HoI 2 kalandok - 2. rész

Moszkva már a német birodalom részévé vált!

A legutóbbi cikk után érkezzen a folytatás. Az ott felvetett kérdésekre is választ kaphattok majd ezt elolvasva, illetve tehettek fel újabb kérdéseket, melyek a következő „haditudósításnál” kerülnek megválaszolásra.


Közel-kelet (szürke-németek, zöld-olaszok, piros-irakiak)

1941 júniusa

Három hónappal korábban kezdődött meg a „Homokdűne” nevű hadművelet, melynek célja a Közel-kelet stabilizálása, a Szuezi-csatorna annektálása, illetőleg Törökország és a Kaukázus megszállásának előkészítése.

A Szuezi-csatorna a brit csapatok elégtelen ellenállása következtében hamar német területté vált. Ám míg a csapatok ezzel foglalatoskodtak, a kicsiny iraki hadosztályok gerilla hadviselésbe kezdtek, amivel kellemetlenné tették a sivatagi csapatmozgásokat. Végül nyár elejére Irakot is sikerült megszállni, mivel azonban szintén nincs jelenleg kapacitás az ország lázadóinak leverésére, ezért a német vezetés felszabadította a területet és egy bábkormány irányítására bízta azt. Eközben Libanon is hasonlóképpen járt.


Finn-front (v.szürke-finnek, vörös-szovjetek)

Egy évvel korábban néhány német hadtesttel megerősítette a tengely a finn harcvonalat, ám időközben a szovjetek már Helsinki kapujában álltak, ami azzal fenyegetett, hogy Finnország oldalt vált. Korábban néhány vadász köteléket már átcsoportosított Németország, ám ezeket a földön megsemmisítették a brit csapatok, akik partra szálltak a Finn-öbölben, ezzel két frontos háborúra kényszerítve a finneket. A német utánpótlás megérkeztével azonban a szövetséges csapatokat hamar kisöpörték az országból, a szovjetek viszont nagyobb ellenállást tanúsítottak.

Ám egy hónappal ezelőtt végre sikerült áttörni a murmanszki védvonalakat, ezzel a Finnországtól észak-keletre fekvő területek felszabadultak a szovjet iga alól. Hála ennek, már csak a karéliai front maradt, ahol állóháború alakult ki, mert Leningrád megerősített városához és az attól keletre fekvő mocsaras területek áttöréséhez már nem állt rendelkezésre elég élőerő.

1941 augusztusa


Keleti front (szürke-németek, vörös-szovjetek,v.szürke-finnek, v.narancs-magyarok, v.sárga-románok)

A keleti fronton iszonyatos veszteségeket szenvedő szovjet szörnyeteg továbbra is ellenáll. Több tucat katlan csata alakul ki hónapról-hónapra, melyekből bár mindkét fél szenved veszteségeket, a szovjettel ellentétben, a tengely csupán minimálisakat. Sajnálatos módon, ahhoz, hogy ezt fenntartható legyen, irdatlan mennyiségű utánpótlásra van szükség, különösen hadosztályokból, hiszen minél mélyebbre hatol a tengely, minél több idő telik el, annál keményebb ellenállásba ütközik.

A játék elején a Szovjetunió harci szorzója, csupán 30%-os, ezzel érzékeltetve a technológia elmaradást és szervezetlenséget, ami akkoriban uralkodott, ám ’42 elejére már 100%-os lesz.

A Baltikumot sikerült megszerezni a bolsevikoktól, a tengely csapatai már Leningrád és Moszkva kapujában állnak. Az OKW (fegyveres erők főparancsnoksága) szerint a bukásuk elkerülhetetlen.

Időközben, hogy pótolni lehessen a kiesett csapatokat, Romániát is meghívták a Tengelyhatalmak közé, aki örömmel csatlakozott, ezzel közel ötven friss hadosztályhoz juttatva a szövetséget.

