Szép álmom volt, de valami megzavarta. Egy sikló húzott el az ablakom előtt és néhány lövés is eldördült. Még mindig az ágyamban feküdtem, a fellegvár vásárlóutcájának a kékes, lilás színű fényei pont az ágyamra világítottak. Direkt nem húztam be a sötétítőket. Szeretem ezt a fényt. Hangulatos. Kikászálódtam az ágyból, gondoltam szólok az F-VÉD -nek, de abban a pillanatban, mikor a komm-terminálhoz értem, egy járőrkocsi húzott el az ablakom előtt úgy, hogy majdnem kitört az üveg. A sziréna hangja nagyon kellemetlen volt. Kisétáltam a nappaliba és csináltam egy kávét. Az illat miatt összefutott a nyál a számban, de az órára néztem. Még van 6 órám, mielőtt fel kéne kelnem. Ekkor megszólalt egy gépi hang: „A kávé elkészült”. Nem bírtam ellenállni, megittam. Alvás kilőve. Beálltam a zuhany alá, hogy még jobban felfrissítsem magam. Megtörölköztem, felöltöztem, közben benyomtam a TV-t. Egy emberi kolóniáról volt szó. Egy Batári rabszolga-kereskedő csapat nőket és gyerekeket rabolt, a férfiakat megölték. Sajnos már megszoktam az ilyen híreket. Persze a Batári kormány nem vállalja a felelősséget és folyton azt hangoztatják, hogy a kalózok, rabszolga-kereskedők az ő kolóniáikat is folyamatosan támadják.10 évvel ezelőtt nekem is egy ilyen csoport miatt kellett elhagyni a szülőbolygómat. Hát ide jöttem a Fellegvárba. Azóta karbantartásból élek és esténként a veteránok bárjában vagyok csapos. Közben beléptem a Kolóniák Érdekképviselete nevű szervezetbe. Velük folyamatosan próbáljuk elérni, hogy a Fellegvár felségűrén kívül eső nagyobb kolóniák számara is biztosítsanak védelmet. A Tanács 6 év alatt egyszer hallgatott meg minket. Természetesen elutasították az indítványt. Vége volt a híradónak és én is elkészültem. Kinyomtam a TV-t és kimentem a lakásból. Gondoltam bemegyek a bárba és beszélgetek egy kicsit a többiekkel. Szerettem ezt a környéket. A bárok, kaszinók, üzletek fényei adnak egy hangulatot. Ha az utca két oldalán a korlátoknál lenézünk, látjuk a Fellegvár alsóbb szintjeit is. Mindig sokan vannak itt. Minden faj máskor alszik, így a tömeg állandó és folyamatos a nyüzsgés. De a szórakozó körzetben ne számítson csendre az ember ugyebár. Már félúton jártam, de megint elhúzott egy sikló a sétány felett, de lezuhant és pont előttem csapódott a földbe. A többi járókelő már a földön hasalt én meg még mindig álltam. Egy drell kászálódott ki a roncsból, majd rohanni kezdett. Közben leszállt mellém az F-VÉD sikló és kiszállt a két „rendőr”. Egy magas turián meg egy ember. Az ember azonnal a földre parancsolt, a turián meg a drell után vetette magát. A drell lerúgta magáról a járőrt, de az elővett valamit és lábon lőtte a drellt. A menekülő egyből összecsuklott és rángatózni kezdett. A turián ráérősen odasétált, fölé állt, megfordította, kicsavarta a kezét és rátette a mágneses bilincset. Felállították és beültették a járőrkocsiba, majd elrepültek. Ekkor jöttem rá, hogy milyen unalmas is az életem. Eldöntöttem, hogy változtatok ezen... 

Csatlakozok a Fellegvár Védelmi erőkhöz...

Ha olyan visszajelzéseket kapok, akkor folytatni fogom. ;)