Yusuke ovatosan korul szaglaszott, es keresett egy gyors hajot, amihez nem kellett nagy legenyseg. Ekozben Frantz tobb hajo oldalara C4-es robbanoanyagot telepitett. Ejfelkor beindult az akcio. A hajok egymas utan robbantak. A kisebbek teljesen darabokra szakadtak, mig a nagyobbak csak kettetortek es elsullyedtek. A partiorseg hajoi mind a robbanashoz igyekeztek, hogy segitsenek az esetlegesen veszelybe kerult embereken. Ekozben Muredaek a sotetseg leple alatt felszalltak a furge, ketmotoros kis kirandulohajora. Natasha muszaki tudasaval pillanatok alatt beinditottak, es vilagitas nelkul elhagytak a kikotot.

– Te, Frantz! Honnan szereztel ennyi robbanoszert? – kerdezte Mureda, mikor mar a tengeren voltak.

– Mindig hordok magamnal nehany darabot. Olyan ez nekem, mint masnak a zsebkendo.   – mondta mosolyogva Frantz.

– Megnyugtato.

– Errol jut eszembe. – szolt kozbe Natasha. – Ezt is neked vettem a ruhak mellett. – es elohuzott egy pisztolyt. – Frantz majd megtanitja hogyan hasznald.

– Ilyet is lehet kapni az aruhazban?

– Nem csak ott jartam.

– Gyere! Majd odakint gyakorolunk. – mondta Frantz, es kimentek.

– Yusuke! Nem hoztunk elelmet. Ki kell kotnunk a legkozelebbi nem Japan fenhatosag alatt allo partoknal. – mondta Natasha.

– Akkor legjobb, ha oroszorszagban kotunk ki.

– Pontosan. A nagymamam Vladivostokban el. Ott meg is pihenhetunk.

– A lopott hajo miatt viszont problemaink lehetnek. – mondta Yusuke.

– Nem feltetlen. – mondta Natasha es elovette a laptopot. – Betorok a hajo nyilvantartasba es a nevunkre irom.

– Csinald.

      Yusuke fejeben az jart, honnan tudtak, hogy Uj Tokiotol nyugatra mennek, es abbol a kikotobol akartak indulni. Miert volt akkora a nyuzsges a hatosagok reszerol? Csak ok negyen tudtak, hogy hajoval fognak tovabb indulni a repulo helyett. Ekozben Frantz elmagyarazta Muredanak, hogyan biztositsa ki a fegyvert.

– Ez egy felautomata pisztoly. Csak fel kell huznod, es lohetsz, amig ki nem fogy a tar. Ha kifogyott, lenyomod ezt a gombot es kiesik a tar. Az ujat csak be kell csusztatnod, majd mikor a helyere kattan felhuzod es losz.

– Ertem.

– Mindig mellkasra celozz. Ugy biztosabb a talalat, mert a visszalokes miatt kicsit feljebb megy a lovedek. Most erre fogsz loni. – es kidobott a vizre egy bojat, amit a hajo tatjahoz kotott. – Probald meg eltalalni a nullat.

– Oke.

– Ne ugy fogd! – oktatta ki Muredat a nemet. – Nem kell ket kezzel fogni, es ne allj szembe. Oldalt allj. Igy kisebb celpontot nyujtasz. Rendben, igy jo. Lohetsz.

     Mureda maga fele huzta a fegyver felso reszet. Celra tartott, pontosabban kicsit a cel ala, es lott.

– Elsore nem is rossz. Plane, hogy mozgo celpont. – mondta buszken Frantz. Bar a lyuk nem a nullaban volt hanem a negyes felett (a bojan a felirat: 40S). – Ilyen tavolbol mar komoly serulest okozhatsz, ha eleg gyors vagy. Azt, ami benne van elloheted, es kapsz meg ket tarat. Gyakorolj. Szukseged lesz ra.

     Az utjuk soran vegig szep volt az ido. Tobbnyire szelcsend uralkodott, es gyorsan haladtak. Mureda ellotte a rabizott municiot, es a tizenot oras hajout vegere eleg jol megtanult banni a fegyverrel.

     Natasha munkajanak hala az orosz partiorseg engedelyezte a partraszallast. Majd autot bereltek, es meglatogattak Natasha nagymamajat. Vladivostokban elhataroztak, hogy nem mennek Kinaba, tul sokaig tartana. Inkabb Oroszorszagbol egyenesen Romaba repulnek.

– Gyertek sracok! Ismerek a kozelben egy nagyon jo kis kocsmat. Meghivlak titeket egy igazi orosz vodkara. – mondta Natasha.

– Csak nehogy megint balhet csapj. – dorgalta Natasha nagymamaja. – Legutobb is nekem kellett kifizetnem a kart, amit okoztal.

