mindennél jobban. Az első két részre, ha azt mondanám rongyosra játszottam, akkor nem tudom mit kellene a PS2-es Gran Turismo 3-ra mondanom. Grafikailag is és minden tekintetben felülmúlta azt a két havi bér árát, amit abban az időben egy PS2-ért elkértek. Sajnos nemrégiben a PS3 vásárlásakor, amikor az ötödék részt próbáltam, nagyon nagyot csalódtam. Közel sem tudta elhozni számomra azt az érzést, amit az előző részei. Minden esetre a GT6, még kap egy esélyt, aztán, ha az sem villant, akkor hanyagolnom kell a sorozatot. Ettől azonban, még itt a helye.

Folyt Köv....