Assassin's Creed bemutató

Link másolása
A következőkben az egyik legsikeresebb és legismertebb sorozat első részéről írom le a véleményemet.

 A sorozat első részének sikere többek számára vitatott, az azonban kétségtelen, hogy a Ubisoft látott potenciált az ötletben és lám igaza lett.

  Altair Ibn-La'Ahad a mester assassin bőrébe bújhatunk, akit hibájánal fogja megfosztanak rangjától és fegyverzetétől. A bevezető küldetések után egyszerű dolgunk van: mesterünk elküld minket különböző városokba, hogy az ottani Templomos vezetőkkel végezzünk. Ez talán túl egyszerűnek is bizonyul, hiszen ahhoz, hogy ezt megtehessük a város megadott részében előbb kissebb feladatok kell teljesítenünk: lopni, elverni egy szónokat vagy éppen segítenünk egy ismerős alaknak. Ez mind nagyszerűen működne, azonban ezek a feladatok korántsem változatosak. Gyakran ugyanazokat a feladatok kell végrehajtanunk csak éppen más környezetben. Ez eleinte könnyen tolerálható, ám a játék vége felé egyre jobban feltűnik, hogy a fejlesztők nem voltak túl kreatív egyéniségek.

 Fegyverzetünk sem  túl bonyolult. Az assassinok védjegye, a rejtett penge fog bennünket segíteni mikor célszerűbb halkan végezni a célponttal. Nyitott harcokban kardunk és egy kissebb tőr szolgál majd életünk megvédésére. Emelett kéznél lesz pár eldobhatő kés a távoli ellenségek csendes likvidálására, továbbá egyszerű ember módjára az öklünket is igénybe vehetjük, amennyiben nem célunk az ellenség meggyilkolása. Ez nem tűnik nagy fegyver arzenálnak, ám a játék közben egyáltalán nem hat hiányosnak.

 A játék fejlődési rendszere a történetszállal párhuzamos, minden orgyilkosság után visszatérünk mesterünkhöz aki megjutalmaz minket különböző újításokkal, legyen az páncél (nagyobb életerő), eleinte fegyverek, vagy csak több dobókést hordozhatunk magunknál. Ezek után rendszerint újabb mozdulatokkal is gazdagodunk amiket a harcok során hasznosíthatunk.

 A helyszínek szerencsére változatosabbak mint a küldetések. Bejárhatjuk az Assassinok erődjét Masyaf-ot, Jeruzsálemet, Acre-t, Damaszkuszt, valamint az ezeket összekötő határutakat. Minden városnak megvannak a maga jellgzetességei, hangulata és időjárása. Ezeket a helyszíneket lehetőségünk lesz többször is megcsodálni, ahhoz ugyanis, hogy a küldetések helyét megtaláljuk különböző kilátópontokra kell felmásznunk, majd ott szinkronizálni. Altair képes gyakorliatlag minden épületre gond nélkül felmászni, ennek legfőkébb a lopakodós részeknél látjuk majd hasznát. Lopakodásra nem egyszer lesz szükségünk, ilyenkor elbújhatunk az utcán is különböző helyeken, háztetőkön de olykor az is elég, hogy Altair fejét lehajtva imádkozva takarja el arcát.

 A történet jól kidolgozott, ám a párbeszédek olykor unalmassa válnak. Ennek oka nem az, hogy unalmas a történet, hanem az, hogy minden párbeszéd ugyanúgy zajlik: Altair és egy másik szereplő áll egymással szemben és beszélgetnek ami eleinte nem zavaró, ám engem a játék vége felé lassan jobban érdekelt egy fogkefereklám. Ami viszont említésre méltó, az áldozataink utolsó szavai. Mind a kilenc a célpontunk megölése után Altair egy utolsó beszélgetést folytat velük és így érthető, hogy ezt az ötletet miért vitték tovább a sorozat összes részébe, ugyanis mi is jó párszor elgondolkodhatunk majd utolsó szavaikon.

 A játékot nevezhetjük sandbox játéknak... de mégsem teljesen. A kissebb küldetéseket ugyanis, mi magunk választjuk ám ezek elvégzése után szó szerint semmivel nem tudjuk elfoglalni magunkat a városokban. Persze gyűjtögethetünk zászlókat de az mégsem annyira szórakoztató mint a játék többi eleme. Az sem segít sokat a beleélésben, hogy a főszereplőről nem tudunk gyakorlatilag semmit. Ezt döntse el mindenki maga, hogy mekkora gond, ám a szereplő jellemére így nem sokat lehet építeni a történet szempontjából.

 A játék jó hangulatát nagyszerűen megalapozza a jó zene a játék alatt, valamint a szinkronhangok is jók. A látvány nem okoz majd gondot senkinek habár véleményem szerint az arcok kinézete már a játék megjelenésének idejében sem volt túl színvonalas.

Összességében tehát az Assassin's Creed egy jól sikerült játék ám erősen érződik rajta a kreativitás hiánya. Együtt véve olyan érzés vele játszani, mintha egy prototípust próbálgatnánk, mintha a Ubisoft direkt nem lőtte volne el az ötleteit a következő rész előtt.

