A Crytek még 2007-ben vitte sikerre sci-fi köntösbe bújtatott lövöldözős játékát, ami leginkább grafikai megvalósításával vívott ki magának elismeréseket. Hiába számított nagy durranásnak, melyet több folytatással is megfejeltek, a Crysis sose lépett egy ligába olyan szériákkal, mint a Doom vagy a Far Cry. A remaster bejelentésére már azok a tech guruk is túlléptek rajta, akik sokáig vele tesztelték PC-jük erőbírását. A kritikusok visszajelzései szerint az újrapolírozott verzió korántsem öregbítette a Crysis hírnevét. Bugok, teljesítménybeli problémák, röviden a totális összecsapottság jellemezte. Talán a hazai vonatkozással büszkélkedhető spin off, a Warhead iránti nosztalgia miatt, de az intő jelek ellenére tettem egy próbát a Crysis felújításával, amit időközben számos tapasszal igyekeztek méltó állapotba hozni. Az első látásra megmondható, hogy a játékot hatalmas ambíciókkal hozták anno létre, ám, hogy a legfőbb szándékuk a saját fejlesztésű grafikus motoruk látványos demózása volt azt hozta magával, hogy a játékmenet nem túl jól öregedett. 

A Crysis nagyobbik részében egy rejtélyes sziget dzsungelében fogunk kommandózni túszmentés címén. Az fix, hogy a készítők nagy rajongói a Predatornak és az inváziós sci-fiknek, mert bőszen merítettek belőlük, még ha egy lelkes tíz éves szintjén is. A Crysis helyszíneit viszonylag szabadon járhatjuk be, kedvünk szerint közelítve meg az adott célpontot. Ez valamint időleges láthatatlanságot vagy épp szupergyorsaságot adó nanoruhánk hozzátesz egy taktikai réteget a puffogtatáshoz, azonban a síkhülye AI és felejthető gunplay hamar felhígítja az élményt. Ezzel együtt vannak szakaszok, epikus összecsapások, melyeknél a játék túlnő a hiányosságain. A szánalmas boss harcok azok, amiken a legcsúnyábban elvérzik, de a konzolos átiratból eredetileg kivágott repülős pálya se sikerült túl fényesen. A Crysis állandó felemássági érzetet kölcsönöz. Quality módban játszottam végig és nem voltam teljesen elégedett se a látvánnyal, se a teljesítménnyel. A grafika az egyik percben csodás, a másikban illúzióromboló. Nem nehéz rájönni, hogy mitől számított a játék régen annyira menőnek, de ez a remaster főképp arra mutatott rá, hogy miért is múlt el a dicsősége. Remélhetőleg a folytatások már bejelentett felújításával másképp lesz.

ÉRTÉKELÉS: 55%