– De nagyi! Nem en kezdtem.

– Nem erdekel, de ne forduljon elo megegyszer.

– Igenis. – mondta lehangoltan a no.

– Meg sosem lattam, hogy barkivel szemben ilyen alazatos legyen. – sugta oda Frantz Muredanak.

     A kocsma nem volt messze, csak ket saroknyit setaltak. Ahogy beleptek a kocsmaba, suru cigarettafust koszontotte oket. Nem volt tul nagy, de minden befert, amit egy jo kocsmaban latni szeretnenk. Meg csak kora delutan volt, de a forgalom tobbszorosen meghaladta Yamato kocsmajanak legjovedelmezobb idoszakat. A haboru utan eleg jol elbantak Japannal. Az egesz robbanasos incidensert a japan allamot tettek felelosse, ami reszben igaz is volt. Igy az orszag par even belul igencsak elszegenyedett.

– Szevasz Ivan! – udvozolte Natasha a kocsma tulajat. – Reg nem lattalak. Te semmit sem oregedtel.

– Nicsak! Hazatert a tekozlo kislany. – mondta gunyolodva a csapos. – Ugye most nem dontod romba a kocsmamat?

– Nem terveztem.

– Megnyugodtam. Mit adhatok a vendegeknek?

– Negy vodkat. – mondta Natasha.

– Es a tobbiek?

– Ezt nem mind magamnak rendeltem! – fakadt ki a no. – Alkoholistanak nezel?

– Nekem csak tiszta vizet. – mondta Mureda.

– Talan mosdani akarsz? Itt nem szolgalunk fel vizet.

– Akkor semmit.

– Akkor hozod azt a negy vodkat? – surgette Natasha a kocsmarost.

– Gondoltam, hogy nem lesz eleg neki egy. – morogta Ivan, es az uvegekert nyult.

     Attol a pillanattol, hogy beleptek a kocsma ajtajan, gyanakodo szemmel nezett rajuk nehany fazon. A sarokban ultek egy asztalnal, es kartyaztak, de oda-oda sanditottak Muredaek fele. Aztan az egyik felallt es odament a pulthoz, ahol Natashaek is ultek.

– En emlekszem rad kislany. – mondta a ficko, aki talan meg Frantznal is nagyobb darab volt. – Te nyultal le minket par honapja.

– Osszeteveszt valakivel. – mondta egy eroltetett mosoly kisereteben Natasha.

– Tudom, hogy te voltal. Ha nem fizeted vissza, akkor kiverjuk beloletek.

– Tisztessegesen nyertem. Nem maradhatnank ennyiben?

– Mennyit nyertel toluk? – kerdezte Yusuke.

– Otvenezer rubelt lopott el!

– Nem loptam! Nyertem!

– Kitekerem a nyakad! – uvoltotte az orosz es egyenesen Natashanak akart menni, de Frantz ele allt.

     Ekkor felugrott az orosz orias kartyatarsasaga, es kozre fogtak a pultnal Muredaekat. Az orosznak utesre lendult a keze,de Frantz gyorsabb volt, es kihajolt balra a csapas elol, majd jobb kezevel eltaszitotta az oroszt. Frantz olyan erovel lokte meg ellenfelet, hogy az egy pillanatra elhagyta a padlot, es egy asztalon landolt, ahonnan ujabb ideges oroszok ugrottak fel. Kozben Natasha barszeket tort egy masik agressziv vendeg derekan, majd gyomorszajon terdelte, es befejezeskeppen a meghajolt oroszt tarkon vagta, mint a nyulat. Persze Mureda sem akart kimaradni a jobol. Amiota megismerkedett jelenlegi tarsaival, egyszer sem verekedet, igy most megragadta az alkalmat. Az egyik ficko uveget ragadott, aminek letorte az aljat es ugy tamadott volna, viszont nem vette eszre, hogy Mureda legies konnyedseggel repul at egy asztal felett, es paros labbal oldalba rugta az uveggel tamado ferfit.

     Egyedul Yusuke maradt a helyen, viszont amikor egy kobor szek repult el elotte, es boritotta fel az italjat, komotosan elohuzta fegyveret, es fagyos nyugalommal labon lotte az egyik oroszt. A kocsma egybol elcsendesedett a loves hallatara. Csak Frantz fejelte meg a mar markaban levo fickot, hogy ne vesszen karba az igyekezete. Yusuke elovett egy koteg penzt, es a pultra tette.

– Ez a kar enyhiteseert. – mondta. – Gyerunk, mielott kijonnek a rendorok.

     Senki sem szolt egy szot sem. Mindenki meredten allt, mig elhagytak a kocsmat. Mureda ment hatul, es egy szeles vigyor kisereteben intett bucsut a kocsma nepenek.