1889 - "Megszületik" a Nintendo, ekkor még hanafuda kártyákat készítenek, eperfa kéregre festve. A Nintendo a mai napig készít kártyákat, pl.: Mario kiadásban.
A kártyák és egyéb játékok rövid élete miatt a Nintendo-nak mindig újabb és újabb ötletekkel kellett előállnia.
1970 - Jokoi Gunpej karbantartó készített egy kinyújtható kart, a saját szórakoztatására. Jamaucsi Hirosi (akkori elnök) látott benne fantáziát, aminek eredménye 1,2 milliós eladás, és Jokoi előléptetése lett. Ekkor vették fel Mijamoto Sigeru-t (Mario, Donkey Kong, Zelda), aki Jokoi "tanítványa" lett, s kinek alakja meghatározó szerepet tölt be a videojátékok világában.
1977 - Color TV Game 6, "fény-tenisz", hasonló játék a Pong-hoz.
1978 - Megjelent a Computer Othello, az első játéktermi játék.
1981 - Mijamoto megalkotta a Donkey Kong-ot. Donkey Kong ekkor még Jumpman (később Mario) ellensége.
1983 - Első "igazi" konzol, a NES. 8 bit, mégis mindenkit meghódított a Mario Bros. A "legenda" szerint kedvenc olasz vízvezetékszerelőnk valójában egy zsémbes házmesterről kapta a nevét.
1989 - Gameboy, az első kézikonzol, most már utazás közben sem unatkozunk, igaz a kijelzője még fekete-fehér.
1990 - SNES, a Super Nintendo. Olyan remek játékok jöttek ki rá, mint a Contra 3, Donkey Kong Country, vagy épp a Battletoads & Double Dragon: The ultimate team.
1995 - Virtual boy. 3D-s konzol, kicsit furcsa kinézettel. Sajnos csak pár hónapig volt forgalomban, nem sok játék készült hozzá. Korát megelőző próbálkozás, szerintem ez lehetne a következő Nintendo konzol alapja. Ha így lesz, piszkosul fogok örülni.
1996 - N64, 64 bites konzol, 3D-s grafikával. Gyönyörű és nagyszerű játékok jelentek meg, mint pl.: Legend of Zelda: Ocarina of Time, aminek a története olyan lebilincselő, mint egy jó könyv, vagy egy 3D-s mozi.
1998 - Gameboy Color. A nagy sikerű kézikonzol, már színes kijelzővel.
2001 - Gamecube. Elhanyagoltnak érzem ezt a konzolt, bukásnak ítélik meg, alul maradt a PS2-vel és az XBOX-al szemben. Szerintem az egyik legjobb konzol. (Itt kezdődött az amit én úgy hívok: A nagy piszkos köröm effekt összeesküvés. Erről majd később.)
2001 - Gameboy Advance. Az egyik legjobb kézikonzol, egy kábel segítségével pedig multiplayerben is lehet játszani.
2004 - DS. Az érintőképernyős, dupla kijelzős csoda. Sok játék rendelkezik a stylus írányítással, amikor a ceruzával böködjük az alsó képernyőt. Új dimenziókat nyitott meg az irányítás terén.
2006 - Wii. Best of the best, messze a legjobb konzol amit valaha láttam. Mozgásérzékelős kontrollere olyan lehetőségeket nyújt, amik testközelbe hoznak szinte minden játékot, legyen az a Mario Kart Wii, vagy éppen a Red Steel.
2008 - DSi. Továbbfejlesztett DS, megjelentek a DSiWare játékok is.
2011 - 3DS. A legjobb megjelenítéssel ez a konzol bír. 3D-s képet ad szemüveg nélkül, mindezt hordozható formában, ráadásul megtartotta a stylus nyújtotta lehetőségeket is. A Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D egy olyan remake lett, amit nem szabad kihagyni.
2012 - Wii U. Ezzel próbál meg lépést tartani a Nintendo az Xbox360-al és a PS3-al. Erős hardverének köszönhetően jelentősen kibővült a repertoár, ráadásul egy új kontroller is bevezetésre került, több kevesebb sikerrel. A kontroller-tablet hibrid lehetőségeit nem használják ki maximálisan, de jó, hogy nem szükséges feltétlenül tv-re kötni, hiszen van kontrollerbe épített érintőképernyő.
Ez az a fejlődés, amiért szeretem a Nintendo-t. A leginnovatívabb cégnek tartom, mindig képes újat mutatni, bár néha nem úgy fogadják, ahogy megérdemelné. Sokan esélyt sem adnak egyes konzoloknak, pusztán a gyengébb teljesítmény miatt. Erős hardvert bárki tud építeni, akinek sok pénze van, ám a kreativitás és a játékélmény, amit ezek a konzolok kínálnak, felbecsülhetetlen.
WiiRGaming
Változnak az idők, változnak a konzolok és a játékok is, ám a Nintendo-nál egy valami örök: garantált a szórakozás!
Szerintem az a baj, hogy a fan, és a fanboy szavak jelentése nagyon negatív lett manapság, pedig alapjában véve a rajongó (fan) szó szerintem nem jelent semmi rosszat, sőt: inkább elismerésre méltó. Hiszen eredetileg ez azt jelentené, hogy az illető valami iránt nagyon lelkesedik, és csodálattal, tisztelettel van iránta, stb. A negatív jelentést akkor kapta szerintem amikor a rajongók közül sokan elkezdték azokat lenézni, lehülyézni, sértegetni, akik nem az iránt rajongtak, mint ők. Akkor van gond, amikor a rajongás, a „fan” szó a fanatizmust kezdi el igazából jelenteni, és gyűlölködés is társul hozzá. Azonban ha valaki mások sértegetése nélkül rajong valami iránt, az nem rossz dolog, hanem éppen ellenkezőleg (mint pl. Te, vagy Norbiii). Nekem legalábbis szimpatikus dolog az, amikor valaki tud valamiért rajongani, lelkesedni. Én is fan vagyok egyébként. Vannak játékok, zenék, zenészek, színészek, filmek, rendezők, és még egy pár dolog, amikért igenis rajongok. Ez szerintem alapjában véve jó, hogyha vannak dolgok, amik olyan örömöt tudnak szerezni nekünk, hogy rajongásig odáig vagyunk érte :) Legalábbis sokkal jobb, mint negatívnak, savanyúnak lenni, semminek nem örülni, és állandóan csak panaszkodni, károgni, gyűlölködni, stb.
Én így gondolom :)
Bocs, ha elragadtattam magam :D
Wgyébként pedig fordítva is igaz az, amit mondasz: mert én meg azt nem tudom felfogni, hogy a sok Uncharted, The last of us, heaví rain, stb. fan (most NEM rád célzok Yanez) meg miért beszél úgy róluk, hogy az kenterbe ver más játékokat. Hiszen az, hogy kinél mi a favorit, és mi mit ver kenterbe az pusztán ízlés kérdése. Szóval amit mondtál, hogy nem tudod felfogni az szerintem ezért van, és oda-vissza működik.
Amúgy jó blog lett, nagyon tetszett, és sok mindenben egyet értek, még ha én nem is vagyok N rajongó :)
Tapasztalatom ezen a téren az, ha már tényleg szeretsz játszani, akkor legalább kétfajta konzollal kell rendelkezned, amelyek közül értelemszerûen az egyik az N masinája. Gratula a bejegyzésedhez! :)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.