A keleti front mellett kezdetét vette Törökország inváziója is, melyet délről a német és olasz, míg a Márvány-tenger felől a magyar, görög, bolgár, román csapatok hajtanak végre.

1941 novembere


Keleti front (szürke-németek, vörös-szovjetek,v.szürke-finnek, v.narancs-magyarok, v.sárga-románok)

A „Hurrikán” hadművelet előkészítése – Leningrád és Moszkva elfoglalása – befejeződött a múlt hónapban. Ennek köszönhetően a finn front jelentős megerősítésre került, mely a Brit-szigeteken állomásozó német csapatokkal történt meg. Sajnálatos módon az öt hadosztályból csupán három jutott át, egy a szigeten ragadt, míg az utolsót, a szállítóflottával együtt a brit haditengerészet megsemmisítette – mivel a csapatok létszáma csökkent, ezért Skóciát is felszabadította Németország, újabb bábot kreálva ezzel. Ennek köszönhetően Leningrádot több irányból is ostrom alá vevő tengely csapatok elfoglalták a várost, míg Moszkva több hetes ostroma november 2-án fejeződött be annak birtokbavételével. A német kormány ezt követően, ezt a dátumot az "Igazság diadala" nevű nemzeti ünneppé nyilvánította.

A Szovjetuniónak már nincs sok ideje hátra.


Közel-kelet (szürke-németek, zöld-olaszok, piros-irakiak, meghatározhatatlan szín-törökök, vörös-szovjetek, bordó-britek, sárga-irániak)

Ennek következtében a török harcvonalakra jóval kevesebb erősítés jutott, ami azért is kellemetlen, mert Iránban politikai fordulat következett be, ezért a már korábban megszállt német területek határosak lettek a Szovjetunióval. Ezek viszont védtelenek, hiszen a csapatok a török fronton harcolnak, míg a báb Irakban a britek partra szálltak, illetőleg az iráni fordulat, a kedvezőtlen határváltozáson felül azzal is járt, hogy az Egyesült Királyság bábjává vált, tehát a közel-keleten három új frontvonal alakult ki.

1942 márciusa


Közel-kelet (szürke-németek, zöld-olaszok, piros-irakiak, meghatározhatatlan szín-törökök, vörös-szovjetek, bordó-britek, sárga-irániak)

Törökország meglepően kemény ellenállást tanúsít, ami azt jelenti, hogy a tengely csapatok nem tudnak dűlőre jutni velük, csak akkor, ha Németországtól kapnak támogatást, ez azonban nem lehetséges, hiszen Irakkal, Iránnal és a Szovjetunióval vívnak határharcokat, bár, az előbbivel egy hete megszűntek a harci tevékenységek, lévén újra német irányítás alá került az ország. Sajnos a Közel-keleten inváziós tevékenységet nem fog tudni folytatni a tengely, hiszen hiányzik hozzá az elég élőerő, főleg, hogy Egyiptomba is át kellett csoportosítani számos hadtestet, mivel Olaszország elérte képessége határait, és annyira elaprózta a hadseregét, hogy segítség nélkül elveszítené a megszállt országot - igaz, közben Afrika nyugati részét gyakorlatilag teljesen elfoglalta.

Ez amiatt is nehéz, mert egy brit flotta továbbra is rója a Földközi-tenger vizeit, viszont a tengelyhatalmak egyetlen országának sincs akkora flottája, mely felvehetné vele a versenyt.

A Kaukázust eközben már északról is német támadások övezik, bár még nem olyan kiterjedt a folyamat, mert csak a gépesített hadosztályok értek oda, akiknek a hegyek komoly akadályt jelentenek. Be kell várni a gyalogságot. Ezért is eshetett meg az, hogy pár napra Sztálingrád is megszállás alá került, ám, miután a tankhadosztályok kivonultak onnan, hogy kiszélesítsék a frontvonalat, néhány szovjet gyaloghadosztály befészkelte magát a városba, ahonnan egyelőre nem sikerül őket kiűzni, Ez szintén a gyalogság feladata lesz majd.

