A videójátékok, akárcsak bármi más, nem a semmiből jött, így érthető, hogy idő kellett neki, mire elért arra a bizonyos pontra, ahol szinte minden már végkifejlett. Pontosan mire is gondolok? Eme ipar rengeteg ötletekkel és kilátásokkal indult, de az elején nem volt annyira fejlett a technológia, hogy minden elképzelést úgy valósítsanak meg, ahogyan arról álmodoztak, bár minden bizonnyal a lehetőségekhez mérten haladtak az "álmok" is. Például egy lövölde csak annyiból állt, hogy oldal nézetből szaladsz jobbra, és lősz 4-8 irányba, akár ugrás közben is. Erre épültek az összes akció játékok. Néha egész ötletes főellenségeket is kaptunk. No de azért nem kevés felülnézetes game is volt. A lényeg, hogy ezek a játékok rövidek voltak, vagy ha nem, egy idő után képesek voltak unalomba fulladni, mivel nem sok változatosság és lehetőség adódott akkoriban. Azaz mégsem, mert mégis mókás volt!? Hogyhogy?
Nagyon egyszerű a magyarázat. A videójátékoknak az az időszak jelképezte az innovációs szakaszot. Akkor kezdett kibontakozni ez a szórakozás, és gyors tempóval haladni előre. Minden szebb és jobb kezdett lenni, és mivel nekünk nem volt tapasztalatunk erről a múltban (vagy csak silány), ezért mindent állati étvággyal fogyasztottunk. Ezt a falatozást jobban erősítette a játék(ok) nem könnyű szerrel való beszerzése is. Nem tudtunk percek alatt torrentezni, vagy digitálisan vásárolni ezt-azt. Egy-egy játékért "hegyeket" kellett megmászni, akár megvettük, akár kölcsönkértük, nem történt egyről a kettőre. Tehát ezek a játékok számunkra nagyobb értéket képviseltek, mint a mostaniak. Kívéve persze, ha nem a gyűjtői cuccokról beszélünk.
Azután újabb evolució történt, jöttek a 3D-s játékok! N64, PS1, stb - nem kell elővennem hozzá a történelmi könyveket. Mindent imádtunk, és ismét két pofára zabáltunk. Ha sokan rögtön nem is, de kis idő múlva biztosan megbarátkoztak az új mechanikával, térbeliséggel. Komolyan mondom, nem panaszkodtunk! Még az olyan stuffok is nagy kedvencek voltak, mint a Nightmare Creatures, Gex, meg hasonlók. Pedig ha mostani szemmel megvizsgáljuk őket, igencsak bénának mondhatóak, és még egy mai grafika sem mentené meg őket; siralmas irányítás, fura hangok, repeptitív játékmenet és még sorolhatnám. Ám mivel nem volt jobb, és viszonyítási alapunk sem nagyon, ezért kritikusként sem tündököltünk, de nem is akartunk, mert tetszett ami volt.
Épp ezért, ha például a veteránok visszagondolnak arra a korszakra, csak kellemes emlékeket tudnak felidézni, amiben közrejátszik a gyerekkori gondtalanság is! Persze ha mindez jóval korábban vette volna kezdetét, és nagyobb múlttal rendelkezne, a panaszkodás nem maradt volna el. Nézzük meg hol tartunk most! A játékok szinte tökéletesre vannak csiszolva: szemetgyönyörködtető látvány, amelynek vizuális hatása már-már vetekszik a valósággal, vagy épp "felülmúlja" azt. Tonnányi lehetőség: fejlesztgethetünk, szintet léphetünk, bújkálhatunk, lopakodhatunk, szerelhetünk, szerkeszthetünk, a világgal játszhatunk, stb,stb,stb... Arról meg végképp hallgatok, hogy mennyi műfaj létezik ebben a virtuális hobbinak mondható világban! Platformerek, tps, fps, racing, rpg, mmo, fighting, sport, szimulátor, és még sorolhatnám. Annyi játék, annyi lehetőséggel és kihívással, mint még soha!!! Ám... úgy néz ki, szinte mind szar. Elnézést, valójában nem az, de szerintünk mégis. Mindegyikben van hiba, negatívum, amely miatt nem jó, nem megfelelő, játszhatatlan. A sok új, innovatív dolgot persze észre sem vesszük, és hiába szórakozunk jól egy címen, nem tudjuk megállni, hogy belekössünk. Nem, már nem tudunk szórakozni, csak szarakozni...
Minden játék fos:
Íme néhány ok, ami amúgy saját magának is ellent mond: Ha szép részletes a grafika, akkor az nem az, mert egy atomreaktort is működtetni képes videókártyával szebbnek kell lennie. Ha tényleg gyönyörű, akkor sem az, mert az egyik szobában a pókháló csak textúra, vagy ott a bokor mögött pixeles a talaj, másszóval 2015-ben nem ezt kéne kapnia az embernek. Ha alapból nem gyönyörű, akkor az egy tré indie, vagy 2015-ben nem ezt kéne...blablabla. Ha művészi, akkor az is szar, mert nem volt pénzük a rendes látványra, ezért ezzel takaróznak. Tehát nincs szép grafika, bárhogyan is fognak igyekezni. Érdekes dolog a "vakság".
