maktub

maktub

Gyorsteszt: The Medium (Xbox Series X)

Link másolása
Az ősszel PS5-re költöző, egyszerre akár két valóságsíkon mozgó játékra nagy felelősség nehezedett bemutatkozásakor.

medium-title.jpg

A Microsoft aktuális konzolgenerációja megjelenésekor riasztóan szegény volt a gép megvásárlására buzdító játékokban. A Layers of Fear révén hírnevet szerzett lengyel Bloober Team alkotása, a némi csúszással elérhetővé vált The Medium ezt az űrt volt hivatott betölteni, vagy legalábbis enyhíteni rajta. A horrorra specializálódott csapat a kezdettől megosztja a játékosokat, így hát nem meglepő, hogy legutóbbi próbálkozásuk szintén vegyes visszajelzéseket kapott. Erős szkeptikussággal vágtam én is neki a The Mediumnak, melyben egy különleges képességekkel megáldott/megvert lány jár utána egy rejtélyes telefonhívásnak. Marianne saját életére is válaszokat remélve megy el egy intézetbe, ami egy megmagyarázatlan mészárlás miatt zárta be kapuit. A játék nagy fogása, hogy a főszereplőt irányítva nem csak két realitás, az élőké és a kísérteteké között fogunk mozogni, hanem olykor párhuzamosan mind a kettőben! A látványos technikai vívmány, miképp az előttünk kibontakozó sztori, magával tud ragadni, azonban a kivitelezésbe becsúsztak gikszerek és a játéknak idő kell, hogy magára találjon. 

A kóválygásban és tárgyvizsgálatban kimerülő bevezetőt követően a hangulat és a környezet egyre hatásosabb lett. A kiváló angol szinkron és a jól megírt központi karakter szintén hozzájárult ahhoz, hogy ne nyomjak idejekorán az „eltávolítás” ikonra. Érdemes úgy állni a The Mediumhoz, hogy inkább misztikus, mint horrorisztikus élményt nyújt! A történetmesélés a legfőbb erőssége, ebből adódóan viszont a tényleges játékmenet másodlagossá, sőt az alárendeltjévé vált. A Bloober Teamnek komoly nehézséget okozott mélységgel rendelkező játékmechanikákkal megtölteni a The Mediumot, ezért hamar leszűkül könnyen megoldható puzzle-k sorozatává, amit itt-ott megszakít egy rövidke menekülés vagy bujkálás a szörny elől. A kreatív igyekezet ezen a fokon is kimutatható, ám elúszik a lehetőség, hogy a játék magasabb szintre jusson. A felszínen bármilyen tetszetős lett a végeredmény, gyakorta előtűnnek bakik valamint kompromisszumok melyeket a grafikai megvalósítás oltárán kötöttek. A játék ahelyett, hogy demózná az Xbox Series X tudását, feltűnően rosszul gazdálkodik az erőforrásaival. Mint egy interaktív misztikus történetet kimondottan tudom ajánlani a rendes lezárást nem nyújtó befejezés ellenére is, de, aki egy igazi következő generációs horrorjátékban reménykedik, az nyugodtan sétáljon tovább.

ÉRTÉKELÉS: 70%

2.
2.
maktub
#1: A Dark Pictures széria idáig nekem teljesen kimaradt. Van egy kalandjáték beütése a Mediumnak, de szerintem elég casual szinten. Ahogy írtam, határozottan inkább a misztikum, mint a horror felé kacsintgat. Az utóbbiból pár elemet, például a túlvilági síkon a továbbjutást gátló húsfal kettévágását erőltetettnek és feleslegesnek is éreztem egy idő után. Van egy-két jump scare a játékban, de a frászkeltésre se igazán mennek rá. A történet kirakósként való összeállása az, amin én a legfőbb hangsúlyt éreztem. Ez a része a játéknak, a mi történt illetve miért történt szép fokozatos kirajzolódása abszolút működött is.
1.
1.
RangerFox
Várom a PS5-ös megjelenést, kíváncsi vagyok már rá. Azt vettem észre magamon, hogy amennyire elvarázsolt és magával ragadott anno a 2015-ben a Life is Strange játékmenete és ahogy az environmental storytellinget alkalmazták, úgy annyira nem tud már lekötni ugyanez a mostanában megjelent kalandjátékokban (pl később LiS részek, Dark pictures sorozat). A horror/misztikum területén maradva pl. hogy viszonyítanád a Mediumot a Dark Pictures szériához?
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...