maktub

maktub

Nier: Automata (PS4)

Megvan az év játéka?

nier-1.png

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyi mindent lehet kezdeni egy olyan gazdag médiummal, mint amilyen a játékoké, amíg nem érkezik egy, ami emlékeztet rá. A PlatinumGames néhány kevésbé színvonalas produkció után jött ki egy hét éves játék folytatásával, melynek az első részéről sokan még csak nem is hallottak. A Nier: Automata a robotikával foglalkozó sci-fi eposzok sorát gazdagítja, amiben az óriási boss harcok között a karakterek önnön létezésük ellentmondásain merengenek. A játék központi figurája két android, a tapasztalt (és természetesen szexi) 2B és a kölyökjellemű 9S, akik a világégés utáni földön harcolnak a bolygót benépesítő robotsereggel. 

Ez így a felszínen nem hangzik valami érdekesen, ám Shrekes példával élve a Nier: Automata olyan, mint a hagyma. Újabb és újabb rétegeket rejt. Ott vannak mindjárt ellenfeleink, a gépek, akik nagy gömbölyded fejükkel inkább aranyosak, mint félelmetesek. A viselkedésükben olykor gyerekekre emlékeztetnek, így ezeknek a nem ritkán szánni való lényeknek a lemészárlása furcsa egy élmény tud lenni. Tényleg mi vagyunk a jók ebben a harcban vagy csak beprogramozott gyilkosok volnánk? Ez csak az egyik kérdés a játék során, melyet kénytelenek leszünk feltenni magunknak a szereplőket irányítva.

nier-2.jpg

A Nier: Automata többféle arcot mutat a végigjátszása során és bizony nem mindegyik szép. A grafika egészen szélsőségesen ingadozik az átlagos és az elképesztően ocsmány között akár ugyanazon screenshoton belül is. A látványvilág pedig szép lehetne, ha nem rondítanának bele olyan alacsony felbontású, szögletes textúrák, amiket mintha a PS2-es éra egy darabjából implantáltak volna bele. A játékmenet szabadon variál különböző műfajok között. Nagyját a 3D-kaszabolások teszik ki, de a nézet olykor 2D-be vált, sőt akadnak izommetrikus nézetű shoot ’em upba átmenő szekvenciák is. A harcrendszer gyors és dinamikus, érződik a stúdió régre visszanyúló gyakorlata a kialakításában. A nyitott világ, amibe bedobnak fokozatosan tárul fel. A játékból nem hiányoznak az RPG-s elemek se, így tetszésünk szerint fejleszthetjük karakterünket. Akár a minitérképet is beáldozhatjuk egy új képességért cserébe.

nier-3.jpg

A nehézség a grafikához hasonlóan eléggé váltakozó. Az eleje tiszta Dark Souls. Az első főellenfél legyőzéséig még menteni se tudunk és halál esetén kezdhetjük az egész nyitányt elölről. Később leginkább egyes küldetések elnyúlása nehezíti meg a dolgunkat, ezért érdemes jó előre betápolni életerőcsomagokból. A főellenfelek a játék fénypontjai közé tartoznak, ám van nem is egy, akit rendkívül olcsó trükkökkel is le lehet győzni. Néhány alapdologra magunktól kell rájönnünk, így arra is, hogy chipjeink átvariálásával újratöltődővé tehetjük energiacsíkunkat, ami életmentő volt a repülős részeknél, melyek során nem használhatóak a menüből elérhető életerőcsomagok. 

Ami hatalmas pluszt ad a játék hangulatának, az a zene. A mellékküldetések végrehajtásában is részben az motivált, hogy halljak egy újabb témát, ennyire jó. Egyedi módon a Nier: Automatat háromszor is végig kell játszani, hogy teljesen kiadja magát. A másodikban 2B helyett 9S irányítását vesszük át, akivel többek közt a főellenfelek hátterét ismerhetjük meg jobban. 9S hackerkedő minijátéka jópofa bővítmény, ámbátor mivel nem nehezedik jelentősen, hosszú távon fárasztóan primitív tud lenni. A harmadik alkalommal már nem egy alternatív módban, hanem egy teljesértékű folytatásban van részünk, ami sötétebb irányt vesz, mint, amire bárki felkészülhetne. A szívünknek legkedvesebb szereplőktől is kénytelenek leszünk fájdalmas búcsút venni.

nier-4.jpg

A játék ezzel a rendkívül bevállalós utolsó fejezetével szolgál rá igazán azokra a fejedelmi jelzőkre, amikkel a kritika illette. Az út, amit bejárunk érzelmileg magával ragadó és még is el is gondolkodtat. Valahogy úgy kell elképzelni, mintha a Star Wars A birodalom visszavággal ért volna véget. Ekkor már két karaktert irányítunk váltakozva, akik leszámolásra készülnek egymással. Ahogy itt építenek a játékra, mint egy történet elbeszélésének különleges formájára, a Nier: Automata olyan klasszikusokkal kerül egy ligába, mint a Shadow of the Colossus és a The Last of Us. A végső harc kimaxolja az epikusságot, habár az őrülettel küszködő 9S és a renitens android, A2 közötti ellentét akár egy mondattal tisztázható lenne. 

A készítők minden karakterüket saját személyes tragédiájuk áldozatává teszik. Van pár menthetetlenül röhejes személyiség, akin ez nem segít, mint amilyen a robottesó Ádám és Éva, azonban az érzelmi bombák, amiket dobálnak, a többségnél elérik az eredményt. Néha nehéz azt eldönteni, hogy a filozofálgatás mögött pusztán felszínes hatásvadászat van-e vagy valódi mélység, de, hogy egyáltalán a kérdés felmerül egy akciójátékban, az önmagában nem akármi. A Nier: Automata, ha nem is feltétlen az év legjobbja, de mindenképpen ott a helye az élmezőnyben. Régóta nem maradt velem egy játékélmény se úgy, ahogy ez, ugyanakkor kritikusan vizsgálva könnyen felfedezhetőek a szakadások a szövetén.     

ÉRTÉKELÉS: 85%


 

6.
RangerFox
Imádom a tesztjeidet, jól belövöd, mennyi szöveg az, ami még nem fekszi meg az olvasó gyomrát, és kellőképpen bemutatja a játékot. Mondjuk azt se bánnám, ha 20 oldalas lenne az írás, akkor is elolvasnám.
A játéknak van demoja PSN-en, kipróbáltam, de nem nagyon fogott meg se a világa, se a játékmenete, így ez nekem kimarad sajnos.
5.
Solomon
#4: Nekem a Dragon's Dogma volt addig XD
4.
maktub
#3: Ismerős. A Fallout 4 például már vagy másfél éve ott porosodik a polcomon.
3.
Solomon
"Az eleje tiszta Dark Souls. Az első főellenfél legyőzéséig még menteni se tudunk és halál esetén kezdhetjük az egész nyitányt elölről"

Ezért szeretem a tesztjeidet látod? Olvastam egy raklapnyit, de erre senki sem tért ki, gondolom a nagy élmény vagy bármi okán.
Jó írás lett, én még sokáig gondolkodni fogok rajta, pusztán amiatt, mert alig-alig akad szabadidőm így aztán be kell osztanom!

Azt meg nem szeretném, mint néhány éve, hogy ott áll 20-30 játék meg könyv és még csak beléjük se néztem...
2.
maktub
#1: Köszönöm! Nekem is beletelt egy kis időbe mire rászántam magamat, de nagyon megérte.
1.
Yanez
Nekem még odébb van a game, de ez a remek írás is csak a megvételét erősíti. Jó blog lett, gratula!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...