Ha csőjáték, akkor az is szar, mert csak mész előre a kivetített vonalon, és nincs lehetőséged a nyitott világú rendszer előnyeire szert tenni. Ha mégis open world, az sem jó, mert akkor ismét csak szar a grafika, mert open world, és azt nem könnyű szépnek csinálni, hiába az arany videókari. Olyat is lehetett olvasni, hogy az ilyen sandbox alapú cuccok unalmasak, mert sokat kell gyalogolni/sétálni bennük. Tehát tulajdonképpen sehogyan sem jó. Talán majd jön egy új ötlet. :D
Ha hosszúak az átvezetők (pl MGS 4, Max Payne 3), akkor szar, mert az ember filmet néz, nem pedig játszik. Ha viszont rövidek az ilyen átvezetők, vagy alig-alig vannak, akkor az is szar, mert nincs rendes, kidolgozott története a játéknak. Ha viszont csak a történetre koncentrálnak, akkor az is szar, mert csak egy interaktív mozi, nem is játék (Until Dawn, Heavy Rain, TWD, stb).
Nos ezeket a nem tetszéseket órákig lehetne sorolni: szar mert csak lőni kell, szar mert sok a lopakodás, szar mert kevés benne a fejlesztgetés, szar mert túl sok a fölösleges fejlesztgetés, szar mert rövid, szar mert monoton (amikor hosszabb egy játék), szar mert... Gondolom közetetek is van, aki tudna példát mondani. Esetleg neadjIsten, aki magára ismert? :)
Lényeg a lényeg, minden szar! Bármit ne csináljanak, bármit ne gondoljanak ki, minden "halálra" van ítélve. Ehhez pedig olykor elég egy trailer, vagy screenshot is a majdan megjelenő játékból. Túl sok stuff jön, túlságosan el vagyunk kényeztetve. Nem érezzük/látjuk a játékoknak azt az értékét, amit anno igen, és ezt ahhoz képest, hogy sokkal több lehetőséget és tartalmat kínálnak! Még a filmeknél is ez megy: ha sok a cgi benne, akkor egy szar popcorn mozi, nulla mondanivalóval. Ha művészi film, cgi nélkül, akkor meg a színészek alakítása pocsék, és érthetetlen a története. Szóval itt is lenne mit mesélni! :)
Ez van gyerekek, megfertőzött minket a bőség zavara, és csak egyesek maradtak, akik képesek még arra, hogy valóban szórakozzanak egy játékot űzve, ne pedig elégedetlenül csapkodjanak. Azt is tisztázzuk, hogy vannak kívételek, valóban rossz címek, ám világos, hogy én nem őket értettem a mondandóm alatt.
További jó szórakozást mindenkinek! Én pedig megyek, és játszom valami szarral.
Egyébként minden játéknak megvan a saját egyénisége, kb. olyanok, mint az emberek. Lehetnek szimpatikusak és az ellentettjük is. Nagy általánosságban az emberek a nagyobb létszám felé húznak. Ha valamire a többség azt mondja, hogy nagyon jó, akkor azt mások is elhiszik... magyarul abban a játékban nem fogják nagyítóval keresni a hibákat, mint egy olyanban, amit kipécézett magának a játékosközösség. Például ott van a Bioware, akik a Mass Effect 3-al nem kicsit befürödtek. Sokáig egy nagy etalon fejlesztő csapatnak számított a köztudatban, de mára már amolyan divattá vált a játékaik lehúzása. Velük szemben, jóval erősebb kritikát alkalmaznak. És ehhez elég volt egyetlen rossz húzás, amit valószínűnek tartok, hogy nem ők hoztak meg. De ez a játékosokat nem érdekli. A botrányok mindig is jó témául szolgálnak mindenütt. Ezzel a híroldalak is csak növelik az olvasottságot és az aktivitást.
A másik meg, mikor a felbontásról, framerateről, meg csúszásokról írtak, azt is leginkább a hírterjesztő oldalak kezdték el felnagyítani. Egyre komplexebbek a mai játékok, bár egy sima játékosnak ez fel sem tűnik, mégis egy fejlesztőnek azért nem mindegy, hogy milyen grafikus motorral dolgozik és mire kell fejlesztenie és még ki tudja, mennyi tényező szól bele. Fejlődik a technika, változik egy csomó minden és ehhez alkalmazkodniuk kell, méghozzá szigorú határidőkkel mellett.
Tedd egymás mellé az Uncharted 2 felújított változatát és az Uncharted 4 gameplay videóját és gondold át ezt a mondatot újra. :-) Vagy akár képzeld el PS3-on a Witcher 3-at. Elárulom, hogy nézne ki rajta...
Vagy nézd meg a Mass Effect trilogy-t. Szaggat, mint az állat.