14.
14.
DBJoe
Jó blog lett! Nekem Altair és az ő története tetszett a legjobban.
13.
13.
zola90
Nekem tetszett altair karaktere mert szerintem ő egy IGAZI assassin! Mármint könnyebben el tudom róla képzelni nem úgy mint a tökig felfegyverkezett ezioról. Ezért tetszett nekem a 3. rész is mert ott connornak nem volt akkora páncélzata hanem inkább... ügyes volt.

ui:nade ezzel most nem azt akarom mondani hogy utálom eziot :D
12.
12.
RetecH
#11: Köszönöm. :)
A 2. rész engem is elvarázsolt, többször is kijátszottam, akárcsak a Brotherhoodot.
Belátom, a 2. résztől kezdve tényleg jobb zene szólt a játék alatt.
Igen, tudom milyen szórakoztató egy kis L4D közben berakni valami jó pörgős zenét.
11.
11.
FrankBlack
Jó kis játék teszt, bemutató, és kedvcsináló lett, grat :)

Nekünk (a nejemmel együtt) óriási élmény volt az első rész (is). Teljesen elvarázsolt az a kor, a helyszín, és az egész játék kidolgozottsága.Újdonság volt akkor ez, amitől nagyon leesett az állunk... Egyébként is nagy sandbox játék rajongó vagyok :) Nagyon sokat játszottunk vele. Végigvittük 1x, de sok időt töltöttünk a fő story szálon kívül is.
Ezt már csak a 2. rész tudta felülmúlni. Enzio története a 2. részben még jobban tetszett. Azt 2x vittük végig (2x kb. 20 óra játékidő). A Brotherhood szintén. A könyveket is megvettük, és nagyon tetszett az is.

A zenével kapcsolatban: sok játék zenéje nem jön be nekem sem. Pl. az AC zenéje nekem is nyomasztó volt, így lecseréltem. Játék zene: off, és saját válogatást készítek a szerintem oda illő zenékből. Ezt más játékoknál is meg szoktam csinálni. Pl. tudjátok milyen poén a Dead island-ben a zombikat kaszabolni az AC/DC legjobb számaira? :)
10.
10.
Gamerdavid
#9: A 2 és a Brotherhood zenéje állati jó.
9.
9.
RetecH
#8: Ízlések és pofonok, nekem bejöttek a zenék :)
A 2. rész sokkal jobb lett mint az első, a történet is sokkal kidolgozottabb, ahogy minden más. Tehát érdemes lehet kipróbálnod a 2. részt, persze garanciát nem tudok adni rá, hogy tetszeni fog.
8.
8.
Stranger
#2: Akkor talán érdemes lenne kipróbálnom a 2. részt, mert ilyeneket hiányoltam az első részből. Végig se vittem, mert ahogy mondtad, ellehet aludni a felénél.


A blog tetszik! Tényleg olyan a játék mint egy próbálgatás. De akkorsem kellett volna így kiadni. Mintha egy beta állapotú játék lenne, amiből már csak a lényeg hiányzik: a játék feltöltése tartalommal.
És: "A játék jó hangulatát nagyszerűen megalapozza a jó zene a játék alatt,"
Hát nem tom, néhány zene nekem olyan rossz közérzetet adott.
Pl.
http://www.youtube.com/watch?v=AnkFh-3iy7A

Innen a "The Creed" vagy a "Knives out" WTF akar lenni? (Leírásban ott vannak) De a többi se tetszett...
7.
7.
Shannaro
Nekem ez a kedvenc AC részem, annak ellenére, hogy csak kedvcsinálónak tűnik így visszatekintve. Anno a játék trailerében volt egy jelenet, mikor Altair közeledik az emelvényhez, aki az útjába áll az elhullik, és van neki íjpuskája... a játékban nem volt. Egyébként még most is a kedvenc assassinom Altair. 70 évesen is irtotta a népet.
6.
6.
Yanez
Anno vagy 4 órán át toltam az első részét és hát, akkor ment el a játékotól a kedvem. Azóta kerülöm az AC sorozatot. Jó lett a teszt!
5.
5.
RetecH
#3: Gamerdavid jól összefoglalta, hogy miben jobb.
A nehézsége viszont tényleg nagyon könnyű, mert annyi akármikor bevehető gyógyszert kapunk, hogy Ezio egész Rómát leigázná vele egyedül.
4.
4.
Gamerdavid
#3: Ac-ban nem lehet nehézséget választani. Sajnos. A harc erről szól: Rád jön pár katona, előveszed a kardod, vársz amíg az egyikük nem kezd el támadni, ha támad akkor megnyomsz egy gombot és egy laza ellentámadással ki is nyírtad. A szomorú az az hogy elméletileg ez egy orgyilkos játék. Ennek ellenére nem adja vissza azt az élményi, amit várnál tőle. Semmi köze a sötétben lopakodó assassinhoz. De ez csak az én véleményem.
3.
3.
#2: Na ja, de én munden játékot normálon játszok, nem hinném, hogy valami túl könnyű lenne számomra.
2.
2.
Gamerdavid
#1: - A főhős ezerszer szimpatikusabb mint Altair.
- A küldetések sokkal de sokkal változatosabbak.
- A történet valamennyivel hosszabb és kidolgozottabb.
- Nem alszol el a felénél.
- Sok mellékküldetés.
- Nagyobb fegyverválaszték.
- Élvezhetőbb parkour.
- Emlékezetes karakterek.
- Hangulatos városok.
- Pénzrendszer bevezetése.

Nagyából ennyi. De szerintem nem annyira nagy szám. Az első részben volt nehézség, a 2 sétagalopp.
1.
1.
Valahogy meghoztad a kedvem a franchise-hoz. Pedig én kerülöm az AC-t, de most valahogy, mégis érdekel. Csak egy kérdés:
Miben jobb ennél a 2?
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...