Mert korábban kíváncsiak voltatok rá:

 

Európa közepe jelenleg így néz ki. Néhány kérdés felvetődhet bennetek, szóval nagyjából leírom, mi, miért néz ki, úgy, ahogyan.

Jól látható, hogy a Benelux államok sértetlenek, az 1. részben írtam is, hogy a Maginot vonalon törtem át a német csapatokkal. Ez könnyebben ment, mint gondoltam, mert a franciák kitámadtak. Őszintén szólva feleslegesnek tartottam ezen országok megszállását, ráadásul rengeteg olyan nyersanyaghoz jutok általuk – kereskedelmi szerződéssel – amik kiesését nagyon nehezen tudnám pótolni.

Dániát sem szálltam meg, bár az Öresund szoros jól jöhetett volna, mert így a britek nem tudták volna megsemmisíteni a flottámat, de igazából ezzel együtt is jelentéktelennek tartottam. Norvégiát hasonló okokból nem foglaltam el, bár a játék felajánlotta a casus bellit.

Magyarországnak odaadtam Felvidéket, nem akartam elaprózni a tótokkal, inkább egy erős szövetségesre van szükségem. Ez azért volt kellemetlen, mert ha így teszek, akkor Jugoszláviát megtámadják a magyarok, akiket én viszont szövetségesnek akartam. Ezzel lassították a szovjetek elleni terveimet – akár a valóságban, csak ott az olaszok tették ezt.

Japánnal egyelőre nem tervezek, mert az Egyesült Államokkal szemben még nem akarok háborút vívni. Kínát pedig megszállta Japán, bár az ötlet, hogy magam mellé állítsam őket, nem lett volna rossz.

 

Hit Counter
Hit Counter

4.
mestermagyar
#3: Egész fórumrész van minden paradox játéknál arra amit te csinálsz, ezért mondtam anno a roleplay hiányát, mert az rögtön a sokszor történelemkönyvbe illő AAR-ekre gondoltam amik általában valami történetbe ágyaznak bele mindent (amúgy nem sokat olvastam mellékesen hozzáteszem). Crusader kings 2-ben példának okául így hatalmas sztorikat szoktak gyártani.

Persze nem kell, túlzás is lenne, hacsaknem mazohista vagy. :D
3.
Scat
#1: Nem is tudtam, hogy az ilyen írásokra külön meghatározás van. Már érdemes volt megírnom, köszi :)

Partizán tevékenységet lehetséges szítani a játékban, szóval nem elvetendő az ötlet, bár személy szerint nem tartom túl hatékonynak ezt a módszert. Viszont az ember tartalékom rohamosan fogy, szóval előbb-utóbb alternatív megoldásokat kell keresnem, ha elhúzódik a harcom a szovjetekkel.

#2: Valóban, a törökök meg a haláltusájukat vívják, de amit én 1-2 hónapos háborúnak terveztem, az a duplája lett, és azok a hadosztályok most nagyon hiányoznak a Kaukázusból. Az olaszokban pedig újfent csalódtam, mert ők is lassítják csak a folyamatokat, ezért először Egyiptomba kell csapatokat küldenem, csak aztán jöhet a török front.
2.
Shannaro
Ahogy elnézem, irány kelet. Hát, sok sikert, a Törökkel már nem sokáig kell viaskodnod, nem soká elfogynak. Legközelebbi tudósítást is várom.
1.
mestermagyar
Fejlődtél AAR írásban elég jelentősen. :)

Nem tudom mi a helyzet indiában, de talán kilyukaszthatnád a lufit. Márha van valami rebel mechanizmus. Fellázadnak a maradék brit ellen, és aztán te meg pár egységgel gőzhengerezed egész indiát.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...