Az egy dolog, hogy a 720p is ki tud nézni jól egy HD-tv-n (pláne ha a készülék felskálázza). De azért egy mai top-játék grafikája szénné alázza az előző generációt. Nézd csak meg az utolsó InFamous-t mozgás közben. Vagy a DriveClub-ot.
Pont erről szól a Yanez posztja. Minden játék szar, brühühü, erre idejössz és demonstrálod. :-)
@dcakee, a Risen minőségében ugyan messze elmarad, de stílusában hasonló. És én csak arra gondoltam, hogy a jó játékokat több-kevesebb sikerrel úgyis utánozni kezdik, és így válik időnként egy műfaj felkapottá. :-)
Yanez, ez egyébként piszok erős utolsó mondat volt. :-D
És tegyük hozzá, hogy neked meg fogalmad sincs a Witcher 3-ról.
A Witcher pont azért olyan sikeres, mert felismerte, hogy az RPG egy rétegstílus, és az akciós játékmenetével átlépte ezt a határt. Ezért is nevezik valójában akció-RPG-nek.
Amúgy természetesen rengeteg játék próbálja meglovagolni ezt a stílust (az úttörő a Gothic volt, aztán a Morrowind, most meg már van Risen, meg egy sor más cím), szóval egyáltalán nem igaz, hogy ne lenne "W3"-hoz hasonló áradat. Sőt, valójában a W3 egy ügyes sandbox, ha pedig így nézzük, a Mad Max és a Metal Gear Solid is ezen a hullámon lovagol, csak a körítés más.
Drraco: Köszi! Teljesen igazad van, és én általában úgy is csinálok, hogy csak a legminimálisabb infót lesem meg arról a játékról, amit nagyon várok. Persze az UC4 esetében rossz fiú voltam, de arról úgyis tudom, hogy nem fogok benne csalódni.
kindzsal, dzsiádzsó: Szerintem egyáltalán nem mainstream a W3.
De ne csak OFF-oljak: kicsit elgondolkodtam, és arra jöttem rá, hogy nekem akkor lesz igazán szar egy játék, ha nagyon várom. Videókat nézek, cikkeket olvasok róla,tűkön ülve toporgok, hogy jöjjön már ki... és közben az agyam elkezdi vetíteni a képeket, hogy: ilyen lesz, olyan lesz, hű de jó lesz. És mire kezemben a kész termék, már esélye sincs megközelíteni a fantáziámat, ergo csalódok. Talán le kéne szoknom a hírek olvasásáról, és csak bemenni a boltba, és levenni a legszebb dobozt :D (Most így vagyok a Lost Ark-kal, jöjjön már ki, hű de jó lesz...)
De az biztos, hogy ha a szar ilyen, amilyen minőséget és mennyiséget napjainkban megélünk (presze vannak felháborító próbálkozások, de összességében el vagyunk látva, minden földi jóval), na szóval ha a szar ilyen, akkor én ezentúl nyakig merülök benne, míg élek ;)
Apropó. Első három hétben nem akartam szólni, mert mindenkinek vannak gondjai, na meg tudom, hogy te is lusta egy dög vagy (:D) de hol vannak a Vasárnapi Blogok? ;)
Alábecsülöd az itt kommentelő akadémikusokat, Yanez, nekik elég a bejelentés hogy készül valami, sőt elég ha azt megemlítik hogy lehet hogy valamikor elkészül, ezek a zsenik már tudják hogy ócska lesz.
Én kezdek idősödni, lassan elhagyom 20-as éveim és bizony az idő pénz, ez nagy bölcsessség, elhiszem a mai fiataloknak nem drága az idejük, nekem viszont nagyon is értékes és azzal a moslékos vödörrel nekem nem szúrják ki a szemem amit játékkínálatnak hívnak ma! Egyszerűen szánalmas én erre se időt, se pénzt nem vagyok hajlandó költeni!
Egészen egyszerűen el kell ismerni ezeket a marketinges fogásokat és a meglétüket, és ha az ebből adódó egyáltalán nem olyan vészes kivitelezési hibák felett szemet tudsz hunyni, egy meglepően szórakoztató játékkal állsz szembe.
Így jártam a Watch_Dogs-szal is a minap, amit havernál kipróbáltam és okés, hogy nem volt annyira sokrétű a játékmenet, meg a grafika is határozottan szebb volt az e3hoz képest, de baszdki, még így is iszonyat jó móka volt, pedig ott aztán a marketinggépezet pörgött is, mint az állat, és ezzel rengetegen tisztába voltak. Kérdem én: ha ezt tudták azok az emberek, hogy ez csak marketingbullshit, akkor miért fintorognak a végső produktumon????
Vannak olyan kifejezések, mint "ünneprontó", másokat a keserűségével megfertőző, stb. Én nem azért játszom, hogy egy-egy program hibáin rugdalózzam. Sajnos azt kell mondjam, jobban érzem magam, mióta sokkal inkább távol tartom magam a GK-tól. Most "csak" játszom és nem azt nézem, hogy akkor most leesik-e a framerate a mocsárban a Witcher 3-ban vagy nem.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.