TheGamers Élménybeszámoló
Warhammer 40,000: Inquisitor - Martyr

Nehéz felzárkózni egy olyan univerzumhoz, amely már több évtizede jelen van, mint szerepjáték vagyis táblajáték, könyv és különböző videojátékok formájában, azonban eddig a nevén kívül, te semmivel nem találkoztál, ebből a végtelen kiaknázható forrásból.
Történt nemrég, hogy kezeim közé kaparinthattam az Inquisitor - Martyr részét, így nem volt más választás, megkértem barátom Józsit, hogy kicsit meséljen erről az egészről, mert ha a Warhammerről van szó, akkor mintha a barlangból jöttem volna elő, annyira nem vagyok képben. Először is, már az újdonság volt számomra, hogy a Warhammer univerzumot két felé kell osztani, ami a sima Warhammer (Fantasy) és a Warhammer 40k (Sci-fi Fantasy) idősíkokban, pár ezer év különbséggel játszódik.

Elindítás után, az Inquisitor - Martyr már kellemesen kezdett. Kaptam egy igencsak adrenalin-dús launch trailert, ami után a “nyomj meg egy gombot” felirat, már csak hab volt a tortán. Tudtam én, menet közben, hogy valahonnan ismerős nekem a NeoCore Games neve, de amikor a magyar nyelvű menüt megláttam, akkor esett csak le, hogy bizony a The Incredible Adventures of Van Helsing és még számos jó játékot magának tudó csapat alkotásával van dolgom. Itt kell megjegyeznem, hogy a játék folyamatos internetkapcsolatot igényel és egy neocore accountot is létre kell hoznunk, de ez pillanatok alatt meg van. A fejlesztők, folyamatos tartalmat, kiegészítéseket és küldetéseket ígértek cserébe, hogy a kapott univerzumunk folyamatosan bővüljön.

Warhammer 40k: Inquisitor – Martyr-ban, a nevéből is sejthető már , hogy immár a 40k univerzum szuperkémjei közül kell majd választanunk. Mivel, nekem a Diablo 2 óta nem volt dolgom hasonló játékkal, csak pár órányi Titan Quest fért bele örültem, hogy végre egy ARPG-t kaparinthatok a kezeim közé. Nem vagyok egy nagy igényű játékos, és mivel teljesen új számomra a Warhammer világ így nem tudom mennyi lehetőség lett volna, de az alap karaktertípusok nekem kevésnek tűntek, bár megtaláltam benne így is a nekem valót. Van itt Assassin, aki a szokásos dupla, rövid pengéivel és messzire elhordó fegyvereivel van felszerelve, ezzel kikerülve a nyers erő szükségét élvező, közelharcot. Van Crusader, aki a harcost kívánja megeleveníteni előttünk. Gyors, rohamfegyverekkel és erős közelharci amputálásra alkalmas eszközökkel, valamint a Psyker, aki amolyan varázsló alternatíva. Sajnos, az utolsóról nem igazán tudok mit mondani, mert nem nagyon szoktam ezt a karakterosztályt választani. Viszont, ha mi megtettük, akkor alant még három al-kasztájból válogathatunk, amivel így kényünkre-kedvünkre formálhatjuk a karakterünk, és nekikezdhetünk a darálásnak.

A történet, már amire eddig fény derült, nem egy hatalmas, csattanóval fog rendelkezni, no de nekünk nem is ez a legfontosabb. A kezdés helyszíne a Martyr nevű hatalmas dóm, amely hirtelen eltűnt majd újra megjelent a Caligari Szektorban. Ennek a kivizsgálását kezdenénk el, amikor tüzet nyit ránk az automata védelmi rendszer és lezuhanunk rá. Nem sok idő kell karakterünknek, hogy rájöjjön, bizony ezt a Káosz magáévá tette. Így kezdődik tehát a kalandunk, aminek a történetére a nyomozásunk során naplóbejegyzésekből, fekete dobozokból, beszélgetésekből és különféle nyomokból fogunk majd fényt deríteni. Persze senki se ijedjen meg, nem ez az egyetlen helyszín ahol kecses módon szabdalhatunk fel ellent. Lesznek itt más elhagyott űrhajók, állomások de egy egész csillagrendszert is kapunk és a főhadiszállásunkon kiválaszthatjuk, hogy a Rank-unkhoz (hiszen itt rank rendszer van) milyen küldetésre is szeretnénk indulni, legyen az Fő vagy Mellékküldetés.
Ezeket, a játék Zöld, Sárga és Piros színekre osztja, a fejlettségi szintünket figyelembe véve. Fontos, hogy bármelyik küldetésre elindulhatunk, viszont míg a zöld sima ügy lesz, a sárga már megizzaszthatja a játékost. Gondolom, mondanom sem kell, hogy a piros pedig a nem ajánlott részt venni címszavat képzi, no de próba szerencse, ha valaki érez magában némi szadomazó késztetést. A perkjeink a “képességfán” igencsak változatosak és rengeteg van belőlük, viszont a játék egyik újítása, hogy immár nem szétosztható pontjaink vannak, hanem a felszerelésünk határoz meg bizonyos támadási és speciális lehetőségeket. Négy féle támadási lehetőségünk van és két speciális, valamint gránátokat és speckó védelmi rendszereket tehetünk le harcaink során, ami így igencsak változatossá tesz, egy-egy összecsapást. Ezen kívül még feldobja a harcot az aktiválható vagy folyamatosan aktív skilljeink, specialitásaink.

Grafikailag a játék igencsak tetszetős. Erre a fejlesztők is büszkék lehetnek, mert számomra apró negatívum a közeli kameraállás, ami helyett nekem kétszer ilyen távoli kellett volna, hogy jól belássak mindent és esetleg kicsit tervezni is tudjak előre. Elhiszem én, hogy közelről látszik jól minden részlet, de néha kicsit kevés volt a látótáv. A hangok egyébként és maga a grafikai stílus is rendben van. Látszik rajta az odafigyelés és rövid nézelődés után az ember tényleg átérzi, milyen változásokon és megpróbáltatásokon ment keresztül az emberi faj negyvenezer év alatt, ami kiüt az építési stílusra is.

Nehéz kicsit úgy írnom a játékról, hogy nekem ez a belépőm a Warhammer univerzumba, valamint a stílust is hanyagoltam a Diablo 2 óta és megmondom őszintén, gőzöm sincs milyen lehetőségeket használt ki a játék vagy éppen nem. Az biztos, hogy a kooperatív mód egy baráttal és a játék szépsége, modernitása miatt nekem most nagyon bejött ez az egész, és már várom, hogy leszálljak valamelyik bolygóra, amik szintén változatosak, hisz hideg északi, havas vagy épp dzsungelre jellemző mocsaras helyszínek között is válogathatunk, és újra daráljak egy kicsit a Császár nevében.

Tesztkonfig:
PS4 Pro

A játékot, a KonzolKirály - www.konzolkiraly.hu biztosította tesztelésre, amit ha az élménybeszámoló meggyőzött, akkor az oldalukon PS4 és Xbox One konzolra is megvásárolhatod.
https://konzolkiraly.hu/